További Cikkek cikkek
A harmadik felvonás
Az elődöntőbe jutott négy csapat közül egyértelműen Németországnak és Argentínának van a legnagyobb vb-múltja. Hat meccset játszottak egymás ellen, ebből kettő döntő volt, emellett pedig a harmadik és negyedik legeredményesebb válogatottról van szó. Ha ez a páros jön össze, a harmadik ilyen döntővel a leggyakoribb párharccá válna, hiszen a brazilok és az olaszok is két döntőben találkoztak egymással eddig.
A két csapat legutóbb a 2010-es világbajnokságon találkozott tétmeccsen. Akkor Messiéknek esélyük sem volt, a németek nagyjából úgy gázoltak át rajtuk, mint idén Portugálián a csoportkörben, és a végeredmény is hasonló volt, 4-0 lett.
Ennél emlékezetesebb volt a két korábbi döntőjük. Az 1986-os, 3-2-es argentin győzelem – megosztva – a harmadik legtöbb gólt hozta vb-döntőn. Maradona ugyan nem talált be, de a győztes gólt ő készítette elő. 1990-ben viszont nem a gólok, hanem az indulatok domináltak. Az argentinoktól két játékost, Pedro Monzónt és Gustavo Dezottit is kiállították, a németek pedig végül Andreas Brehme tizenegyesével nyertek egy olyan meccsen, ahol Argentína egyértelműen 120 percre és a büntetőpárbajra rendezkedett be.
Kettőből kettő klasszikussá vált, és szinte biztos, hogy a mostani is az lenne. A németek, ha nem is remek formában, de mindenképpen hatékony játékkal érkeznének a döntőbe, ami igaz Argentínára is. Miroslav Klose a vb-gólrekordért küzdhetne, Lionel Messi pedig azért, hogy egy vb-címmel véglegesítse helyét minden idők legjobb játékosai között. A Copa America és a világbajnokság kivételével már mindent megnyert a négyszeres aranylabdás, a csapat sikere most is nagyban rajta múlik: a nyernek, egy szintre kerül az argentin fociban Diego Maradonával.
Mivel egyik csapat védelme sem hibátlan – elég csak a német-ghánai 2-2-re, vagy a 3-2-es Argentína-Nigériára gondolni –, ezért megismétlődhet a 3-2-es, 1986-os meccs is, de akár az is, hogy a németek megfogják az argentinok legjobbját, mint 1990-ben tették.
Jöjjön, ami még nem volt
Hollandia eddig három döntőben játszott, legutóbb pont 4 éve, előtte pedig a mostani elődöntős ellenfelével, Argentínával (1978), illetve a másik ágon szereplő Németországgal (1974) döntőzött. Brazíliával viszont még sosem, és túl sok meccset sem játszottak egymás ellen.
A 11 eddigi meccsük a négy párosból a legkevesebb mérkőzés, ebből négy volt világbajnokságon. Négy éve a negyeddöntőben futottak össze, akkor Wesley Sneijder duplája kellett ahhoz, hogy fordítani tudjanak, utána el is jutottak a döntőig.
Csakhogy eddig háromból három döntőt buktak, miközben Brazília mérlege 5-2 a vb-döntőkben. Vagyis Hollandia számára szinte tökéletes lehetőséget adna a döntő, hogy megszakítsák a rossz sorozatot. A torna előtt toronymagas esélyesnek tartott házigazdát a legendás Maracanában legyőzni az ország első vb-címéért, ennél jobb mérkőzést nem is kívánhatnának.
Ugyanakkor Brazília 12 év után újra nyerhetne, hatra növelhetné világbajnoki címei számát, és a nyolc döntővel is egyedül tartaná a csúcsot. Csakhogy az idei szereplés kulcsfigurája, Neymar nélkül már lehet, hogy a döntő sem lesz meg nekik.
Ha mégis összejön ez a páros, érdekes lesz, hogy Louis van Gaal milyen taktikai húzással áll majd elő. Sérülések miatt és a jobb párharcok érdekében ugyanis folyamatosan variálta csapatát eddig is a holland, az eredetileg csatár Dirk Kuyt például már a védelem mindkét oldalán felbukkant, de meccs közben a középpálya szélére és közepére is kellett már váltania, de eredeti posztján, csatárt is játszott már.
A brazilok viszont, ha a nem túl jó játék, Neymar sérülése és Thiago Silva eltiltása ellenére is elverekszik magukat a döntőig, akkor abszolút esélyesek lesznek a döntőben is.
A CONMEBOL-álom
Hiába a brazil-argentin a labdarúgás egyik legnagyobb rivalizálása, soha nem játszottak még egymás ellen vb-döntőt. Pedig összesen 105-ször találkoztak már egymással, vb-n négyszer, de idén összejöhet a dél-amerikai álomdöntő. Egy gond lesz csupán – a hatalmas, Neymar-Messi párharcnak indult csatából Neymar kidőlt a negyeddöntőben, így a Barcelona két legjobbja nem küzdhetne meg egymással.
Bár a csoportkör gyengélkedése után úgy tűnt, hogy nem az európai csapatok világbajnoksága lesz ez, utána mégis belekezdtek, ám egy brazil-argentin döntővel garantálttá válna, hogy dél-amerikai csapat nyeri a kupát.
A decemberi sorsolás után persze rengeteg szurkoló ezt a döntőt várta, amikor kiderült, hogy Brazília és Argentína az egyenes kieséses szakaszban más ágra került. Ráadásul úgy juthatna a csúcsra a CONMEBOL, hogy ugyan a csoportból 5 csapatuk jutott tovább, de ebből négy egyetlen helyért küzdött, hiszen Brazília-Chile és Kolumbia-Uruguay nyolcaddöntők voltak.
Európai uralom
Európai csapat még sosem tudott vb-t nyerni az amerikai kontinensen. 1930-ban Uruguay nyert hazai pályán, majd 1950-ben Brazíliában is ők lettek az elsők. 1962-ben Brazília nyerte a chilei vb-t (Csehszlovákia legalább már a döntőig eljutott, előtte csak dél-amerikai döntő volt), majd 1970-ben az olaszok buktak el Mexikóban Brazília ellen. Aztán jött az 1978-as argentin vb hazai győzelemmel Hollandia ellen, majd 1986-ban újra Mexikó a 3-2-es argentin-nyugat-német meccsel és az 1994-es amerikai torna, ahol Brazília 11-esekkel verte Olaszországot.
A német-holland döntő tehát ennek a meglehetősen hosszú sornak a megszakadását jelentené, továbbá azt, hogy sorban a harmadik vb-döntőbe két európai csapat jut be, tovább növelve az előnyt a CONMEBOL konferencia előtt.
Ráadásul ez teljesíthetné be a hollandok bosszúhadjáratát, hiszen ha eljutnak a döntőig, akkor két csapatot, amely legyőzte őket már vb-döntőben, biztos megvertek addig – Spanyolországot és Argentínát. Amikor az 1974-es döntőben találkoztak, Nyugat-Németország 2-1-re nyert – azzal indult az európai labdarúgás egyik legnagyobb rivalizálása, és ez ma is tart.
Franz Beckenbauer, Gerd Müller és Johan Cruyff ideje persze már a múlté, de Arjen Robbenék új korszakot nyithatnak a rivalizálásban Thomas Müllerék ellen.