Buda, Richárd
-3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

Döntőnek indult, kivégzés lett belőle

2012.07.08. 08:29
Nem túl gyakori, hogy a döntőbe jutott két csapat közt óriási különbség alakuljon ki. Az olasz-spanyol Eb-döntőt látva összegyűjtöttünk párat, amely szintén megalázó különbséggel végződött lényegében izgalommenetessé téve az utolsó perceket.

BL-döntőben volt már példa az olasz-spanyol-Eb-döntőhöz hasonló nagyságrendű különbségre 1994-ben. A Barcelona volt a szenvedő alany, ami azért is váratlan, mert a 4-0-ra győztes olasz Milan védelméből alapemberek hiányoztak. Massaro viszont mindig jókor volt jó helyen az első félidőben, Szavicsevics pedig élete egyik legszebb gólját emelte Zubizarreta hálójába. A Milannak öt évvel korábban a Steaua Bukarest sem jelentett gondot, szintén 4-0-lal lett vége a meccsnek.

1960-ban a Real Madrid a Frankfurtot 7-3-ra verte Puskás Ferenc álomjátékával. Tíz év múlva minden idők legjobb brazil csapata 4-1-re ütötte ki az olaszokat vb-döntőben.

Az Európai Szuperkupa 1997-es döntőjében a Juventus a PSG-t gyalulta meg nagyon. Két meccsen 9-2-es összesítéssel nyertek az olaszok. Az első találkozó volt különösen demoralizáló, Párizsban nyert a Juventus Zidane vezérletével 6-1-re. 1977-ben pedig a Liverpool tömte ki egy hatossal a Hamburgot.

Más sportágakban is előfordult már, hogy szakadéknyi különbség volt két fél, csapat közt.

Melyik élvezte izgalmak nélkül is?

  • 642
    Magyar-orosz, vízilabda
  • 400
    Dream Team, 1992
  • 230
    Spanyol-olasz, 2012
  • 150
    Milan-Barcelona, 4-0
  • 86
    Graf-Zvereva
  • 55
    Orosz-szlovák, hoki
  • 39
    Real Madrid-Frankfurt
  • 29
    Brazil-olasz 4-1, 1970
  • 15
    Milan-Steaua 4-0
  • 10
    Norvég-orosz, kézilabda

Kezdjük a számunkra legemlékezetesebb döntővel: a magyar férfi vízilabda-válogatott úgy nyert olimpiát 2000-ben, hogy igazából csak az első negyedben kellett izgulnunk, utána oktattak Kásás Tamásék. Az oroszok hosszabbítás után kerültek a döntőbe, sok energiájukat felemésztette, hogy egyáltalán eljutottak oda, a mieink szintén egy drámai meccs után érkezve valósággal átgázoltak rajtuk. (13-6)

A legutóbbi olimpia női kézilabda döntője sem hozott izgalmakat. Hátborzongató volt a dinamikabeli különbség, az orosz egy fáradt és enervált csapat volt, a norvégok pedig fickándoztak, jóllehet nekik sokkal keményebb elődöntőjük volt Dél-Korea ellen, míg az oroszok Görbiczéket verték, akik szintén elkészültek a hajrára az erejükkel.

Az oroszok 3-13-mal indítottak a norvégokkal szemben, és bármennyire is felgyorsult a játék, nem volt meg a szikrája sem az esetleges gyors felzárkózásnak, az északiak végig uralták a játékot, csak az volt a kérdés, mekkora különbséggel nyernek.

Az idei hoki világbajnokságon ugyanakkor az oroszok ziláltak szét mindenkit, a szlovákok ellen két harmad után 4-1-revezettek, akkora volt a különbség, hogy csak a gólarány volt kérdéses. (6-2) Az elődöntőben is 6-2-re nyertek – a házigazda finnek csak keresték a korongot -, az orosz fölény a régi idők korszakos csapataira emlékeztetett. (1972-ben 33-13-as gólkülönbséggel nyerték a címről határozó hatos tornát.)

Teniszben sem ritka, hogy az egyik játékos már azzal hatalmas bravúrt ért el, hogy egyáltalán a döntőig elverekszi magát.

Natalija Zvereva is annyira örült, hogy a Roland Garroson finálés lett 1988-ban, hogy Steffi Graf ellen elfelejtett gémet nyerni. 6:0, 6:0-lal, 32 perc után mehetett haza. Ahogy a videóból is látszik, a fej fölötti ütésekből sem sikerült pontot elérni, olyan hitehagyottan játszott. Ez volt minden idők legrövidebb Grand Slam-döntője.

Az amerikai férfi kosarasok is nyomasztóan nagy fölényben játszották meccseiket a barcelonai olimpián, ahol résuzt vehettek az NBA-s profik is. 32 ponttal azt a Horvátországot verték (117-85), amelyben Toni Kukocs volt a vezér, de egyedül képtelen volt Magic Johnsont vagy Michael Jordant feltartóztatni.

Klicskóékat is támadják, mert nincs komoly ellenfél

A két Klicsko az ökölvívásban uralja a nehézsúlyt, őket is rendre a sportág meggyilkolásával vádolják, hasonlóan a spanyolokhoz, bár ők tehetnek legkevésbé arról, hogy olyan ellenfelek hívják ki őket, akik ütni sem mernek. Így lényegében mindig csak idő kérdése, mennyire lesz mozgalmas a meccs, általában azért nem végeznek gyorsan, mert a stadionnyi népet ki kell szolgálni.