Labdadajkálgatók bukása
Hamarosan pályán a labdabirtoklás királyai, addig is érdemes vetni egy pillantást arra, hogy a spanyolokon kívül kik szeretik maguknál tudni a labdát, és mire mennek vele.
Azzal nem lepünk meg senki, ha eláruljuk, hogy az UEFA labdabirtoklási listáját toronymagasan a spanyolok vezetik, 63 százalékkal. Még csak két meccset játszottak, de a horvátok ellen sem fog sokat romlani ez a mutatójuk.
Az viszont már meglepő, hogy a második helyen az oroszok állnak, a franciákkal holtversenyben, 56 százalékos mutatóval. Érdekes, hogy pont azon a meccsen nem volt az oroszoknál többet a labda, amikor fölényesen verték a cseheket (4-1 az oroszoknak, 49-51 a labdabirtoklás a cseheknek). A lengyelek ellen már 57-43 volt a labdabirtoklás az oroszoknak, egy gólt szereztek. Aztán a mezőnyfölény még nagyobb volt a görögök ellen (62-38), de ez már nem érett góllá, hiába volt 25 kísérletük a meccsen.
Az oroszok után a labdabirtoklás értelmének élő cáfolata, a holland csapat következik. Ők mindegyik mecsükön többet birtokolták a labdát ellenfelüknél, (57-43 a dánok, 52-48 a németek és 58-42 a portugálok ellen), átlagosan 54 százalék a mutatójuk, eredményük két rúgott, öt kapott gól, nulla pont.
54 százalékos a németek átlagos labdabirtoklása is. Náluk a meddő mezőfölény csúcscsapata, a hollandok elleni meccsen ugyan kevesebbet volt a labda, mégis nyertek, aztán a másik két meccsükön többet birtokolták, és úgy is nyertek. Százszázalékosok.
Labdabirtoklás | |
---|---|
Spanyolország | 63 százalék |
Oroszország | 56 százalék |
Franciaország | 56 százalék |
Hollandia | 54 százalék |
Németország | 54 százalék |
Csehország | 52 százalék |
Horvátország | 52 százalék |
Ukrajna | 50 százalék |
Dánia | 49 százalék |
Svédország | 48 százalék |
Anglia | 46 százalék |
Görögország | 46 százalék |
Lengyelország | 46 százalék |
Olaszország | 46 százalék |
Portugália | 43 százalék |
Írország | 40 százalék |
Hogy visszadjuk a labdabirtoklás híveinek a hitét, a már kieső csapatok közül a dánoknál a játékidő 48 százalékában volt a labda. De hogy egy kicsit mégis elbizonytalanítsuk őket: a hollandokat úgy verték a dánok, hogy nem náluk volt többet a labda (43-57), a portugáloktól úgy kaptak ki, hogy jóval többet birtokolták azt (58-42), a németektől meg egyszerűen simán kikaptak.
Az egyértelmű, hogy aki a spanyolokkal találkozik, az nem fogja a labdabirtoklási mutatót kitenni az ablakba. De az olaszokat ez nem is érdekli, 60-40 volt a labdabirtoklás a spanyoloknak, de a meccs 1-1 lett. Az írek már nem jártak ilyen jól. Az eddigi legnagyobb differencia az Eb-n: 66-34. Az elképesztő fölénynek 4-0 lett az eredménye. A horvátoktól is kaptak hármat. Így azért azt sem állítanánk, hogy az a siker repectje, ha nincs egy csapatnál a labda.
A szintén már búcsúzó svédeknél is három meccs alatt 48 százalékos volt a labdabirtoklás. Az sem meglepő , hogy nem a lengyelek és a görögök diktálják a tempót a meccseiken (46 százalék), de az igen, hogy a portugálok játéka mennyire nem a labdatartásra épül, a játékidő 43 százalékában van csak náluk az irányítás.
Végül egy egészen másik statisztika, de magyarázatot ad arra, hogy miért buktak el a labdaszerető oroszok és hollandok. Ebben a két csapatban voltak az Eb legpocsékabban célzó játékosai. Kerzsakov 11 kísérlete szállt fölé vagy mellé, egy a kapufára és csak egyetlen egy találta el a kaput. A hollandoknál Robben kilencszer trafált mellé, és csak háromszor lőtt pontosan.
A hollandok meccsenként átlagosan 11-nél is többször eresztettek meg rossz lövést, az oroszok majdnem tízszer pazaroltak el így lehetőséget. Jó kísérletük pedig alig több, mint hat volt meccsenként.
Eddig egyébként Ronaldo találta el legtöbbször a kaput, 13-szor. Van Persie, Sneijder és Robben összesen 14-szer. A portugál kétgólos, a három holland egyet hozott össze.