Az "aranygeneráció" utolsó esélyeként emlegetik a hazai rendezésű Európa-bajnokságot a portugálokkal kapcsolatban, noha valójában mára négy játékos - Fernando Couto, Luis Figo, Rui Costa, Jorge Costa - maradt az 1989-ben az ifjúsági vb-n győztes csapatból.
Rendezőként ráadásul nyitómérkőzést kell játszania a kudarccal végződött távol-keleti világbajnokság után csak edzőmeccseket vívó válogatottnak, ami a házigazdáknak nem szokott olyan könnyen menni az Eb-ken. Emellett a világversenyek nyitómeccsei általában nem szoktak gólzáporos győzelmet, látványos, önbizalomnövelő játékot hozni. Portugália futballlázban ég, a luzitánok a végső győzelmet várják együttesüktől, amely felnőtt világversenyen még soha nem tudott nyerni - noha sokszor az esélyesek között tartották számon.
A portugálok 4-5-1-es hadrendben állnak fel, de a brazilokkal két éve világbajnok Scolari mester a középpályán olyan játékosokat szerepeltet, akiket egyértelműen támadófeladatokkal bízott meg, az egyetlen ék Pauleta. A keret minden tagja egészséges.
A görögök futballtörténetük során még nem arattak győzelmet világversenyen - az 1980-as Eb-n, illetve az 1994-es vb-n vettek részt -, és ennek megszakítására nem most a legnagyobb az esélyük. A tavaszi, hollandok elleni mérkőzésig tizenöt meccses veretlenségi sorozatot produkáltak.
A hellének szintén külföldről szerződtetett szövetségi kapitánya, Otto Rehhagel szerint csapata "outsider" a tornán, de az esélyteleneknek is van mindig egy kis sanszuk. A vádlisérülésből felépülő Nikolaidisz szereplése kérdéses, Vrizasz helyettesítheti.