A kézisek összeomlásának legsokkolóbb adatai

Montenegró ellen 10 percig volt esélye a magyar válogatottnak a női kézilabda-világbajnokságon. Németh András csapata 3-1-re még vezetett, utána teljesen leblokkoltak a játékosok, és a 32-15-ös vereség reálisan adja vissza, ami a pályán történt.

Sonja Barjaktarović kapus megkeserítette a magyar játékosok életét, remekül védett, 14 labdát fogott, pontosan annyit, mint a két magyar kapus, Kiss Éva és Bíró Blanka együtt.

Ha a bal felsőt vették célba a magyarok, mindhárom lövés gól lett. Ezért is érthetetlen, miért nem magasan lőttek, hanem laposan, de ami még bosszantóbb, félmagasan. Ha jobb kézre, félmagasan mentek a magyar kísérletek, az összes - mind a négy - lövést ártalmatlanította a török Belediyespor kapusa.

Négy olyan magyar játékos volt, akinek a neve mellé nulla került. Bulath és Triscsuk háromszor próbálkozott, reménytelenül. Szamoránsky és Erdősi sem jutott gólig.

A legsokkolóbb adat viszont egyértelműen az, hogy míg a magyarok 42-szer lőttek a kapu irányába, addig a másik oldalon 52 volt a kísérletek száma. Már ez is hatalmas különbség, hiszen a technikai hibák esélyt kínálnak a lerohanásokra. Amiből nyolcat csinált az ellenfél, míg nálunk 0 szerepel ebben a rubrikában.

Ráadásul a mieink 32-szer találták el a kaput, a többi mellément, el sem jutott a blokk miatt, vagy a kapufán csattant.

Az 52 montenegrói próbálkozásból hat nem talált kaput.

• 46-32 tehát oda. Nagyjából meg is van, miért lett 17 gól a különbség.

A dánok 29-20-ra verték az általunk hat góllal vert szerbeket, és mivel ők a házigazdák, elég komoly meccs vár ránk este. Ahol ezt a rossz és letaglózó emléket kellene elszántságba átfordítani.