Az életet kaptam a jégkorongtól

2018.11.02. 18:57

Hardi Richárddal három évvel ezelőtt közölték először az orvosok, hogy nyirokcsomódaganata van. Megműtötték, kezelték, felépült, lehúzott egy szezont, majd kísértette a múlt, mert tavaly szeptemberben ismét sokkoló hírt kapott az edzőtábor alatt, kiújult a betegsége.

Az M4 Sportcsatorna Jégkorong magazin című műsorának most először beszélt arról, milyen volt a küzdelme.

A sírós időszaka egy napig tartott, másnap felkelt, talpra állt és maga mögött hagyta. A társait akarta látni. Rossz érzés volt neki persze, hogy nem mehetett a jégre, nem edzhetett a többiekkel. Ehelyett kórházba kellett járnia, feküdni.

„Nagyon nehéz volt erre átállni. Ha nem lett volna a jégkorong, sokkal nehezebben, vagy nem is tudtam volna keresztülmenni a betegségen. Aki belecsöppen ebbe, és nincs meg az akaratereje, sajnos nem tud küzdeni. Úgy gondolom, az életet kaptam a jégkorongtól” – jelentette ki a műsorban.

Amikor először előjött nála, akkor átgondolta, hogy érdemes-e folytatnia, de arra jutott, hogy nincs mit veszítenie, egy próbát megér. Mentálisan és fejben átalakította a betegség.

Hardi Richárd
Hardi Richárd
Fotó: Fradi.hu

Volt olyan szakasza a gyógyulásán, amikor lélegeztető gépen volt, ezt már édesanyja mondta.

Rafaj Attila, a csapattárs felelevenítette, hogy jellemzően nem volt letört a betegsége alatt.

„Voltak hullámvölgyek, de akkor ott voltunk mellette, és sikerült neki újra itt lenni köztünk.”

A 25 éves Hardi rengeteg szeretetet kapott a klub szurkolóitól, akik a házukhoz is elmentek. Visszaadták neki azt az ötös mezt, amit a drukkerek vittek magukkal idegenbe, amikor ő a kórházban volt, vagy éppen a rehabilitációval töltötte az idejét.

„Hatalmas élmény volt visszaülni a kispadra. Olyan boldogság öntött el, amit nehéz leírni. Két meccs után a pályára is mehettem. Az volt a fejemben, hogy sikerült ismét a visszatérés. Most már szeretném bebizonyítani, hogy itt a helyem a csapatba, nemcsak azért, mert visszavártak.

Visszanyerni a formámat, és bajnoki aranyat nyerni – ez lebeg a szemem előtt.”