Az angolok letértek a franciák kínos útjáról

A sorsdöntő meccsük előtt például úgy tűnt, hogy az angolok is franciásodnak, Terry elég rossz ütemben próbálta felhasználni a sajtót arra, hogy belobbizza a kezdőbe chelsea-s csapattársát, Joe Cole-t és kezdett szervezni egy béna palotaforradalmat is. Miután nem állt ki senki mellette, elhalt a dolog, az angolok pedig a vébén látott eddigi legjobb játékukkal, lényegében simán verték a szlovénokat. Ez nem jelenti azt, hogy meggyőző játékkal. Az elég hamar megszerezett vezető góljuk után sem álltak le, legalábbis nem azonnal. Voltak szép támadásaik, Gerrard nem játszott rosszul, és a gólt eddig nem szerző Rooney is szépen osztogatott, adott egy remek passzt Gerrardnak és egyet Defoe-nak is, utóbbi be is lőtte, csak les címén érvénytelenítették. Aztán maga is óriási gólhelyzetbe került, de kapufára rúgta a labdát.

Az, hogy Capello lecserélte, nem mutatott játéka, hanem egy gyáva taktikai húzás eredménye volt, az egyetlen hatalmas szlovén gólhelyzetre reagálva a középpályás Joe Cole jött a csatár helyére. Hogy hogyan hat ez az eddig gólképtelen Rooneyra, majd kiderül, vagy dacosabb lesz, vagy tovább rontja a mentális problémáit, amire Capello a napokban utalt. Mindenesetre a lecseréléskor messze kerülték egymást.

Capello cseréjénél csak a szlovének húztak meglepőbbet, amikor hátrányban sem támadtak. Vagy nem tudtak - most először kerültek hátrányba a vébén - vagy abban bíztak, hogy az USA-Algéria marad döntetlen, amivel ők mennek tovább. Egyetlen komoly gólhelyzetük volt, abból a támadásból hárman is gólt rúghattak volna, ekkor cserélt Capelló. Ennek ellenére a 90. percben majdnem kiesett Anglia, ha Upson nem csúszik be, óriási gólhelyzetbe kerül a szlovén csatár.

Ezen a meccsen kiderült, hogy Anglia nem Franciaország, erre utalhatott Capello is, amikor azt mondta, hogy csapatként játszottak. De azért a csoportmeccseken mutatott játék, és a három mérkőzésen szerzett kettő darab gól elég sovány produkció. (Szlovénia-Anglia 0-1)

A bíró kétszer elvette, a sors visszaadta

A szlovénok a párhuzamosan futó Egyesült Államok-Algéria eredményének köszönhetően a meccskezdéstől a lefújásig végig továbbjutásra álltak. Abban a pillanatban viszont, amikor pacsizni kezdtek az angolokkal, az amerikaiak 1460 kilométerrel odébb berúgták a győztes góljukat. Ritka igazságtalan lett volna, ha ez a szlovén csapat egy kapitális kapusbakiból szerezett potyagóllal (Algéria elleni győzelem), egy szerencsés döntetlennel (az Egyesült Államok elleni 2-2, amelyen a bíró nem adta meg az amerikaiak szabályos harmadik gólját) és egy sima vereséggel továbbjutott volna.

A sors pedig visszaadott valamit az amerikaiaknak. A szlovénok ellen elvett győztes góljuk után az Algéria elleni zárómecsen sem adták meg egy szabályos góljukat 0-0-nál. Ahhoz képest, hogy mindkét csapat továbbjuthatott volna, de csak győzelemmel, Algéria szinte teljesen átengedte a területet az amerikaiaknak. Jellemző az algériai edző meccs utáni nyilatkozata, miszerint "Az utolsó pillanatokban mindkét csapat a győzelemre játszott". Addig pedig inkább az amerikaik, akik mentek előre, de nem játszottak igazán jól, és rengeteg helyzetet elpuskáztak. Előfordult, hogy az algériai ötösön belül ketten egyszerre akartak kapura rúgni, összerúgtak, és messze fölé szállt a labda. (Azért mégis az volt a nap jelenet, amikor az angol-szlovénon Terry megpróbált vetődve belefejelni egy lapos lövésbe, sikertelenül.)

Végül a meccsen hajtósan szenvedő Donovan fejezetett be egy kontrát a meccs legvégén, amikor az algériaiak megpróbálták megszerezni első góljukat a vébén. A továbbjutás ellenére nem csodálkoznánk, ha a tengerentúlon megszokott videóbíró mellett erősen elkezdenének lobbizni az amerikaiak. (Egyesült Államok-Algéria 1-0)

Ezzel az utolsó pillanatban kicsikart győzelemmel végül a veretlen Egyesült Államok lett a csoportelső, több rúgott góljával megelőzve a szintén egy győzelemmel és két döntetlen záró Angliát.

Ghána az új Brazília

Este dőlt el, hogy ki lesz az ellenfelük a 16 között. A legkényelmesebb pozícióban Ghána várta az utolsó fordulót, de ők játszottak a felemás formát mutató (az első meccsen brazilosan, a másodikan emberhátrányban szenvedve játszó) németeket. Nem volt egyszerű a helyzet, békés döntetlenre csak akkor játszhatott volna a két csapat, ha a szerb-ausztrál is ikszre végződik. Nem is volt csendes gurigázás, lüktető meccsen inkább a németek támadtak, Ghána fegyelmezetten védekezett és kontrázott. A németek nem álltak bosszút Boatengen (a Németorszában született két testvér egyike a németeknél, a másik a ghánaiaknál játszott. Utóbbi, Kevin-Prince rúgta szét úgy Ballackot egy bajnokin, hogy ki kellett hagynia a vébét. Ez amúgy nem mellékesen jelentősen gyorsítja a németek játékát.)

Bár a középpályás Schweinsteiger jól játszott, ő egyedül kevés volt, messze nem volt annyi ötlet a németek játékában, mint az ausztrálok elleni nyitómeccsen. A ghániak viszont ha tehették, felidézték a valaha volt brazil válogatottat, ezen a vébén egyáltalán nem megszokott módon cseleztek és trükköket is bedobtak, és akár egy 11-est is számon kérhettek volna a bíró, egy szöglet után a kapufánál álló Lahm ugyanis kézzel mentett egy fejest. Nem kapták meg, pedig eddig minden meccsükön fújt nekik egy büntetőt a bíró, mind a két csoportmeccses góljukat Gyan rúgta büntetőből.

A szünet után majdnem gyorsan gólt szereztek a ghánaiak, Asamoah kihagyta, majd a németek megnyomták a második félidő elejét, beszorították az afrikaiakat, Özil pedig átlőtte a falat. Középkezdés után majdnem egyenlítettek a ghánaiak, majd egyre kisebb lelkesedéssel próbálkoztak, mert számukra kedvezően alakult a másik meccs eredménye.

A legszórakoztatóbban játszó afrikai csapat végül képtelen volt akciógólt lőni a csoportkörben, de vereséggel is továbbment. Vélhetően az egyetlen afrikai csapatként, Elefántcsontpart ugyanis lényegében eljátszotta az esélyét a továbbjutásra. Egyrészt szorítaniuk kell, hogy az általuk szétrugdosott és színészkedéssel Kakátlanított brazilok megverjék a portugálokat. Másrészt nagyon-nagyon meg kellene nekik is szórniuk Észak-Koreát. Elefántcsontpart gólkülönbsége most -2, a portugáloké +7. (Ghána-Németország 0-1)

Még egy délszláv búcsú

A végül továbbjutó Ghána mindenesetre életveszélyes játékot játszott. Mert ugyan végig kedvezően alakult a számára a párhuzamosan futó szerb-ausztrál eredménye, a 92. percben a rendkívül enervált, mintha a búcsúzásukba előre beletörődött szerbek kihagytak egy óriási helyzetet. Pantelics ugyan lesen állt, de a bíró megadta volna, ha belövi. Nem tette.

Ezzel egyébként 2-2 lett volna, a meccsen ugyanis magukhoz képest meglepően jól és - az inkább a szerbektől várt - óriási lelkesedéssel játszó ausztrálok elléptek 2-0-ra. A két első meccsükön is kiállítottak egy-egy ausztrált, most először játszhattak végig egy meccset teljes létszámban. Az egy csatárral kezdő szerbek hat perccel a vége előtt szépítettek, ekkor indultak csak meg. Lőttek is egy lesgólt, kihagytak a fent már említett helyzetet, ezzel búcsúztak, megérdemelten. Két nap alatt mind a két délszláv csapat kiesett. (Szerbia-Ausztrália 1-2)

Ezzel eldőlt, hogy Németország Angliával játszik, Ghána pedig az Egyesült Államokkal. Csütörtökön újabb négy meccs, délután 16 órától Szlovákia-Olaszország és Paraguay-Új-Zéland. Este pedig ki-ki meccs a japánok és Dánia között, illetve egy kedélyes Hollandia-Kamerun, előbbi már továbbjutott, utóbbi már kiesett. Mind a négy meccset élőben nézheti az Indexen.