Senkit sem érdekelt az Európa-bajnokság
További EB 2008 cikkek
1972, Belgium
A rendszer nem változott, viszont már 32 nemzet vágott neki a küzdelmeknek.
Magyarország egy bulgáriai vereséggel és egy franciák elleni döntetlennel csoportelsőként jutott a negyeddöntőbe. A szovjetek ismét összefutottak a spanyolokkal. Ezúttal volt meccs Moszkvában, a szovjetek veretlenül lettek elsők. A hollandokat a jugoszlávok előzték meg, a későbbi bajnok nyugatnémetek a lengyel, török, albán triót utasították maguk mögé.
A negyeddöntőkben a németek az angolokkal kerültek össze, egy londoni győzelem után elég volt a hazai 0-0. A magyarok a románokkal játszottak kétszer is döntetlent (1-1 és 2-2), így az akkori szabályok szerint harmadik mérkőzésre volt szükség, amit semleges helyszínen, Belgrádban rendeztek. A mieink Kocsis duplájával nyertek 2-1-re, ismét Eb-döntő-résztvevők lettek. A legutóbbi tornán kiváló, ezúttal is Dzsajiccsal, Oblakkal, Acsimovicssal felálló jugoszlávok az oroszok ellen véreztek el. A cím védője nagy meglepetésre kikapott Belgiumtól. Az 1968-as négyesből csak Szovjetunió jutott ki.
A tornát a belgák rendezhették, de hazai pályán nem voltak képesek újabb bravúrra a németek formálódó aranycsapata ellen. Az NSZK 1970-ben bronzérmes lett a vb-n, Helmut Schön ezen a tornán a fiatalokhoz nyúlt, Beckenbauer játszott a védelemben, Paul Breitner, Uli Höness és Günter Netzer középen, elől Gerd Müller rúgta a gólokat. A két évvel későbbi világbajnok ezen a tornán már bizonyította tehetségét.
Gerd Müller duplázott, Pollenunis a végén szépített. A másik elődöntőben a magyarok megint az szovjet válogatottal kerültek szembe. Konykov az 53. percben szerzett vezetést, de óriási lehetőség előtt álltak a mieink, a 85. percben büntető itélt a keletnémet Glötckner a javunkra. Zámbó azonban kihagyta, a negyedik tornán harmadszor került a fináléba a Szovjetunió.
Magyarország utolsó Eb-fellépése nem sikerült fényesre, több játékosunk mélyen tudása alatt játszott a bronzmeccsen. Az első fél órában négy perc alatt eldöntötték a házigazdák a meccset. Előbb Lambert, majd Van Himst volt eredményes, mindkét találatot komoly védelmi hiba előzte meg. A második félidőben szépítettünk, Kű Lajos 11-esből volt eredményes. Több gól nem esett, de ez nem rajtunk múlt, a házigazdák végig kezükben tartották a meccset.
A döntő egyoldalú játékot hozott. Az NSZK magabiztosan hozta a meccset. Jelentős különbség volt a két csapat között, a szovjetek megszorítani sem tudták ellenfelüket. Gerd Müller ismét két gólt szerzett, ő volt az Eb-k történetében az első, aki duplázott a döntőben. Későbbi tornákon ez még két játékosnak sikerült, ők is németek. A találkozó vége felé a szovjeteknek is voltak lehetőségeik, de nem jutottak semmire.
Tények
Elődöntő: NSZK-Belgium 2-1, Szovjetunió-Magyarország 1-0.A 3. helyért: Belgium-Magyarország 2-1.
Döntő: NSZK-Szovjetunió 3-0.
Európa-bajnokok: Sepp Maier, Horst-Dieter Höttges, Paul Breitner, Hans-Georg Schwarzenbeck, Franz Beckenbauer, Herbert Wimmer, Jürgen Grabowski, Uli Höness, Josef Heynckes, Günter Netzer, Erwin Kremers, Michael Bella, Gerd Müller, Berti Vogts, Rainer Bonhof, Horts Köppel, Johannes Lohr, Wolfgang Kleff. Szövetségi kapitány: Helmut Schön.
1976, Jugoszlávia
Az utolsó torna volt, amelyen négy csapat alkotta a döntő mezőnyét, és az első, amelyet a korábbi keleti blokk országában rendeztek. Az indulók száma sem változott, 32-en vágtak neki küzdelmeknek.
A magyar futball hanyatlása sokak szerint 1975. április 16-án kezdődött. Magyarország Walesszel játszott a Népstadionban, és a vendégek Toschak és Mahoney góljaival, amelyre csak Branikovits válaszolt, 2-1-re nyertek. Válogatottunk második lett csoportjában, és kiesett. De nemcsak mi bánkódhattunk. Az angolok a csehekkel szemben mondtak csődöt, akkor még nem tudhatták, hogy a későbbi Európa-bajnok verte ki őket.. A korábbi tornákon már bizonyítók sikerrel vették az első akadályt, Hollandia először jutott az Eb-döntő kapujába.
Azt a kaput is átlépték a vb-ezüstérmesek, a négy évvel korábban bronzérmes belgákat ütötték ki a szó szoros értelmében (5-0, 2-1). A szovjetek csillaga leáldozott, az új favorit Csehszlovákia legyőzte őket Prágában. Idegenben döntetlent harcoltak ki Panenkáék, először jutottak a fináléba. Hatalmas csatát hozott a spanyolok címvédő elleni párharca. Madridban döntetlen született, a visszavágón az NSZK 2-0-ra nyerni tudott. A magyarokat búcsúztató walesieket Jugoszlávia intézte el.
Igazi futballfesztivált ígért a zágrábi és belgrádi négyes döntő. A címvédő és világbajnokság NSZK mellett két remek kelet-európai gárda, valamint az előző vb-n megcsodált holland tizenegy alkotta a kvartettet.
A finálé minden mérkőzése hosszabbítást hozott, erre sem korábban és sem később nem volt példa. Az elődöntőben a csehek az utolsó öt percben győzték le Hollandiát, Nehoda a 114., Vesely a 119. percben volt eredményes. A szakadó esőben rendesen faragták egymást az ellenfelek. A walesi Thomas három játékost is kiállított, a hollandok kilencen fejezték be.
A másik, rendkívül színvonalas meccsen 32 perc után Popivoda és Dzsajics révén már 2-0-ra vezetett a házigazda. Innen állt fel a világ- és Európa-bajnok. Flohe szépített, a csereként beállt, akkor 22 éves Dieter Müller első labdaérintéséből egyenlített, majd az Eb-k történetének első mesterhármasát érte el.
A bronzmeccsen az első félidőben 2-1-re vezetett Hollandia, Dzsajics 8 perccel a vége előtt egyenlített. Geels a második gólját is meglőtte, a házigazdák lemaradtak a dobogóról. A németek nem tanultak az elődöntőből, 25 perc alatt jelentős hátrányba kerültek. Előbb Svehlik, majd Dobiás volt eredményes. Dieter Müller zseniális ollózó mozdulattal szépített. Innentől kezdve egykapuztak a németek, és a végén megint csak Müller révén egyenlítettek.
Mivel a hosszabbításban nem esett több gól, jöhetett a tornák történetének első büntetőpárbaja. Az első három pár berúgta, majd jött Jurkemik, aki szintén nem hibázott. Uli Höness fölé lőtt. Antonin Panenka következett, aki máig emlékezetes, pimasz módon emelt a kapuba. Csehszlovákia története legynagyobb sikerét érte el.
Tények
Elődöntő: Csehszlovákia-Hollandia 3-1 (hosszabbítás után), NSZK-Jugoszlávia 4-2 (hosszabbítás után).A 3. helyért: Hollandia-Jugoszlávia 3-2 (hosszabbítás után).
Döntő: Csehszlovákia-NSZK 2-2 (hosszabbítás után, 11-esekkel 5-3).
Európa-bajnokok: Ivo Viktor, Karol Dobias, Jozef Capkovic, Anton Ondrus, Jan Pivarnik, Ladislav Jurkemik, Antonin Panenka, Jozef Móder, Jaroslav Pollak, Marian Masny, Zdenek Nehoda, Kolomon Gögh, Jozef Barmos, Pavel Biros, Dusan Herda, Frantisek Vesely, Jan Svehlik, Dusan Gallis, Ladislav Petras, Frantisek Stambachr, Premsyl Bicovsky, Alexander Vencel. Szövetségi kapitány: Vaclav Jezek.
1980, Olaszország
Több újdonságot is hozott a torna. Először fordult elő, hogy egy ország, ebben az esetben Olaszország, másodszor adott otthont a finálénak. Emelték a mezőny létszámát, nyolcra. A rendezőt előre kijelölték, nem kellett selejtezőt játszania. Utoljára fordult elő Eb-n, hogy a bronzéremért is játszottak.
A legutóbb elődöntős Jugoszláviát a spanyolok előzték meg. A franciák lemaradtak, bár legyőzték a címvédőt hazai pályán, a svédek elleni pontvesztés végzetes volt. A magyarok csoportjából a görögök először jutottak ki a kontinensviadalra, a Szovjetunió viszont utolsóként zárt, a finnek is megelőzték. Az NSZK ismét veretlenül menetelt a nyolcba.
A németek a döntőben ott folytatták, ahol a selejtezőket abbahagyták, veretlenül végeztek az 1. csoport élén, és visszavágtak a cseheknek a négy évvel korábbi vereségért. A németek a hollandokat is legyőzték egy igen színvonalas mérkőzésen. Klaus Allofs mesterhármasát, amelyet alig több mint egy óra alatt szerzett, kis híján kiegyenlítették a hollandok az utolsó tíz percben. Rep és Willy van den Kerkhof találatai azonban csak a szépítésre voltak elegendőek. Az NSZK csak a görög ellen vesztett pontot, igaz, akkor már csoportelsők voltak.
A másik négyesben az angolok és a spanyolok gyenge szereplése meglepetés volt. A házigazda olaszok gól nélküli döntetlennel nyitottak a spanyolok ellen, majd Tardelli találatával legyőzték az angolokat. Nagy meglepetésre a belgák végeztek a csoport élén, ezzel történetük legnagyobb sikerét aratva a döntőbe jutottak. A belgák az angolok és az olaszok elleni döntetlen mellett legyőzték a spanyolokat, utóbbiak nyeretlenül utazhattak haza.
A csalódott olasz szurkolok alig harmadáig töltötték meg a bronzmeccsen a nápolyi a Stadio San Paolót. Jurkemik az 54. percben vezetést szerzett, és mivel Graziani egyenlítése után nem esett több gól, sőt hosszabbítás sem volt, a büntetők jöttek. A 18. próbálkozásnál dőlt el az érem sorsa. Mindenki berúgta, Collovati kihagyta, Csehszlovákia lett a harmadik.
Alig fél ház előtt zajlott a finálé. Az NSZK három egymást követő Eb-n is a döntőbe jutott, amelyből végül kettőt megnyert. Nagyon kiegyenlített meccsen a belgák történetének legjobb csapata majdnem meglepetést okozott. Hrubesch góljával a németek szereztek vezetést, büntetőből Vandereycken egyenlített. Mindkét csapat megszerezhette volna a vezetést, ami végül a németeknek sikerült. Hrubesch fejese hozta az NSZK második Eb-aranyát.
Az Eb-t roppant nagy közöny fogadta. A csoportmeccsek során az olaszok meccseire megteltek a stadionok, de a többi mérkőzés a kutyát sem érdekelte. Rómában, a Stadio Olimpicóban például nyolc ezren lézengtek a cseh-görög meccsen, de a német-cseh összecsapáson is alig 11 ezren voltak.
Tények
A 3. helyért: Csehszlovákia-Olaszország 1-1 (11-esekkel 9-8).
Döntő: NSZK-Belgium 2-1.
Európa-bajnokok: Harald Schumacher, Hans-Peter Briegel, Bernd Culmann, Karlheinz Förster, Bernard Dietz, Bernd Schuster, Bernd Förster, Karl-Heinz Rumenigge, Horst Hrubesch, Hansi Müller, Klaus Allofs, Caspar Memering, Rainer Bonhof, Felix Magath, Ulli Stielike, Herbert Zimmermann, Calle Del’Haye, Lothar Matthäus, Miroslav Votava, Manfred Kaltz, Walter Junghans, Eike Immel. Szövetségi kapitány: Jupp Derwall.