Az olaszok túlélni akarták, nem jött be

Mind a két kapitány a három belsővédős felállásra szavazott, és igencsak óvatos hozzáállással
kezdték a meccset. Az olaszok döntetlennel továbbjutók voltak, az uruk pedig kivárásra játszottak.

Ennek megfelelően az első félidőben sok látványos dolog nem történt. Rengeteg szabálytalanság a
mezőnyben, azok után pedig egy-két veszélytelen felívelés a kapuk elé.

Tabarez, az uruguayi szövetségi kapitány alaposan bebiztosította csapatát. A védelem közepén is és a középpályán is létszámfölényben voltak a dél-amerikaiak. Hátul 3:2-ben, középen pedig rombuszban védekezve, 4:3-ban.

A rombusz olasz kapu felöli csúcsa Cavani volt, így ő figyelhette közelről Pirlót. Tehát a saját térfelüket uralták az uruk, és arra is figyeltek, hogy a védelmi vonal mélyen legyen, nehogy be tudjanak indulni mögéjük a csatárok.

Mivel Suarez egyedül maradt elöl a három olasz belső védőre, így azokból egy, leginkább Chiellini,
bátrabban feljebb léphetett, és bizony így, ott a bal oldalon lehetett volna keresnivalója az
olaszoknak. De győzött az óvatosság.

Az uruk a bal oldalt erőltették támadásban, rendre kihúzódott Suarez és Cavani is, itt próbáltak meg
létszámfölényt kialakítani, ám az olaszok jól zártak, a középpálya jól tolódott.

Alig vártuk a szünetet, hátha valamelyik mester előhúz a nyuszik mellé egy oroszlánt is a cilinderből. Lodeiro helyére Maxi Pereira állt, Balotellit Parolo váltotta.

Második félidő

Prandelli egy csatár beáldozásával a középpályáját próbálta megerősíteni, Pereira beállásával
pedig megélénkült az uruk jobb oldala, a támadások zöme itt futott a második félidőben.

Tabarez
arra játszhatott, hogy mivel De Sciglio sokkal támadóbb felfogásban játszott, mint a másik oldalon
Darmián, ezért itt könnyebben lehet az olaszok mögé kerülni, másrészről a fel-fellépegető Chiellinit is talán visszább lehet fogni.

De Sciglio (felül) és Darmián hőtérképe az első félidőben (forrás: squawka.com)

Már bátrabban támadtak vissza labdavesztések után az uruguayiak, sokszor sikerült is elrúgatni az
olasz védőkkel a labdát, azonban az még mindig nem látszott, hogy hogyan fognak itt gólt lőni.

Aztán Marchisio megkapta a pirosat.

Tabarez egyből cserélt, beküldött egy csatárt, Stuanit a balszélső Alvaro Pereira helyére. Átálltak
egy négyvédős rendszerre, ahol Caceres és a Maxi Pereira lett a két, magasan feltolt szélsőhátvéd.

A kiállítás és a gól között eltelt húsz percben érkezett az összes beadásaik fele (20/ 9). Ám
továbbra sem tudott kapura veszélyes lenni Uruguay, jól zárt az olasz védelem, és rendületlenül
fejelték ki a labdákat. Egészen a 81. percig, amikor Godin fejelte a hálóba az uruk továbbjutást jelentő gólját.

Összegzés

Az olaszoknak nyolcvan percig tökéletesen megfelelt az eredmény, ezért kicsit sem igyekeztek gólt, gólokat szerezni. Uruguay túl óvatosan kezdte a meccset, 45 percet eltékozolt, a második félidőben kezdték kicsit csipkedni magukat, ám gólveszélyt ekkor sem jelentettek az olasz kapura.

Marchisio kiállítása tette lehetővé számukra azt, hogy teljesen kinyíljanak, és megszállják az olaszok térfelét, mert az olasz kontrák veszélye a piros lap után teljesen leredukálódott. Akcióból így sem tudtak veszélyesek lenni, ám a sok pontrúgás egyike végül góllá érett.

Costa Rica Görögországgal találkozik a tizenhat között, Uruguay ellenfele pedig Kolumbia lesz.