Hat ok, ami megbénítja Brazíliát
Brazília két győzelemmel és két döntetlennel jutott be a világbajnokság negyeddöntőjébe, jól csak perceken át játszott, de mindez semmit sem jelent, ha az eddig négy győztes meccsel érkező Kolumbiát legyőzik péntek este tíztől. A fogadóirodák lényegesen esélyesebbnek gondolják a hazai csapatot, az 1,85-ös győzelmi oddsot semmiképp az eddig mutatott forma generálja. (Kolumbia sikere 4,75-öt hoz.)
Sokkal több minden szól azonban Brazília ellen, mint mellette. Összeszedtünk pár okot, amelyekből egy is elég lenne, hogy ne jusson tovább a rendező, ha pedig egyszerre érvényesül, akkor nem is összeadódik, inkább összeszorzódik a gyengesége.
Fred vagy Jo
Jobb híján ők lesznek a centerek, inkább az előbbi, mint az utóbbi, hiszen Scolari kapitány vele kezdett eddig. Nincs jó formában a Fluminense játékosa, ha használható labdát kapott, akkor sem csinált vele semmit, leszámítva a horvátok elleni esését.
Brazíliának nincs jó csatára, amíg a 2002-es vb előtt arról cikkeztek, hogy a Sportingban 42 gólt lövő Jardel miért nem kerül a csapatba, két éve eltűntek a brazil csatárok góljai a topligákból.
A középpálya
Neymaron kívül a center mögötti középpályásoktól nem kap segítséget az egyszem csatár. Oscaron látszik a megerőltető szezon, Willian nem hatékony, ha beáll. Hulknak ugyan volt pár biztató meccse március-április környékén a Zenitben, ő sem találja a helyét, talán még egyszer sem gyorsított fel a rá jellemző módon a védelemre, és lövőerejét valamint a pontosságát eddig nem mutatta meg.
Luiz Gustavo eltiltása
Ez akár még jól is jöhet, ha Ramires vagy Paulinho tudásához mérten játszana a védekező középpályás posztján. De ők sem igazán jók. Pedig nekik kellene kikapcsolniuk a játékból Rodriguezt, hogy ne tudja a társait mozgatni.
Vagy Cuadradóval nekik kellene visszazárni és ütközni, hogy ne gyorsuljon fel a szélen, mert ha lendületbe jön, nehezen lehet megállítani.
Az óriási nyomás
Scolari kibukott az utolsó sajtótájékoztatón, mondván összevissza írnak az újságok mindenfélét, és pszichológusi segítséget egyébként is igénybe vesznek, nemcsak mostantól vált ez létkérdéssé.
Ennyi meccs után megállapítható, az eddigi felkészítés nem ment tökéletesen. Érzelmileg nagyon túlfűtött a csapat, ezt megállapította már a korábbi kapitány Carlos Alberto Parreira is, de szerinte az nem normális, hogy az első perctől kezdve az utolsóig sírnak a játékosok. A himnuszra gondolt, és a tizenegyesrúgásokra Chile ellen.
A korábbi csapatkapitány, Careca is kiemelte, hogy az a hatalmas szenvedély, ami a himnusz eléneklésénél még megvan, utána valahogy elillan, és a pályán keveset látni az áhítatból. A görcsösség, esetenként a pánik annál inkább szembetűnő. Neymar erre úgy reagált, ha könnyeznek is, még nem roppannak össze.
Scolari nem változtat a csapaton
Hiába játszottak jól a Konföderációs Kupán ebben az összetételben, az ottani ellenfelek – spanyol, olasz, Uruguay - már kiestek, emellett, a tét összehasonlíthatatlanul nagyobb. Eddig nem mert Neymarral sem variálni, most állítólag árnyékéket faragna belőle. Arról azonban szó sincs, hogy Hulkból center lenne.
Kolumbia élvezni akarja a játékot
A nyolcaddöntőkben az egyetlen csapat volt, amelyik két góllal verte ellenfelét (Uruguay, 2-0), és az első perctől az volt az érzésünk, hogy játszani szeretnének, nem érdekli őket a tét. Nem valószínű, hogy ezen a mentalitáson változtatnának. Scolari szerint mivel nem ősi ellenségről (Chile, Argentína, Uruguay) van szó, békés meccseket szoktak játszani, de ez Kolumbia mellett is szólhat, hiszen bennük sem lesz meg a presztízs okozta extra feszültség, mint Chilében megvolt.
Hogy mi szólhat mégis Brazília mellett?
A védelem, egy szabadrúgás vagy egy jól elvégzett pontrúgás vagy szöglet. Illetve, hogy az előnyt a védelem – messze ez a legjobb csapatrész, és egy hosszú tornát velük is kell megnyerni - meg fogja tudni tartani.
Nem utolsósorban a futball örök kiszámíthatatlansága, hogy Ospina kapus hibázik, a védelemben alulteljesít valaki, vagy az eddig formán kívül vergődők egycsapásra rátalálnak egy jó cselre, vagy egy jó lövésre.
Nem sok, de azért nem is kevés.