Argentína örül, többiek reménykedhetnek

Ha csak kicsivel is, de több mint nyolcéves szünetet szakított meg az argentin Higuain, amikor a Dél-Korea elleni délutáni meccsen – 47 perc alatt – összehozott egy mesterhármast, ugyanis legutóbb világbajnokságon ez a portugál Pauletának sikerült 2002. június 10-én Lengyelország ellen (azon a távol-keleti vébén volt még egy triplázás, Klose június 1-jén a 8-0-ra kiütött Szaúd-Arábiának lőtt hármat).

A dél-koreaiaknál egyébként aligha lesz nemzeti ünnep június 17-e: az 1954-es világbajnokságon ezen a napon kaptak egy kilencest a magyar válogatottól, majd 56 évvel később, most csütörtökön Argentína verte őket simán 4-1-re (ilyen súlyos világbajnoki vereségük 1998 óta nem volt, akkor a hollandoktól kaptak egy ötöst). A koreaiaknak igazából csak az első félidő hosszabbításában lőtt, 2-1-es szépítést jelentő gól adott némi esélyt a szünet után, ám igazi helyzetük kevés volt, és bár Higuain második, az argentinok harmadik gólja igencsak lesgyanús helyzetből esett, a győzelmük így sem volt kétséges. Az argentinok ezzel szinte biztosan továbbjutottak, az utolsó meccsükön három góllal kellene kikapniuk (a koreaiaknak pedig hárommal nyerniük), hogy ne legyenek a nyolcaddöntőben.

Az viszont még csak valószínű, hogy folytatódik a franciák 1998 óta tartó világbajnoki hullámvasútja: akkor, hazai pályán, világbajnokok lettek, négy évvel később a csoportból sem jutottak tovább. Majd újabb négy év elteltével, Németországban a döntőig meneteltek. És most még újabb négy év után megint ott tartanak, hogy már csak valami egészen különleges esetben lehetnek ott a kiesés szakaszban.

Hiába van a vébékeretben Henry és Cissé, ők pályára sem léphettek Domenech kapitány, khm, sajátos szakvezetői filozófiája miatt az esti, Mexikó elleni meccsen. Végül egy lesgyanús és egy kétségkívül jogos tizenegyesből lőtt góllal simán kikaptak, igazi helyzetig sem jutottak (egyébként ha 0-0 lett volna a vége, esélyük lett volna arra, hogy akár lőtt gól nélkül, három döntetlennel a nyolcaddöntőbe jussanak).

Az A csoportban az utolsó fordulót a 4-4 pontos Uruguay és Mexikó, valamint az 1-1 pontos Franciaország és Dél-Afrika játssza egymással. Utóbbi két csapat meccsén bármi lehet, ha előbbi kettő a pánamerikai barátság jegyében békés 0-0-val zárja a csoportkört, akkor ugyanis mindketten biztos továbbjutók (ha mégsem döntetlen lesz, a franciáknak akkor is öt góllal kell nyerniük, hogy biztosan továbbjussanak). Mexikót az ösztönözheti, hogy a biztos továbbjutást jelentő döntetlennel a rosszabb gólaránya miatt ő lehet a másik csoportot valószínűleg megnyerő argentinok ellenfele a legjobb tizenhat között.

Maradona csapata ugyanis a két meccset lejátszott nyolc csapatból egyedüliként még száz százalékos, 5-1-es gólkülönbséggel áll az első helyen. A második pillanatnyilag Dél-Korea, de itt is reménykedhetnek még nemcsak a harmadik görögök, hanem az egyelőre pont nélkül utolsó Nigéria is. Egyfelől ugyanis a csütörtöki meccsükön az afrikai csapat jobban játszott a 33., és vezetett is a 44. percig: előbbiben kiállíttatta magát egy rém ostoba szabálytalansággal Kaita, utóbbiban egyenlített Szalpingidisz (majd a 71. percben, az egyébként remekül védő kapus hibájából a győztes gólt is összehozták a görögök).

A nigériaiak emellett azért is bizakodhatnak, mert az utolsó fordulóban ők a koreaiakkal, a görögök az argentinokkal játszanak. Utóbbiak formáját látva Görögországnak nincs komoly esélye a továbbjutásra, amihez az kellene, hogy jobb eredményt érjenek el, mint a koreaiak. Nigéria akkor juthat tovább, ha nyer, és Görögország nem szerez pontot, Dél-Korea akkor, ha nem kap ki, és nem szerepel rosszabbul, mint a görögök. Az argentinokról már írtunk: ha nem kapnak ki legalább három góllal, és Dél-Korea nem győz legalább három góllal a másik meccsen, akkor továbbmentek.

Szóval mind az A, mind a B csoportban számolgathatnak még, de mi igencsak meglepődnénk, ha utóbbiból Argentina után nem Dél-Korea, előbbiből pedig nem az uruguayiak és a mexikóiak jutnának tovább. Már csak azért is, mert ezen a vébén eddig szembetűnő az amerikai kontinens csapatainak remek szereplése (dél-amerikaiaké és Concacaf-zónából érkezetteké közösen).

A kontinens csapatai eddig tizenegy meccset játszottak, ami valójában tíz volt, hiszen a H csoportban Honduras és Chile egymás ellen kezdett, azt a meccset Chile nyerte 1-0-ra. Nos, a hondurasiaknak azt a vereségét leszámítva, amerikai csapat még nem kapott ki a vébén. A maradék kilenc meccsből ötöt megnyertek, négyszer döntetlent játszottak, gólarányuk 15-5, és a döntetlenek közül sincs oka szégyenkezni például az USA-nak az angolok, vagy Paraguaynak az olaszok elleni 1-1 miatt.

És ha már számolgatunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a második csoportkörre nekibátorodtak a csapatok (leszámítva a Domenech-sel sújtott franciákat): csütörtökön 10, így a második fordulóban összesen 13 gól esett. A mai tízes több, mint a vébé első hét meccsének góltermelése, és a második kör négy meccsén annyi gól volt, mint az első három napban összesen (pedig azt az eredményt megdobja a németek négyese is).