Jövőre a Haladás lesz a bajnok

Érdekes összeállításra bukkantunk az NB I.-ben feljutóként harmadik Szombathelyi Haladás honlapján: Unger Richárd azt gyűjtötte össze, mely magyar csapatoknak sikerült hasonlóan jóra bajnoki szereplésük újoncként. A felsorolást kicsit kiszíneztük, és kiderült, több remeklő újonc a következő évben bajnok is tudott lenni. Azokat a csapatokat mutattuk be, amelyek tizenhatos mezőnyben legalább hatodikak, ennél kisebb bajnokságban legalább harmadikak lettek.

1902 3. 33 FC 8 3 3 2 11-12 9 pont

A történeti hűség kedvéért illik megjegyezni, hogy az első magyar bajnokságot a Budapesti Torna Club nyerte, így elvileg a BTC lenne a legjobb újonc. Azonban már a második kiírásban harmadik lett az egyik valódi újonc. Pedig a 33 FC nem is harcolta ki a pályán az első osztályt, ám a Műegyetemi FC visszalépése után a "nagyszerű pártfogókkal rendelkező" budaiakat vették be a bajnokságba. Ha már ott voltak, első magyar csapatként pontot szereztek a BTC ellen. A 33 FC hiába lett harmadik, a Magyar Úszó Egylet (MUE) visszalépése miatt ez az utolsó előtti helyet jelentette, és így osztályozóra kényszerült.

1903 3. MTK 14 9 0 5 41-17 18 pont

Az MTK sem jutott fel valójában az első osztályba, mert az osztályozót, éppen a 33 FC ellen, elbukta. (A 2-2-es döntetlen az addig is élvonalbeli csapatnak elég volt.) Azonban új pályája miatt a Margitszigeti AC-t mindenképp be akarták venni, így megemelték az élvonal létszámát nyolcra, és felvették az MTK-t, a MUE-t és a Törekvést is. Aztán a fiatalokból álló, szinte pehelysúlyú MTK-sok technikás focijukkal a hazai csapatok közül elsőként legyőzték a robusztus futballistákkal klasszikus erőfocit játszó BTC-t. Az MTK bajnok is lehetett volna, miután még egyszer legyőzte a kissé nagyképű BTC-t, de sikereivel a Ferencvárost segítette története első aranyához. 1904-ben már az MTK lett az első.

1909/10 3. Nemzeti SC 16 9 0 7 33-30 18 pont

Az 1906-ban a BTC-ből kivált és 1909-ben feljutott Nemzeti SC bajnoki bronzáról keveset tudni. Azt például igen, hogy a csapat játékosa volt a két világháború közötti időszak híres edzője, a válogatottat is irányító Tóth Potya István. A pálya és székház nélkül tengődő, a Keleti kávéház kártyaszobájából irányított NSC belerokkant a bajnoki bronzba, a siker hatására legjobb játékosai hamarosan eligazoltak, a következő idényben kiesett.

1926/1927 4. Sabaria SC 18 8 3 7 30-33 19 pont

Amikor a profizmus bevezetésével 1926-ban először indulhattak vidéki csapatok is az első osztályban, a Szombathelyi AK-ból alakult Sabaria rögtön negyedik lett. (A másik vidéki a szegedi Bástya volt, hetedikként végzett.) "Nagy figyelem fordult a Sabaria felé, hiszen a szombathelyieknél jobb vidéki csapat még nem szerepelt Magyarországon! Holzbauerék tetszetős, okos és mégis lendületes futballt játszottak, le is győzték a Kispestet az Üllői úti bemutatkozó mérkőzésükön 4:1-re" - írta Hoppe László Labdarúgó-bajnokságaink 1901-1969 című könyvében. Az első vidéki NB I.-es meccset is Szombathelyen játszották, a hazaiak az Újpestet verték 1-0-ra, úgy, hogy az első percben lőtték a gólt, mielőtt egyetlen vendégjátékos beleeért volna a labdába. A Sabaria két évvel később kiesett, és többé már nem jutott vissza.

1941/42 5. Nagyváradi AC 30 14 8 8 81-52 36 pont

Amikor 1940-ben a bécsi döntéssel ismét Magyarország része lett Észak-Erdély és Székelyföld, Nagyváradra visszatértek a korábban Bukarestbe és máshová vándorolt futballisták. A NAC-ot versenyen kívül az erdélyi kerületi bajnokság legjobbjának sorolták, így indulhatott 1941-ben az NB I.-ben. A csapat legjobbja a 40-szeres román válogatott balösszekötő, Bodola Gyula volt, aki hihetetlen munkabírása mellett - az egész pályát bejátszotta, folyamatosan tömte labdákkal a társait - rendszeresen nagyszerű gólokat lőtt. "Amíg a mi összekötőink nem mozognak annyit - a jobbszéltől a balhátvédi posztig -, mint Bodola, nem beszélhetünk korszerű magyar labdarúgásról!" - jelentette ki a 4-1-re legyőzött, címvédő Ferencváros edzője, Dimény Lajos. Bodolát az év játékosának választották, a NAC pedig egy évvel később második, 1944-ben pedig, első vidéki csapatként, bajnok lett.

1945/46 4. Szeged AK 36 21 6 9 98-73 48 pont

A szegediek azért számítottak újoncnak a világháború utáni első teljes szezonban, mert az előző, egykörös bajnokságban nem indulhattak a vidéki együttesek. A SZAK szezonjának az volt az érdekessége, hogy - mivel nem saját újszegedi, hanem a Szegedi Vasutas Kossuth sugárúti, rosszabb talajú - pályáján játszotta hazai meccseit, idegenben jobban szerepelt, mint pályaválasztóként. Legnagyobb sikerét is idegenben, az FTC 3-2-es legyőzésével aratta a csapat, amelynek legismertebb játékosa a későbbi szövetségi kapitány, Baróti Lajos volt. A hosszúnak hívott 45/46-os bajnokság két szakaszból állt: először két 14-es csoportban rostálták a csapatokat, majd a kétszer öt legjobb játszott a bajnoki címért. Az első fázisban a Szeged harmadik lett az Újpest és a Vasas mögött a Keleti csoportban. A legjobb tíz között sokáig szintén harmadik volt a SZAK, végül negyedik lett, azóta egyetlen szegedi csapat sem ért el ennél jobb eredményt az NB I.-ben.

1972/73 6. Zalaegerszegi TE 30 13-7-10 42-37 33 pont

Zalaegerszeg lett a huszonötödik vidéki város, amely csapatot adott az NB I.-be, és ez alaposan megmozgatta a helyieket: néhány hét alatt, elsősorban társadalmi munkában, tízezresről húszezresre bővítették a stadiont. Az első fordulóban telt ház látta a ZTE-t és a Tatabányát, és 15 ezerrel a kék-fehéreké lett az egész szezon legnagyobb átlagnézőszáma. A vezetők és a 39 éves edző, Szőcs János a bent maradás kiharcolását várták, de a ZTE már ősszel a tervezettnél kétszer több pontot gyűjtött, tizedikként zárt. Tavasszal pedig hiába kezdett hatgólos vereséggel a Honvéd ellen, még előrébb lépett, már ötödik is volt, végül hatodik lett. Az év csapatába beválasztották a kapus Dérit, a védő Filót és a csatár Szabót is. A ZTE kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is első osztályú.

1984/85 6. Békéscsabai Előre SC 30 12 6 12 42-53 30 pont

A Békéscsaba tíz évvel korábban jutott fel először az élvonalba, és azóta csak egy szezont töltött a másodosztályban. Kilencediknél jobban soha nem végzett az NB I.-ben, és ez előtt a szezon előtt sem tűnt úgy, hogy kiugró eredményt ér el. A csapat legjobbjai, Kerekes, Pásztor maradtak, az edző volt új, a vezetőedzőként élvonalban még nem dolgozó Süle János. A Csaba nemcsak a bajnokságban szerepelt jó, a Győr ellen MNK-elődöntőt is játszhatott.

1992/93 5. Békéscsabai Előre SC 30 12 12 6 42-31 36 pont

A Békéscsaba ismét a listán: újra csak egy idényre esett ki a csapat a másodosztályba, hogy még jobb eredménnyel térjen vissza. Az edző a korábbi meghatározó játékos, Pásztor József volt, a csapatban pedig ott volt Váczi, Szarvas, Kulcsár, Csató és az év játékosának választott Árgyelán. Az Előre a nézőszámával is az ötödik legjobb lett az NB I.-ben. A következő szezon a klub történetének legsikeresebbje lett: az Előre sokáig versenyben volt a bajnoki címért, végül harmadik lett.

1995/1996 5. MTK 30 13 7 10 58-43 46 pont

Az MTK 1994-ben másodszor esett ki a háború után, és egy évet töltött a másodosztályban. A Bicskei Bertalannal kiharcolt feljutás sima volt, ekkor szállt be a klubba Várszegi Gábor, és sok jó futballista érkezett. Ekkor lett MTK-s Illés, Kenesei, Kuttor, Babos Gábor, Csertői, Hamar. Az NB I.-ben még Bicskei kezdett a kispadon, majd az addigi sportigazgató, Kisteleki István vette át októberben a Szaúd-Arábiába távozott edző helyét. A mostani MLSZ-elnök nem tudott együtt dolgozni a szintén erős egyéniség hírében álló Várszegivel, így decemberben elváltak útjaik. A szezonbeli harmadik edző Garaba Imre lett, aki csak két ponttal maradt el csapatával a dobogóról. Ezzel kezdődött az MTK történetének egyik legsikeresebb időszaka: a következő évben bajnok lett.

1998/1999 5. Dunaferr SE 34 17 6 11 54-46 57 pont

A dunaújvárosi csapat, korábbi nevén a Kohász, soha nem tudott igazán megragadni az NB I.-ben, és a 89-es kiesés utáni évtizedet is a másodosztályban töltötte. Az ekkor már a csúcsához közelítő újvárosi sportcsodához a futball hiányzott igazán. A feljutás részben Gálhidi Györggyel, valamint a szakmai igazgató Varga Zoltánnal sikerült. Első szezonjában aztán edzőként egy másik Fradi-legenda, Ebedli Zoltán testvérével, Ferenccel és több, az FTC-ből érkezett játékossal (Zavadszky, Milovanovics, Nyicsenko) a legjobb újonc lett a Dunaferr. Mégis úgy tűnt, csak 11.-ként végez. A Diósgyőrből igazolt Julius Notáért (a szlovák kapust idén gyilkolták meg) nem a szövetség által megállapított összeget fizette ki a Dunaferr, ezért fordulónként három pontot levontak tőle. A sportminisztérium azonban a befejezés után úgy döntött, vissza kell adni a pontokat az újvárosiaknak, így július végén visszakapta a levont 15-öt és az ötödik helyet a Dunaferr. Lényegében összeállt az egy évvel későbbi bajnokcsapat, hiszen az említetteken kívül már régebben Újvárosban játszott Éger, Lengyel, Salamon, Tököli.

1999/2000 4. Lombard FC-Tatabánya 32 14 13 5 37-34 55 p

A Tatabánya kupadöntősként, Kiprichhel, Szalmával, Mészöly Gézával a csapatban érkezett az NB I.-be. Kiprich edző is volt már ekkor, és úgy tűnt, a lendület sokáig tarthat, mivel a következő szezonban a bajnokság alapszakaszát megnyerte a Tatabánya. A tizenkettesre csökkent mezőnyben azonban utolsóként végzett, kiesett.

2008/2009 3. Szombathelyi Haladás 30 16 5 9 44-19 53 pont

A Haladásra az elmúlt évtizedekben a folyamatos liftezés volt jellemző, az húsz év alatt ötször esett ki az NB I.-ből. A mostani feljutás előtt lehetett sejteni, hogy nem sima kiesés lesz a csapat sorsa, mivel stabil anyagi háttér, közismerten lelkes szurkolótábor és egy még mindig fiatal, de már sikeres edző jött össze Szombathelyen. A tulajdonosok között ott van a Szombathelyről indult Illés Béla, a kispadon pedig a szintén egykori Haladás-játékos, Csertői Aurél ül, aki a koldusszegény Siófokkal majdnem megnyerte a bajnokságot öt éve, a Videotonnal meg MK-t nyert. Csertői érdeme a meglepetésnek számító eredmény mellett az is, hogy látványosan kiállt döntései mellett akkor is, amikor kikezdte őt a közönség. Az Európa Ligában induló Haladás története során másodszor játszhat kupában: 1975/76-ban a KEK első fordulójában a máltai Vallettát búcsúztatta (7-0, 1-1), majd kiesett a Sturm Graz ellen (0-2, 1-1).

2008/2009 5. Kecskeméti TE-Ereco 30 14 6 10 55-44 48 pont

Bár a Haladás a dobogón végzett, érdemes megemlíteni a Kecskemét eredményét is. A KTE abszolút újoncként lett ötödik, pedig anyagi lehetőségei és játékosállománya alapján sem ide várták. Azonban itt is nyugodtak a körülmények, találtak egy határozott edzőt, Tomiszlav Szivicset, és ez ebben a mezőnyben már sok mindenre elég.

Felhasznált források:
Hoppe László: Labdarúgó-bajnokságaink, Sport, 1970
Népsport, 1945-1990
Varga Lajos: Arany-, Acél-, Dunaújváros - Dunaújvárosi futball-évtizedek, Dunaújváros, 2000
Vitos György: 100 éves a szegedi futball, Szeged, 1999