Benfica vs. Sporting
O Clássico a neve, ha Portugália két legnépszerűbb klubja összecsap. A két lisszaboni csapat valamelyikének szurkol a portugálok kétharmada, a többi klubnak csak a maradék jut. Hiába nagyon sikeres még a vidéki Porto, az igazi derbit a fővárosiak vívják évről-évre. Hagyományosan a Benfica a „nép” csapata, a Sporting pedig az „arisztokraták” klubja, de mára a két szurkolótábor között nincs igazi szociális feszültség. Egyszerűen csak gyűlölik egymást. A gyűlölet a kezdetektől kódolva volt: két évvel a Benfica megalakítása után az alapítóatyák összevesztek, és a sértődöttek alapították a Sportingot.
Benfica
A két klub közül a Benfica a népszerűbb, a klub igazi neve „Sport Lisboa e Benfica”, amiből Benfica egy lisszaboni kerületnek a neve. Ma már a stadion nem Benficában, hanem Luz kerületben van. A nagy rivális Sporting stadionja ugyanannak az útnak a mentén áll, a két szentély között csak három megállót kell menni autóbusszal, mindössze 4 kilométerre vannak egymástól. A Benfica hivatalosan is a világon legtöbb regisztrált (tehát tagdíjat fizető) szurkolót maga mellett tudó klub a világon: 160 398 embernek van szurkolói kártyája.
A portugál csapatokra jellemző, hogy van totemállatuk. A Benficáé a sas. Annyira komolyan gondolják, hogy ők a sasok, hogy minden hazai meccs előtt szabadon engednek egy igazi sast, amelyik jó esetben hosszan köröz a stadion felett. Az aktuálisan használt madarat Victoriának hívják.
A portugál drukkerek békésnek számítanak. A 80-as években néha volt egy kis erőszak a meccsek körül, de igazi nagy balhék nem jellemzők arrafelé.
Rengeteg magyar edzőjük volt: Hertka Lipót 1935-39 és 1947-48, Biri János 1939-1947, Czeizler Lajos 1963-63, Guttmann Béla 1965-66, Csernai Pál 1984-85. A magyar játékosok közül a pályán meghalt Fehér Miklós emlékét hivatalosan is őrzik, 24-es mezét örökre bevonták.
Ultra csoportok: Diabos Vermelhos, No Name Boys
Sporting
“Sporting Clube de Portugal” a klub teljes neve, a Lisszabon szó nincs is benne, mégis szokás Sporting Lisszabonnak hívni. Amikor Bobby Robson a Sportinghoz szerződött edzőnek, el akart menni megnézni egy Benfica meccset. “Nem mehetsz oda!” mondta a klub elnöke. “De miért? “ – kérdezett vissza naívul a brit. “Mert utáljuk őket.”
A Robson által felidézett párbeszéd jól jellemzi a Benficánál kisebb, és valamivel kevesebb nagy eredményt jegyző portugál csapat körüli hangulatot. Ezzel együtt a Sporting ultrái sem híresek az erőszakról. Kivételes eset volt, amikor 2004-ben egy tucatnyian botokkal támadtak a Benfica szurkolóira. Inkább graffitikben erősek, a stadion környékén feliratokkal sértegetik az ellenfelet.
A Sporting totemállata az oroszlán, körülbelül ennyi maradt abból, hogy száz évvel ezelőtt a portugál arisztokráciához kötődött a klub. Amikor a Benfica alapítói összevesztek, akkor a kiválók egy csoportja egy földesúr szponzorálásával alakították meg a klubot. A kezdeti sznobériára utal a név is: a sport szó angol ragozása azért lett benne a klub nevében, mert az alapítók rajongtak a brit futballért, és így akartak tisztelegni a sportág hazája előtt. A sznobizmusból legfeljebb az erős kritikai hajlam maradt meg: Állítólag híresen türelmetlenek saját játékosaikkal is a drukkerek, így ha az első tíz percben nem lőnek gólt, hajlamosak kifütyülni a focistákat, ami néhány érzékenyebb idegenlégióst komolyan megdöbbentett már.
Ultra csoportok: Juventude Leonina, Directivo Ultras XXI , Torcida verde
Magyar edzők: Szabó József , Bölöni László