Mocsai élete egyik legkomolyabb feladata előtt

A 2014-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságon a magyar válogatott nem került könnyű csoportba, és sovány vigasz, hogy a továbbjutási ág már nem annyira félelmetes. A sportág legnehezebb tornáján a második hétre általában már nehéz is lenne erőt tartalékolni. Egy vb-n mindig vannak könnyebb ellenfelek, az Eb-n ez kizárt. Az elejétől koncentrálni kell az erőt, nem véletlen, hogy Eb-n még egyszer sem sikerült a négy közé jutni, míg vb-n vagy olimpián ez a bravúr többször összejött.

Fotó: Kovács Anikó

A csoportellenfelek közül a világbajnok Spanyolország még akkor sem tud gyenge csapattal felállni, ha nem a legerősebb kerette utazik Dániába. Az előző három nagy torna mindegyikén összekerültünk velük, az olimpián és a vb-n is simán vertek, a két évvel ezelőtti Eb-n egy döntetlenre voltunk elegendőek. A debreceni felkészülési meccsen novemberben is látszottak, jobbak nálunk.

Feltehetően nem is ellenük lesz a magyar csapat csúcsformában, a légkör megszokására viszont tökéletesen alkalmas az ellenfél. Feladni ezt a meccset sem lehet, de ha úgy alakul, akkor az utolsó 10-15 percbe már felesleges hatalmas energiát beleölni.

Mert kedden ki kell vonni a kardot, a rivális ugyanis Izland, amely 2008-ban olimpiai második volt, a 2010-es Eb-n is bejutottak a négy közé, és a londoni olimpián is oda vágytak, de Nagy László fantasztikus góljaival, és az utolsó másodpercekben Fazekas hetesvédésével valamint Lékai találatával jöhetett a hosszabbítás. 80 perc után nyertünk egy többször megnyertnek, míg az utolsó percekben már elveszettnek látszó meccsen.

Izland természetesen visszavágásra készül, de ez a csapat már nem ugyanaz, mint a két évvel ezelőtti, mert ugyan erősek, és Mocsai Lajos kapitány a szilaj szót is nagyon szereti használni rájuk, de nem feltétlenül jobbak nálunk. Nekik is vannak hiányzóik, nekünk is, mivel ők a Bundesliga-játékosaikat veszítették el - Ólafur Gústafsson (Flensburg) Gudjón Valur Sigurdsson (Kiel), Alexander Petersson (Füchse Berlin) -, talán valamelyest érzékenyebben érintette őket a három klasszis kiválása.

Bár a kieli Palmarsson mellett így is marad a világ legerősebb bajnokságában edződő játékosuk.

A norvégokkal pozitív a mérlegünk – a vb-selejtezőn, a kvalifikációs vb-n is vertük őket, előbbit Nagy Lászlóval, utóbbit nélküle -, és ha kvázi hazai pályán játszanak is Dániában, a magyar válogatott nem esélytelen ellenük, kivált, ha sikerül kikapcsolnia a legjobbakat, elsősorban a Myrholt, a beállót.

Mi adhat erőt és mindent lebíró akaratot?

A magyar csapat a 2010-es Eb-mélypont után rendre erőn felül teljesít, a jobbakat bravúrral verve jutott egyre magasabbra, és pillanatnyilag az állandóságot képviseli a világ élmezőnyében. Az elmúlt hat világverseny mindegyikén a nyolc közé került. Mindez rajtunk kívül még öt országnak sikerült, Norvégiának vagy Izlandnak például nem. (A spanyoloknak igen.)

Az erőn felüli teljesítésnek egyik alapja az egymásért való küzdeni akarás, ami mindig jellemezte a csapatot, ahogy Mocsai fogalmazni szokott: ilyenkor az erők nem összeadódnak, hanem összeszorzódnak.

Szerkezetileg persze vannak gondjaink – védekezésből támadásra esetenként nemcsak egyet, hanem kettőt fogunk majd cserélni -, a sérülések is rosszul jöttek, akik ott lesznek, nekik is volt kisebb (Császár, Iváncsik, Mocsai Tamás) problémájuk.

A kapitány rendre kiemelte, nem tét nélküli az esemény, a továbbjutás azért létkérdés, mert a 2010-es 13. hely után nem voltunk kiemeltek a vb-selejtező sorsolásánál, és a szlovénokat heroikus küzdelemben, egy góllal sikerült csak megverni, az utolsó tíz percben mindössze egy gólt kapva a veszprémi visszavágón.

Érthető, hogy senki nem akar a németekkel játszani a vb-részvételért, de például az elődöntőről lemaradó valamelyik nagyhatalmat is jó lenne elkerülni. Ez a tét nem csekély, mert a sikerorientált magyar rendszerben nem megengedhető egy olimpia kimaradása. Az olimpiai selejtezőre pedig a vb-ről hat helyet lehet megszerezni. Norvégiában, Izlandon ehhez másként viszonyulnak, nálunk nem.

A csapat alapképessége meg is van ahhoz, hogy két év múlva majd olimpiára jusson, ennek bizonyítékait pedig várhatóan már most is látni fogjuk.

A kapuban Mikler Roland vagy Tatai Péter extra meccsre is képes lesz, ha pedig ők az érkező labdák 35-40 százalékával elbánnak egy fontos periódusban, megvan az esély a könnyű gólokra, egyáltalán: megvan az esély az eredményes támadásokra.

Mikler Roland

Fotó: Kovács Anikó

Egyik szélsőnk sem érkezik bombaformában, de akár a balkezes Gulyás Péternek, akár a másik oldalon Iváncsik Gergőnek lehet olyan meccse, amikor csak egyet hibázik. Szalafai vagy Varsandán nevét is megismerheti az ország.

A királypozícióban, a jobbkezes átlövőben nincs megnyugtató megoldás, de a német légiós Putics Barnának simán lehet egy jó vb-je. Nagy Kornél is bevethető ezen a poszton, és a 21 éves Zdolik Bence fiatalságával együtt járó gátlástalanságára is számíthatunk. Nem szabad, hogy bénítsa őt a tét. A horvátok elleni Eb-selejtezőben átütő lövései voltak, a bátorsága is imponáló volt.

Lékai Máté és Császár Gábor irányítóban jól kiegészítik egymást - akár egyszerre is a pályán lehetnek -, ahogy Ancsin Gábor és Mocsai Tamás is jobb átlövőben, más stílusúak, máshogy lőnek, mindketten védekeznek is.

A beállós Szöllősi Szabolcs már a vb-n kitűnt, de mivel Schuch egyre több szerepet kap támadásban Veszprémben, vele is számolhatunk természetesen a kimaradhatatlan Zubai Szabolcs mellett.

Ennek a válogatottnak Mocsai irányítása alatt vele azonos tudású ellenféllel szemben alig volt rossz meccse, ezért is juthatunk el sokáig. Olyan sem volt, hogy ne hajtott volna végre legalább egy bravúrt a tornán.

Ha viszont rossz spirálba kerülünk, minden megváltozhat, bár erről a játékosok hallani sem akarnak.

Mocsai Lajos azt sulykolta, edzői pályafutása egyik legnehezebb feladata előtt áll - Dániában tizenhetedik nagy tornája jön -, de ezzel a csapattal szeret együtt dolgozni.

Már a jövő csütörtökön kiderül, mennyire leszünk jók, igazából az águnkat is akkor érdemes jobban értékelni. A dánok persze kimagaslanak, az osztrák-cseh-macedón trióból viszont bármelyik kettőt verni tudjuk, csak egy Eb nagyon, mindennél jobban ki tudja lúgozni a játékosokat, és a középdöntőben már születhetnek váratlan eredmények.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!