Dánia nem a mi súlycsoportunk

Különös hangulatú meccs várt a magyar férfi kézilabda-válogatottra az Eb-házigazda dán csapat ellen, és nem feltétlenül azért, mert 14 ezer helyi fanatikus énekelte a himnuszt, hanem mert előre tudtuk, ha nyerünk, akkor sem vehetjük a kezünkbe a sorsunkat. A dánok ugyanis hat ponttal álltak a meccs előtt, míg nekünk három volt a középdöntő-csoportban, így az elődöntő akár még egy győzelemmel is elérhetetlen lehet.

Az ötödik hely – a szakág legnagyobb sikere lenne - ugyanakkor elérhető, mert Izland csak kettővel verte a macedónokat, míg nekünk hattal sikerült szombaton.

Nem kezdtük jól a meccset, a dánok kényelmesen elléptek 4-1-re, de mintha ettől túlságosan megnyugodtak volna, mert a 14. percben már nálunk volt az előny, jóllehet Császár hetest hibázott, Zubai pedig ziccert.

Ancsin, Gulyás, Iváncsik ugyanakkor villogott, a kapuban pedig Tatai megérezte, merrefelé mennek a labdák.

A dán kapitány, Ulrik Wilbek azonnal időt kért, ahogy 7-6-os hátrányba került a csapata, nyilván felhívta a figyelmet, ne fölényeskedjenek. Erre zsinórban három gólt lőttek, Eggertet nem lehetett tartani a szélen. (7-9)

Putics ütemtelen gólja hozott közelebb bennünket – addig Landin tökéletesen érezte, milyen szándékai vannak a jobbkezes átlövőnek –, emberelőnybe kerültünk, de elsőre most sem volt egy tudatos, előre kitervelt akciónk, amit nagy biztonsággal végre tudtunk volna hajtani.

Hansen kapufája után viszont Szalafai jól találta meg a rést a szélről, Christiansen után pedig Szöllősi következett, így az első húsz percet 10-10-zel hoztuk le.

Nagyobb baj, amíg mi hét percen át nem találtuk a kaput, addig ők négyet vágtak. Iváncsik hetese alakította ki a 14-11-es félidei végeredményt.

A fordulás után Nagy Kornél emberlőnyt harcolt ki, Iváncsik most könyörtelen volt egy szép támadás végén, de Hansen és Morgensen válaszolt rá. Iváncsik újabb találatára 8 másodperc múlva válaszoltak, ha felpörgették az iramot, nehezen tudtuk a lépést tartani, de a dánok már most az elődöntőre is készültek, és amikor csak lehetett, spóroltak az energiájukkal.

A 40. percre 20-15 volt oda, ezen az ötgólos határon egyensúlyoztunk a folytatásban, Mikler védéseivel hol belül kerültünk, hol nem.

Akart és megalkuvás küzdött ezúttal is a magyar válogatott, hiszen ez a védjegyévé vált az elmúlt években, de a dán csapat sebessége nemcsak nekünk elérhetetlen, a spanyolok hárommal kaptak ki tőlük, és azon a meccsen mindvégig hatalmas iram volt.

Gondjainkat tetézte, hogy Ilyést a szlovén bírók meglehetően szigorúan piros lappal kiszórták - Mikkel Hansen ellenben a pályán maradhatott, ha vetődve húzott is vissza -, pedig talán még két percet sem ért a szabálytalansága. Emellett Ancsin a térde miatt kiesett a hajrára egy szerencsétlen ütközés után.

Az utolsó két perc 26-23-mal kezdődött Lékai pazar gólja után, majd Mocsai alsó lövése már csak kétgólos hátrányt jelentett.

Mivel Iváncsik Gergő utolsó hetese kimaradt, ők pedig lőttek egyet a szélről, 28-24 lett a vége.

Szerdán Ausztria az ellenfél, ha például öttel verjük őket, a dánok pedig néggyel Izlandot, akkor az ötödik helyért játszhatunk. A mi meccsünk azonban előbb van, így a két északi ország már pontosan tudja, milyen eredményre van szükségük.

„Ebben a mérkőzésben a magyar válogatott számára több lehetőség volt – mondta Mocsai Lajos szövetségi kapitány az MTI-nek. – Távolról jelentősen kevesebb gólt lőttünk, mint a dán csapat, a játék tempójában sajnos nem tudtunk megvalósítani mindent, amit elterveztünk. Nem tudtuk az átlövőket távol tartani és a második hullámot megfékezni. Persze volt sok szép dolog, de néhány megengedhetetlen technikai hiba is. Amit külön tanulmányozni kell, az az emberhátrányos játékunk, sajnos a felkészülési időszak erre kevés volt.”

A szakvezető fia, Mocsai Tamás úgy véli, kiváló dán csapat ellen játszottak, ahhoz, hogy felvegyék a versenyt a hozzájuk hasonló élcsapatokkal, még meg kell tenniük egy lépést.

„Úgy éreztem, nem volt piros lap - mondta Ilyés Ferenc -, két percet lehetett volna ítélni, hiszen a vállát eltaláltam Toft Hansennek, aki szépen rájátszott, és feldobta magát. Nagyon remélem, nem tiltanak el. Jól tartottuk magunkat a végső győzelemre is esélyes dánok ellen, és ha védekezésben egy kicsit stabilabbak vagyunk, akkor talán közelebb kerülhettünk volna. Nincs más hátra, az osztrákok elleni mérkőzést be kell húzni, de senki se higgye, hogy ez könnyű lesz, hiszen a spanyolok ellen ma megmutatták, milyen jó játékra képesek.”

„Nagyon jó ennyi ember előtt játszani, felemelő érzés volt - mondta Lékai Máté. - Úgy éreztem, több van ebben a mérkőzésben, volt, amikor saját hibáink miatt nem sikerült feljönni. Mindent megteszünk azért, hogy az ötödik helyért játszhassunk.”

Ulrik Wilbek, a dánok szövetségi kapitánya szerint a magyarok elleni mérkőzés mindig nagyon nehéz, mivel rendkívül okosan, megfontoltan kézilabdáznak. Hozzátette, ezért nem tudtak olyan jó teljesítményt nyújtani, mint a spanyolok ellen, ráadásul több játékosa is fáradtnak tűnt.

„Nagyon boldog vagyok az eredmény miatt, támadásban voltak ma problémáink, de remekül védekeztünk. Mindannyian örülünk neki, hogy készülhetünk az elődöntőre” – mondta Hans Lindberg, a dánok játékosa.