Csalással lett vb-házigazda Németország
19 sztori a XIX. világbajnokság előtt, IX. rész
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Cikkek cikkek
A 2006-os világbajnokság helyszínéről döntő szavazás utolsó köre előtt biztosnak látszott, hogy Dél-Afrika rendez. Akitől azonban a mindent eldöntő szavazatot várták, hazautazott Új-Zélandra.
Németország kiváló világbajnokságot rendezett 2006-ban. A felújított, vagy teljesen átépített stadionok, a német infrastruktúra tökéletes volt, a német futballszövetségnek, a DFB-nek mégis csalnia kellett, hogy elnyerje a rendezési jogot.
A 2000-ben lebonyolított szavazáson négy ország maradt versenyben (Brazília visszalépett, mert ígéretet kapott a FIFA elnökétől, Sepp Blattertől, hogy 2014-ben ők rendezhetnek): Marokkó és Dél-Afrika abban bízott, hogy a rotációs elv szerint nem európai helyszínnek kellett következnie, hiszen a japán/dél-koreai torna előtt Franciaországban volt a vébé; Németország és Anglia pedig kész stadionjaival tűnt esélyesnek.
Franz Beckenbauer és a belügyminiszter Otto Schily
Három körben szavaztak a jelöltek, el lehet képzelni, milyen lobbizás folyt a háttérben. A Blatter-vezette testület már 2006-ban Afrikába vitte volna a tornát, de az európaiak ellenálltak, megindult a semlegesnek tartott szavazók manipulálása, minden szavazat számított, látszott, hogy a verseny szoros lesz.
Az első körben ugyan Németország aratott, 10 szavazatot kapott, a második Dél-Afrikának csak 6, Angliának 5 volt. Marokkó kiesett, de a rájuk szavazók a következő fordulóban mind Dél-Afrikának adták a voksukat, és az angol pályázattól is átpártoltak néhányan az afrikaiakhoz, így 11-11-es döntetlen alakult ki, Anglia kiesett. A döntő körre az maradt kérdésnek, hogy az angolok két szavazata hogy oszlik el.
Hirtelen igen fontos szereplő lett egy új-zélandi sportdiplomata, az óceániai szövetség főtitkára, Charles Dempsey. A skót születésű vezető azt az utasítást kapta a szövetségtől, hogy az angol pályázatot támogassa, Anglia kiesése esetén pedig Dél-Afrikát. Ha így lett volna, és minden szavazó arra a pályázatra adja a voksát a döntő fordulóban, mint a 2. körben, legrosszabb esetben is döntetlen alakult volna ki (12-12), ebben az esetben pedig az afrikai futball ügyét felkaroló főtitkár, Sepp Blatter szavazata döntött volna - nem kérdés, hogy Dél-Afrika javára.
Egy német magazin is próbálkozott
A dolog jelentőségénél nagyobb publicitást kapott, de tény, hogy egy német humorlap levelet küldött a szavazásban résztvevőknek, amiben mindenféle német speciálitást (grillkolbászt, kakukkos órát) ígért ajándékba, ha Németország rendezheti a világbajnokságot. Az ügy megmaradt volna poénnak, ha a szavazás nem ér botrányos véget, így azonban a vicc rosszul sült el, az egész ország felháborodása zúdult a Titanic nevű magazinra. Charles Dempsey azonban nem Dél-Afrikára szavazott a döntő körben. És nem is Németországra. Hanem fogta magát, és még a szavazás estéjén hazautazott Új-Zélandra. Németország 12-11-re megnyerte a világbajnokság rendezési jogát, nem került sor az elnök döntő voksának beszámítására.
Elsősorban az afrikai delegációk voltak felháborodva, de az új-zélandi sportminiszter is jelezte, kivizsgálják az esetet. Dempsey először csak annyit mondott, a „kibírhatatlan nyomás” miatt utazott haza, később azonban elmondta, fenyegetéseket kapott, így saját és családja épségét szem előtt tartva döntött úgy, hogy nem szavaz.
Később a szövetség nyilatkozatot adott ki, mely szerint egyik konföderációs szövetséggel sem akartak összeveszni, mert Ausztrália a következő 3-4 világbajnokság közül szeretne egyet megrendezni (2018-ra és 22-re is pályáznak), és számít a semleges szavazókra. Charles Dempsey a 2008-as Európa-bajnokság után néhány nappal 86 évesen hunyt el.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
