Lesz-e nagycsapat a holland AZ?

Huszonnyolc éve volt először holland bajnok az Eredivisiét idén megnyerő AZ. Az alkmaari klub 1981-ben nemcsak duplázni tudott a kupa megnyerésével, az UEFA-kupában is döntőt játszhatott, a sikerek azonban nem tartottak sokáig. Klubtörténet Hollandiából.

Az AZ Alkmaar 1981 után története során másodszor lett holland futballbajnok a múlt hét végén, amivel betetőzte évek óta tartó sikersorozatát. A 90 ezres kisváros futballcsapata három évtizede hasonlóan sikeres korszakát élte.

Az egyesület múltja nem hosszú, 1967. május 10-én alapították az Alkmaar '54 és a FC Zaanstreek egyesítésével. A két fuzionáló klub nevére, illetve az alakulás évszámára utalva AZ '67 volt a csapat elnevezése, egészen 1986 júliusáig, amikor AZ-re változott.

Az AZ '67 egyből megkapta a profi licencet és 1968-ban fel is jutott az élvonalba. Első osztályú pályafutását egy 16. hellyel kezdte, harmadik szezonjában, 1971-ben ki is esett. Az AZ '67 ekkor átlagos vidéki klubnak számított, amely a kieséssel együtt majdnem csődbe is jutott. Jöttek azonban a háztartási gépek kereskedéséből meggazdagodott Molenaar fivérek, és a pénzükből az AZ visszajutott a legjobbak közé, sőt, meghatározó csapattá nőtte ki magát. Ekkor már 1975-ben és 1976-ban ötödik lett a gárda, 1977-ben szerezte első bajnoki érmét, harmadik lett.

Az alkmaariak ekkor először indulhattak európai kupában, és megkezdődött egy egyedülálló sorozat: az AZ harminc éven keresztül, harminckét meccsen, egészen az Everton elleni vereségig (2-3 az UEFA-kupában) egyszer sem veszített hazai pályán. Pedig már az első induláskor, a második fordulóban a Barcelonával került össze a kiscsapat, és két 1-1 után csak büntetőkkel jutott tovább a Johan Cruyff-féle katalán csapat.

Ezt követően érkezett a klubhoz a német-holland Georg Kessler, aki a holland válogatott szövetségi kapitánya volt a 60-as évek végén. Az elegáns stílusa miatt Sir Kesslernek hívott edzővel érte el legnagyobb sikereit az AZ, amely rögtön az első szezonban holland kupát nyert vele (a döntőben 1-0-ra győzték le az Ajaxot).

Olyan kiválóságok alkották a stílusos támadófutballt játszó csapatot, mint a válogatott csatár Kees Kist (212 élvonalbeli góljával negyedik a holland örökranglistán), a dán támadó, Kristen Nygaard, a középpályás Jan Peters (az ő két góljával győzte le Hollandia a 78-as vébéselejtezőn a Wembleyben Angliát), a kapus Hans de Koning vagy a védő Hugo Hovenkamp. Meg kell említeni a holland válogatott jelenlegi kapitányát, Bert van Marwijkot, illetve az 1974-ben vb-ezüstöt nyert Willem van Hanegemet. M,indketten az AZ '67 játékosai voltak, egészen 1979-ig és később mindketten edzették is a csapatot.

Az alkmaariak történetük addigi legjobb eredményét érték el az 1980-as második hellyel (három ponttal maradtak el az Ajaxtól), a következő szezon pedig a legsikeresebb lett: nemcsak a bajnokságot és a hazai kupát nyerték meg, hanem döntőt játszhattak az UEFA-kupában. Utóbbi sorozatban a luxemburgi Red Boyst 10-0-val, a Levszki Szófiát 6-1-gyel, a Radnicski Nist 7-2-vel búcsúztatták. A negyeddöntőben a belga Lokeren volt az ellenfél, ahol a dánok klasszisa Preben Elkjaer-Larsen is játszott, és ez már nem volt sima továbbjutás: a hazai 2-0 után nehéz visszavágón csak 1-0-ra kapott ki az AZ. A Socheaux elleni elődöntőben az idegenbeli 1-1 után otthon 3-2-re győzött Georg Kessler csapata.

Az UEFA-kupa döntőjében a Sir Bobby Robson edzette Ipswich Town volt az ellenfél. Az angolok legjobbjai a kapus Paul Cooper, a védő Russell Osman és Terry Butcher, a csatár Paul Mariner, Alan Brazil, illetve a két holland, Frans Thijssen és Arnold Mühren voltak. A kétmeccses döntő első mérkőzésén, Ipswichben 3-0-ra nyert a hazai csapat, amely lefutballozta a pályáról a hollandokat.

A visszavágót az AZ nem rendezhette alig kilencezres stadionjában, a 40 ezres amszterdami Olimpiai Stadionba kellett vinnie a mérkőzést. A nagy hátrány miatt csak félház volt a visszavágón, amelyen az Ipswich már négy perc alatt előnybe került. Az AZ fordítani tudott, negyed órával a vége előtt 4-2-re vezetett. A vendégek azonban tartani tudták az eredményt és 5-4-es összesítéssel megnyerték a döntőt. A sorozat második legjobb góllövője Kees Kist lett, 9 góllal.

A döntőt már bajnokként vívta az AZ, miután nagy fölénnyel megnyerte az Eredivisiét. A szezonban 34 meccsen 101 gólt rúgott, csak harmincat kapott Kessler csapata, és egyetlen idegenbeli meccsét sem veszítette el. Az egyetlen vereséget hazai pályán szenvedte el az AZ: a végül 12 pont hátránnyal második helyezett Ajaxtól kapott ki 2-1-re. A bajnoki címet Rotterdamban biztosította be az Alkmaar: 5-1-re verte a Feyenoordot. A duplázás is összejött ebben az évben, a kupát megint az Ajax elleni döntőben (3-1) nyerték meg. (Itt megnézhető a 80/81-es szezont bemutató 16 részes film.)

Az Alkmaarnak a bajnokság 54-es indulása óta mindössze negyedik csapatként (1964 után elsőként) sikerült a három nagyot megelőzve - Ajax, Feyenoord, PSV - az élen végeznie. Ez azóta sem sikerült senkinek, egészen a mostani szezonig.

A következő évad szerényebbre sikeredett. A BEK-ben a norvég Start ellen 4-1-gyel léptek tovább az első fordulóban, a következőben azonban a története legsikeresebb időszakát élő és címvédő Liverpoolal találkoztak. A hazai 2-2 után a visszavágót 3-2-re bukta el az AZ az Anfield Roadon. A hazai kupát ebben az idényben is az Alkmaar nyerte, a kétmeccses döntőben 5-2-re verte az Utrechtet. A KEK 82/83-as szezonjában is nagycsapattal futottak össze, az Inter 2-1-es összesítéssel jutott tovább,. Hosszú ideig ez volt a klub utolsó nemzetközi fellépése.

A kulcsjátékosait fokozatosan elveszítő AZ a következő években a középmezőnybe csúszott vissza. Miután Klaas Molenaar 1985-ben kivonult a klubból (bátyja, Cees 79-es halála miatt nem élhette meg a legnagyobb sikereket), még látványosabb lett a visszaesés. A csőd szélére jutott klub 1988-ban kiesett az élvonalból.

Nyolc év következett a másodosztályban, és úgy tűnt, az alkmaari csapat visszasüllyed a szürkeségbe, ahonnan rövid időre kitört. Ebben az időszakban kezdte profi karrierjét az AZ-nél az utóbbi évtizedek egyik meghatározó holland futballistája, Phillip Cocu, és a 90-es évek elején tanácsolták el ügyetlensége miatt Jimmy Floyd Hasselbainket.

Egy újabb gazdag támogató felbukkanása hozta meg a kedvező fordulatot, amikor a 90-es évek közepén a főszponzor DSB Bank rendőrből milliomossá lett tulajdonosa, Dirk Scheringa vette meg a klubot. 1997-ben még csak egy idényre sikerült kiharcolni a feljutást, 99 óta azonban az AZ állandó résztvevője az első osztálynak. A biztos háttér és a jó edzők nemcsak a sikereket hozták meg, hanem sokak szerint Hollandia legszebb futballját játszó csapata lett az alkmaari.

Co Adriaanse vezetésével az AZ 2004-ben ötödik lett, és újra az UEFA-kupában indulhatott. Itt egészen az elődöntőig jutott, ahol idegenben lőtt góllal (2-1, 2-3) a Sporting búcsúztatta. A visszavágón már 3-1-re vezetett az Alkmaar, amikor a 122. percben egy szöglet után Miguel Garcia megszerezte a portugálok döntőbe jutását jelentő találatot. A holland bajnokságban harmadikként zárt az egylet.

A balszerencse ezután is kísértette az alkmaariakat, pedig az edző igazi nagyágyú, Luis van Gaal lett. Az Ajaxszal BL-győztes, háromszoros holland bajnok van Gaal nem minden előzmény nélkül lett az AZ edzője: 1987-ben itt fejezte be játékoskarrierjét, és itt kezdett edzősködni is. Vele a második helyen végeztek a bajnokságban, a rájátszásban azonban nem jutottak el a BL-selejtezős helyig. 2007-ben csak drámai tizenegyespárbajban kaptak ki a holland kupa döntőjében az Ajaxtól, 1-1 után 8-7-re győztek az amszterdamiak.

A 2006/07-es bajnokság hajrája még drámaibbra sikerült. Az Alkmaar az utolsó forduló előtt megelőzte a 12 pontos előnyt eladó PSV-t, és az élre állt. A záró fordulóban csak le kellett volna győznie a már biztosan osztályozós Excelsiort. Ez azonban nem sikerült (2-3 idegenben), a bajnoki cím pedig jobb gólkülönbsége miatt a PSV-é lett (a végül második Ajaxot egy góllal előzték meg). Az Alkmaar végül a BL-selejtezőt is elbukta az Ajax elleni rájátszásban.

A 2007/08-as szezon gyengén sikerült (11. hely a bajnokságban, korai kiesés a holland és az UEFA-kupában is), hogy van Gaal már tavasszal le akart mondani. A játékosok azonban maradásra bírták, és végül úgy döntött, ad még egy esélyt futballistáinak. A mostani szezon kezdetén azonban ezt feltehetően megbánta. Az AZ két vereséggel rajtolt, de télre egyértelmű lett, legfeljebb a Twente állíthatja meg a csapatot. Három körrel a zárás előtt aztán biztossá vált van Gaalék bajnoki címe, de ehhez egy kis segítség is kellett. Az AZ otthon harcolhatta volna ki az elsőséget, de nem tudta legyőzni a forduló előtt 11. Vitesse-t, 28 meccs óta tartó bajnoki veretlenségének lett ezzel vége. A címvédő PSV azonban az Ajax legyőzésével hozzásegítette saját trónfosztásához az alkmaariakat. (Itt látható a 2008/2009-es szezont bemutató 12 részes film, még a bajnoki cím nélkül.)

A holland sajtóban Alkmaar cárjának hívott Louis van Gaal munkáját dicséri, hogy a sikereket sztárok nélkül éri el. Ez akkor is igaz, ha az elmúlt években megfordult a klubban a holland futballban névnek számító Joris Mathijsen, Tim de Cler vagy Jan Kromkamp. Jelenleg a holland válogatott Dany de Zeeuw, a belga válogatott Moussa Dembélé, a marokkói Munir El-Hamdaui és az U20-as és olimpiai válogatott argentin Sergio Romero a legismertebb a keretben.

Az AZ másodszor szakította meg a három nagy holland klub fölényét, a nagy kérdés most már csak az, tartós lesz-e a siker vagy hamarosan megint jön a visszarendeződés.