További Cikkek cikkek
Első félidő
Ahogy az várható volt, Lavezzi kezdett a sérült Agüero helyén, és a svájci csapatban sem volt meglepetés.
A svájciak tökéletesen védekezték a két négyesláncot. Az Atletico Madridtól láthattunk idén ilyen szorosan zárt, áthatolhatatlan falat. A játékosok közel helyezkedtek egymáshoz, a sorok között nem volt hely, és a biztosító emberek is kellőképp közel helyezkedtek társukhoz.
Az első félidőben a túlzott óvatosság jellemezte a csapatokat. Di Maria és Lavezzi cserélgette az oldalakat, hol az egyiken, hol a másikon bukkantak fel, azonban ennyiben ki is merült az argentinok kreativitása. Messi 10-es pozícióban játszott, Higuaín mögött, és a svájci védő- és középpályássor között kellett volna területet találnia, de arra ott semmi esélye nem volt.
Ezt a láncot a szélsőhátvédek, Rojo és Zabaleta segítségével lehetett volna széthúzni, de Sabella az első játékrészben nem engedte őket előre. Mindössze három beadásuk volt kettejüknek 45 perc alatt. Így nyomasztó létszámfölényben voltak végig a svájci védők, és nem is sikerült komoly helyzetet kialakítani.
A svájciaknál nagyjából ugyanez volt a helyzet, Rodriguez és Lichsteiner csak elvétve tévedt az ellenfél büntetőterületének közelébe, de Behrami és Inler se vette ki a részét a támadásokból. A Shakiri-Drmic-Xhaka-Mehmedi négyesre volt rábízva minden. Azonban ők is tisztes létszámhátrányban vívták szélmalomharcukat. Mégis a félidő két legnagyobb helyzete a svájciaké volt. Egy szöglet után Xhaka lőtte Romeroba a labdát, egy sikeres kontrát pedig Drmic bohóckodott a kapus kezébe.
Második félidő
Láttunk már hasonlót itt a vébén Sabella mestertől. Az első meccsükön Bosznia ellen is indokolatlanul óvatosan kezdtek, de aztán a szünetben szerkezetet váltott a szövetségi kapitány, és a második félidőben már jóval veszélyesebbek voltak.
Most nem volt szerkezetváltás, de a két szélsőhátvéd megkapta a felhatalmazást a támadásra (11 beadás), főleg Rojo lett sokkal aktívabb a bal oldalon. Azonban hiába a sok beadás, ezek többsége nem talált társat.
Ezáltal viszont még mélyebbre szorult a svájci védő- és középpályássor, az argentinok pedig nagyon hatékonyan támadtak vissza egy-egy labdavesztés után, így teljesen áttevődött a játék a svájci térfélre.
Már az első félidőben is látványos volt, de a másodikban még jobban kijött, mekkora szabadsága van di Marianak és Messinek. Egymásnak szívesen adták a labdát, a többiek azonban csak örökölhették tőlük. Hátra fele passzuk alig volt, amint megkapták a labdát egyből indultak előre, akár két-három védővel szemben is megpróbálták átfűzni magukat. A csapat 32 labdás párharcából 25-öt ők ketten vívtak meg.
Palacio már egyértelműen a bal oldalra szállt be Lavezzi helyére, azonban di Mariat ez sem feszélyezte a svájci térfél bebarangolásában.
A svájciak kibírták az iszonyatos nyomást, ami a második félidőben nehezedett rájuk, jöhetett a hosszabbítás.
Hosszabbítás
Kijjebb tudtak jönni a svájciak, mert egyrészt már nem volt olyan éles az argentin letámadás, másrészt meg Higuaín és Messi nulla védőmunkájához Palacio is csatlakozott, és di Marianak sem mindig fűlött a foga a hátrafutáshoz. Ezért ha átjutottak a svájciak az ellenfél térfelére, ott kényelmesen letáborozhattak, mert hat, maximum hét argentin védekezett csak.
A hosszabbítás második félidejére a két csere, Basanta és Biglia jót tett Argentínának. Frissességük elősegítette, hogy a labdavesztések utáni visszatámadások ismét rés nélkül zárjanak, így a svájciak megint beszorultak a saját kapujuk elé.
Az argentinok beadásai, lövései azonban pontatlanok voltak, nem látszott még ekkor sem, hogy hogyan szereznek itt gólt, amikor bekövetkezett az, amire 118 percen keresztül nem volt példa.
Lichsteiner könnyelműen eladta a labdát, és az elöl ácsorgó Messi hirtelen rá tudott gyorsítani a fellazult védőfalra, di Maria 12. lövése pedig már utat talált a kapuba.
Összegzés
A svájciak kiválóan védekeztek. Mind mélységben, mind szélességben közel helyezkedve egymáshoz, semmi területet nem adtak az argentinoknak, akik túl óvatosan kezdték a mérkőzést, a második félidőben azonban nyomasztó fölényben játszottak. Ezzel együtt se a beadásaik, se a lövéseik nem jelentettek komoly veszélyt Benaglio kapujára. Messi és di Maria próbált mindent magára vállalni, ám egy esetet leszámítva folyamatosan nagy túlerővel álltak szemben.
A hosszabbítás első félidejében, amikor kicsit elkedvtelenedtek és kieresztettek az argentinok, többször is 6:6 ellen támadhattak a svájciak. Akkor, ha egy kicsit türelmesebbek, több kockázatot vállalnak, és felküldenek még egy embert, talán meglephették volna ellenfelüket. De ki mer úgy előremenni, hogy ott ólálkodik a félpályánál egy Messi-Higuaín-di Maria hármas?
Mindent összevetve megérdemelt az argentin továbbjutás, de a svájciaknak is megvolt az az egy-két lehetősége, amivel másképp alakíthatták volna a meccset.