Szabina
2 °C
15 °C

Arsavinnal már Eb-esélyes Oroszország

2008.06.19. 16:42 Módosítva: 2008.06.19. 16:54
Arsavin visszatérésével virág serkent a tank csövében. Az orosz válogatott eddig sem volt unalmas, de a középpályás játékba küldésével hatalmasat javult Hiddink csapatának korábban is látványos támadójátéka.

Amikor valakit annyira várnak, mint az oroszok Arsavint, abból majdnem mindig csak a csalódást van. Megnyugszik mindenki, hogy végre, itt van, most már minden rendben lesz, és pont ez az, amiért egyrészt a csapatjáték megsínyli Godot megérkeztét, másrészt maga a visszatérő hős – kivált, ha fiatal – sem tudja betenni a közösbe, amit várnak tőle.

Arsavin azonban más. Ő visszatért (kétmeccses eltiltásából, amit Andorra ellen sikerült bezsebelnie egy utánrúgásért), a nyakába vette az orosz középpályát, és hatvan percet játszott úgy, hogy egyetlen rossz megoldása sem akadt. Ekkor vétkes könnyelműséggel elpasszolt egy labdát, igaz, már túl volt egy gólpasszon, jó néhány hajszálpontos indításon, számos jó és hasznos cselen, és persze a svéd védelem önbizalmának jelentős leamortizálásán.

Arsavin igazi local hero, Szentpétervár szülötte, ott kezdett el focizni, ott lett ismert, elismert első osztályú játékos, ami nem meglepő, hiszen a Zenit saját futballakadémiáján végzett. Azt mondják, a mai napig visszajár az iskolába, hogy a növendékekkel focizzon, többek között ezért is történhetett meg, hogy 27 éves kora ellenére már példakép hazájában. Európa meghódítását az idei nyárra időzítette.

A támadó középpályásként, szélsőként, csatárként és árnyékékként egyaránt bevethető Arsavin az a fajta játékos, akiről azt szokás mondani, jó helyen van nála a labda. Alacsony súlypontja miatt remekül cselez, nehéz tőle szabályos körülmények között labdát szerezni, legnagyobb erényének mégis inkább játékintelligenciáját és kivételes passzolási képességét tartják.

000T TRDV342874

A fentiekből szerdán látványos bemutatót tartott, hiszen gólpassza mellett számos alkalommal tartotta meg a labdát sikerrel az ellenfél térfelén, hogy aztán remek átadásokkal hozza helyzetbe társait, sőt ő maga is feliratkozott a gólszerzők közé, amikor Mellberget megelőzve berobbant egy beadásra és a kapuba lőtt.

Az orosz válogatottról eddig lejátszott két meccse alapján is lehetett tudni, hogy látványos, amolyan zenites játékot játszik, de Arsavin visszatérésével élet költözött az orosz támadásokba, gördülékenyebbek, kiszámíthatatlanok lettek, virág serkent az ágyúcsőben. Aki eddig titkos favoritként gondolt Anyácska gyermekeire, vesse össze a holland védelemmel eddig szembeszálló csapatok támadójátékát az oroszokéval.

Hollandiáé az Eb legjobb csapata, parádés támadósorral és magabiztos középpályával, de hogy a védelmük mire képes, azt önhibájukon kívül eddig még nem mutathatták meg. Az oroszok ellen viszont nagyon össze kell kapniuk magukat, mert a gyorsan és pontosan passzoló támadókkal szemben azonnal megbosszulja magát akár már az első, apró helyezkedési hiba is.

Arsavin visszatérésével a torna kellemes meglepetése titulust levetkőzve egy másikat aggatott magára az orosz válogatott, a titkos esélyes címke mellé a legszebben játszó válogatottét is magukra ragasztották. Nem kérdés, Guus Hiddink csapata sok rajongót szerzett magának az eddig lejátszott meccseivel.

Ami – persze a hollandokon kívül – megállíthatja az oroszokat, az egy másik hiányzójuk. Pavljucsenko ügyes, gólerős csatár (bár a passzolás gondolatától is rosszul van), de talán nem bántjuk meg, ha az esetleges orosz kiesés felelőseként Pogrebnyak hiányát jelöljük majd meg.

Mert ha Arsavin két csatárnak oszthatná a passzokat, talán még a titkos jelzőt is kivehetnénk az oroszok jelenlegi titulusa elől. Hogy mire jutnak így, nem tudhatjuk, de a holland–orosz mérkőzés sokak számára a legjobban várt összecsapássá vált azután, hogy az oroszok gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a svédeket.