Nap
Óra
Perc
Portugália szokásával ellentétben erre a tornára nem pótselejtezővel jutott ki, Fernando Santos kapitány emberei csoportelsőként repültek Franciaországba.
Hogy ott hogyan teljesítenek, és egyáltalán hogyan állnak majd fel, kérdés, ugyanis a keretben jópár kényszerű változást kellett végrehajtania a kapitánynak, illetve hozott egy meglepő döntést is.
Kezdőjéből sérülés miatt kidőlt a balhátvéd, az exrealos Fabio Coentrao és a zenites középpályás, Danny. A szűrő Miguel Velosót pedig nem válogatta be az Eb-re, így van poszt bőven, amit fel kell töltenie új, de legalábbis eddig kevésbé használt emberekkel.
Balhátvédnek egy Franciaországban nevelkedett portugált, Raphael Guerreirót szemelt ki, míg a másik oldalon Cedric Soares vagy a wolfsburgos Vieirinha tűnhet fel. Középen ott lesznek az öregek, belső védőből még mindig meglehetősen jól áll Portugália. Pepe a Realból ugye alap, Bruno Alves kihagyhatatlan a Fenerbahcéban és akkor a Southampton állandó középhátvédjét, José Fonte-t még nem is említettük, ő is simán bekerülhet. Priskin, Böde, Szalai, bármelyikük kezd nálunk ellenük, megszenved a magas, erős, rutinos hátvédekkel. Ráadásul beállhat még Ricardo Carvalho is.
A középpályán Renato Sanchez, akit most vett meg a Bayern 35 millió euróért és egy szintén régi motoros, Joao Moutinho lehet az alapember. Bár utóbbi tavasszal sokat volt sérült, így a valenciás André Gomes beugorhat, nem rossz választás, de azért közel sem olyan technikás. Jobbra Nani, balra Ricardo Quaresma, és már majdnem meg is vagyunk, szélsőkben ugyanis nem bővelkedik a portugál utánpótlás.
Amiből viszont még kevesebb van, az a csatár, bár ha Cristiano Ronaldo ott van a keretedben, egynél nincs is szükség többre.
A portugálokkal június 22-én, Lyonban, egymás utolsó csoportmeccsén találkozunk. Rengeteg függ majd az első két-két eredménytől, ki milyen esélyekkel érkezik az utolsó mérkőzésre. A fix portugál kezdő erős, de ha már nem kell nekik esetleg az összes pont, mindenképp lesz keresnivalónk. Sőt, mivel nagyjából ezekkel a kulcsemberekkel állnak fel úgy tíz éve, és sokat nem értek el, nem is leszünk esélytelenek.
Fernando Santos 61 évesen mindent látott már a futballban, vezette mindhárom nagy portugál klubot - Porto, Benfica, Sporting -, járt vébén görög kapitányként, és éveket dolgozott abban az országban az AEK, a Paok és a Panathinaikos élén. Sikere annál kevesebb van, egy bajnokság a Portóval 1999-ből és két kupagyőzelem az azt követő évekből, illetve egy görög kupa az AEK-kel. Viszont valamiért csak az év edzőjének választották Görögországban négyszer is. Két éve karrieroszkárként kapta meg a válogatottat, hátha ő valamit ki tud hozni a tíz éve a tornákon többnyire bukdácsoló társaságból.
Semeddig vagy bármeddig. Nagyjából minden Cristiano Ronaldótól függ, mennyire tudja összerakni a combjait és a motivációját a Reallal végül álomszerűen végződött szezonja után. A csoportunkból mindenképp tovább kell jutniuk, ha van pár jó napja, Ausztriát, Izlandot és minket is le tud gyűrni kvázi egyedül, a kemény dió csak utána jön. A kieséses meccseken már kell majd maga mellé pár sztársegéd, akinek többet kell hoznia az átlagosnál a sikerhez.
(mind barátságos)