Mit csinál a szerb, ha hokizni akar egy jót?

Egyre szorosabb az együttműködés a szerb szövetség és a MAC Budapest között, egyre több szerb hokis érkezik Magyarországra, elsősorban Budapestre, hogy egy náluk fejlettebb hokikultúrában edződve közelebb kerüljenek a világ élvonalához. Ennek nem örülnek Szerbiában, de azt elismerik, nincsenek meg az eszközeik, hogy megállítsák az elvándorlást, inkább a kapcsolatokat erősítik.

Nyolc U20-as szerb válogatott igazolt a kiemelkedő utánpótlás-neveléséről ismert MAC Budapest Jégkorong Akadémia hokicsapatához, hogy sokkal többet tanuljon meg a játékról, mint azt otthon tehetné, erről Pavle Poduvanac beszélt, nemzetközi szövetség, az IIHF honalpján. A 16 éves hokis második éve él a magyar fővárosban, így már komoly tapasztalatokat szerzett. A Crvena Zvezdát hagyta el a MAC kedvéért, nemcsak sportol, hanem a fővárosi szerb iskola, a Nikola Tesla tanulója.

„Szerbiában a bajnokságban gyenge csapatok szerepelnek, akik közül sok nem kap elég jégidőt. Budapesten sokkal komolyabb szinten űzik a sportot. Sokat edzünk, amelyben nem csak a száraz, de a jeges edzés is sokkal több. Minden nap van gyakorlás, emellett akár három meccset is játszhatunk egy héten.”

Mikor Poduvanac Budapestre igazolt, addigra már négy társa – Szinisa Pajics, Ivan Anics, Uros Bjelogrlics és a kapus Fehér Jován már itt szerepeltek, nemcsak a magyar U18-as bajnokságban, hanem az EBEL U18-ban is segítették a MAC-ot.

Marton Tibor, a MAC utánpótlás-vezetőedzője elmondta: Fehér, Bjelogrlics, Grkovics Dusán és Jelena, valamint Gyurgyev Miklós már magyar állampolgárok, olyannyira, hogy Grkovics Jelena tagja az U18-as világbajnokságra készülő női válogatottunknak. Gyurgyev már több utánpótlás-tornán vett részt a magyar válogatottban, sőt, a nemrég véget ért U16-os Négy Nemzet Tornáján a legjobb csatárnak járó díjat is hazavihette.

„Az utánpótlásfejlesztési programunkban körülbelül 300 gyerek vesz részt. Jelenleg tíz olyan játékosunk van, akik Szerbiából érkezett. Amiben tudunk, segítünk a srácoknak. Családjuk nélkül állnak helyt, nem csak a jégen, hanem az iskolapadban is, de azért ez komoly terhet ró rájuk és a családjukra is. Amikor ideérkeztek, nem a képességeik terén voltak elmaradások - tette hozzá Marton Tibor. – Furcsa volt számukra, hogy most végre versenyezniük kell a csapatba kerülésért. A szerbekre jellemző küzdenitudás, az önfeláldozás lemérhető és érzékelhető a teljesítményükben. Igen jól halad az a fajta képzés is, hogy megtanulták az itteni szisztémát, és meccseken is egyre inkább azt kapjuk vissza tőlük, amiket az edzéseken megbeszélünk és begyakorlunk."

A szerbek problémáját, és a Magyarországra történő átvándorlást Djordje Ljoljics, a szövetségük főtitkára is érzékeli. „Sokkal többen érkeznek Magyarországra Szerbiából, mint mondjuk négy évvel ezelőtt. Nálunk három fedett jégpálya van mindössze, négy hokiklub és a jeget sokszor a műkorcsolyázók, a rövidpályás korisok, vagy a curlingesek veszik el, de a szabadkorcsolyázás miatt is kevés idő marad a hokira. Azok, akik nagy pénzt fizetnek, hogy gyermekük hokizzon, sokkal szívesebben hozzák őket Magyarországra, ahol lényegesen jobbak a kötülmények. Már 22 hokisunk szerepel Magyarországon.”

A szerbek korábban is nyitottak Magyarország felé. A szabadkai Szpartak a juniorligában indult 2007-ben, majd 2009-ben a Crvena Zvezda próbálkozott három utánpótláscsapattal is a magyar bajnokságban részt venni, de ez a projekt is meghiúsult.

Az együttműködés ellenére a szerbek nem boldogok, hogy a fiataljaik Magyarországra távoznak, olyan is akad, aki már 13-14 évesen elhagyja a hazáját, ami azt mutatja, hogy valami hiba van a rendszerben. Az IIHF mindent elkövet a felzárkóztatásra, de nyilvánvaló, hogy a financiális és infrastrukturális hiányok nem erősítik ezeket a törekvéseket. Ahogy fogalmaztak, irigykedve nézik, ahogy a kormány is egyre többet áldoz hazánkban a sportágra.