1982: Vébéhős lett a bundázó olasz
19 történet a XIX. világbajnokság előtt, XIII. rész
További Cikkek cikkek
Az olasz futball a 70-es évekre szedte össze magát az 1948-as Superga-tragédia után (a válogatott gerincét adó Torino játékosai mind odavesztek egy repülőgép balesetben), az 1970-es vébén döntőt, nyolc évvel később elődöntőt játszottak, az 1980-as hazai rendezésű Európa-bajnokságon is bejutottak a négy közé.
1980 viszont az év fogadási botrányáról, a Totoneróról maradt emlékezetes. Az illegális fogadások, és az eredményeket a háttérből manipuláló bűnszövetkezet lebukásával a Milan és a Lazio ment a B-ligába, olyan játékosokat tiltottak el, mint Paolo Rossi.
Rossi Juve-nevelés, először jobbszélsőt játszott, de amikor Torinóból kölcsönadták Vicenzába, a középcsatár és gólkirály lett a Serie B-ben, majd egy évvel később az A-ban is. A válogatottban Enzo Bearzot kapitány újra a jobbszélen számított rá, de ott is zseniálisat nyújtott, szórta a gólpasszokat Bettegának, és Causiónak. 24 évesen pályája csúcsán lett volna a spanyolországi világbajnokságon.
De úgy volt, hogy ott sem lehet, hiszen hároméves eltiltást kapott a Totonero miatt. A szövetség egy évet elengedett, kivitték Spanyolországba. A szurkolók nem értették a dolgot, ráadásul Rossi a csoportmeccseken pont úgy játszott, mint egy olyan játékos, aki két éve nem rúgott labdába: lassú volt, erőtlen, nem érezte a ritmust, méterekre pattantak el tőle a labdák.
Olaszország három döntetlennel ment tovább a csoportból, két gólt sikerült bekínlódniuk, és csak azért nem estek ki, mert Kamerun Perunak lőtt szabályos gólját érvénytelenítették a játékvezetők. Az olasz közvélemény a pokolba kívánta a csapatot, elsősorban Rossit, aki fékezte az egyébként is gyenge olasz támadásokat. Bearzot sajtócsöndet hirdetett a középdöntő csoportköre előtt, ahol a favorit Brazíliát és a címvédő Argentínát kellett legyőzni az elődöntőért.
Argentína ellen már Rossi sem kerékkötő volt, de a 2-1-es győzelem nem neki, hanem Scirea tökéletes védőmunkájának, és a Maradonát a pályáról minden eszközzel leradírozó Gentilének volt köszönhető. Következett Brazília, és Paolo Rossi egy csapásra magához tért: mesterhármast vágott a torna legnagyobb esélyesének, Olaszország 3-2-re legyőzte a Zicóval, Socratesszel, Falcaóval felálló brazilokat, és bejutott az elődöntőbe.
Az elődöntőben Lengyelországnak kettőt lőtt, a döntőben pedig újra ő szerzett vezetést Olaszországnak a Németország ellen 3-1-re megnyert meccsen. A néhány nap alatt magára talált Rossi végül világbajnoki címe mellé hat góljával a torna gólkirálya is lett, 1982-ben az év európai játékosának választották, majd a World Soccer szavazását is megnyerte.
Olaszország aztán 24 évvel később lebonyolított egy újabb, labdarúgását megrengető botrányt, majd a csoportkörben gyalázatos teljesítményt nyújtva bement a négy közé, ahol elkezdett futballozni, és megnyerte a 2006-os vébét.