Görbicz: Igyekszem jól nevelt lenni a pályán

„A szívünket és a lelkünket is kitesszük a pályára, ez a legfontosabb, amit ígérhetek. Beszélhetnék helyezésekről, meg is tettem ezt korábban, aztán nem jött be, mert valami közbejött. Nem célszerű a vágyaimról beszélni, bár minden élsportoló mindig nyerni akar. Hogy az utolsó pillanatig küzdeni fogunk, ha esetleg nem is játszunk jól, az ellenben biztosra vehető. Tiszta lelkiismerettel szeretnék hazajönni” – így foglalta össze megérzéseit Görbicz Anita a szombaton kezdődő világbajnokság előtt.

A győriek legjobbja hatodik világbajnokságára készül, ezért is kértük interjúra, noha nem tülekedik a nyilvánosságért. Amíg 2003-ban a legfiatalabb volt a maga 20 évével, most már 34 évével rangidősnek számít, egyben ő a csapatkapitány is.

Négyszer választották be az aktuális vb legjobb csapatába (2003, 2005, 2007, 2013), példátlan, hogy ilyen törékeny alkattal ennyi ideje ott van valaki a világ közvetlen élvonalában, és meccset befolyásoló erő legyen. 2005-ben a világ legjobb kézilabdázónőjének választották.

Ismert anekdota, hogy jó néhány éve

amit az Aalborg dúsgazdag elnöke szívesen és másnap kiegyenlített volna. Így sem ment, maradt Győrben.

„Győrben vagyok otthon, mind a kézilabdában, mind a magánéletemben. Nyilván megkönnyíti a dolgom, hogy a város egyúttal a világ egyik legjobb kézilabdacsapatának otthona, ezért nem is vágyódom el.

Itt tudom magamból kihozni a legjobbat anyaként és játékosként is.”

Karrierje elején inkább a válogatottban volt sikeresebb, mostanában viszont a Győrrel, hiszen májusban harmadszor nyerte meg a Bajnokok Ligáját.

Az elsőt, 2013-ban, épp a születésnapján, ötezren kívánták neki a csarnokban, hogy sokszor legyen még olyan szép napja. Az idei volt az első BL-siker, amit már édesanyaként élt át, és ekkor mutatta meg, hogy lehet rá számítani, egy évvel korábban ugyanis kevesebb lehetőséget kapott. A final fourban a szélen játszott leginkább – klubjában elsősorban azon a poszton számítanak rá –, így is 16 gólig jutott a két meccsen.

A kettős szereposztás miatt adódott az a nagyon egyszerű kérdés:

„Összevonnám a két kérdésre a választ: nyilván azok, akik egészségesek és a válogatott keretben itt vannak jelenleg. Örülök neki, hogy a kapitány számít rám, hiszen rengeteget tanultam tőle az elmúlt időszakban, sok segítséget nyújtott. A világbajnokságon bármelyik poszton számítson rám, boldog leszek, és igyekszem kiszolgálni a csapatot. Az eddigi meccseken és az edzéseken főként irányító poszton, az eredeti helyemen bizonyíthattam.”

Szóval, 14 év telt el már azóta, hogy első világbajnokságán bemutatkozott. Amikor a felvételeket visszanéztem, akkor tűnt fel a hajszíne.

„Kapásból már nem is tudnám rá a választ, hogy milyen volt, de úgy emlékszem, vörös. De ez talán nem is annyira fontos ma már.”

A memóriája nem csalta meg Görbiczet, rövid vörös hajjal cikázott a védők között. A meccs hajráját nézve szembetűnő, hogy benne még mennyi erő volt, amikor a többiekben már egyre kevesebb.

45 másodperccel a vége előtt dobott egy szabályos gólt, ha azt megadják, akkor hárommal vezetünk, és vége a meccsnek, mert – tényleg – behozhatatlan az előny. Később Mocsai Lajos úgy értékelte, azt tette, amit ilyen helyzetben egy vezérnek tenni kell, bevitte a döntő ütést. Az izlandi bírók azonban lépéshiba miatt elvették a labdát, a franciák rohantak, gólt lőttek. Jól látszik a visszajátszáson, a harmadik lépés után már ugrott, és a léc alá lőtt.

Aztán jött az utolsó magyar támadás, amikor kicsúszott a kezéből a labda, mert már nagyon sok izzadság volt rajta.

„Ezt nem mentségként mondom” – nyilatkozta egy héttel később. A franciák az utolsó pillanatban egy időn túli hetessel egyenlítettek, épp Görbiczet állították ki az azt megelőző szabálytalanság miatt. Magába roskadva zokogott a zsűriasztal mögött a hosszabbítás alatt, magát is okolva, hogy végül nem lett meg a várva várt arany.

„Nem néztem vissza a meccset, így azt a jelenetet sem, amikor szabályosnak gondolt gólt dobtam. Az oka nagyon egyszerű: nem szokásom a meccsek visszanézése.

Mindig igyekeztem arra koncentrálni, amit sikerült elérnem. A mérkőzéseken, tornákon mindig a munkára és a következő feladatra összpontosítottam. A kisfiam születésével pedig teljessé vált az életem, amíg a pályán vagyok és leszek, igyekszem mindent megtenni minden meccsen, aztán meglátjuk, mit dob a gép. Ha egy BL-győzelmet vagy egy újabb sikert a válogatottal, annak határtalanul örülök, és aztán megyünk ismét tovább, és máris a következő cél lebeg a szemem előtt.”

Az athéni olimpián ismét a franciák állták a válogatott útját a nyolc között, 2005-ben viszont ismét dobogón volt. Akkor már Németh András vezette a csapatot, és harmadikok lettek.

„A dobogón állni a válogatottal fokozhatatlan élmény, a szentpétervári bronzérem éppen úgy kedves a szívemnek, mint a 2012-es Eb harmadik helye, hiszen akkor Karl Erik Böhn kihozta belőlünk a maximumot.

Most is ezen dolgozunk Kimmel. Jó lenne megkoronázni valahogy ezt az évet, akkor lennék igazán boldog.”

Rögtön az első meccsen a világbajnok norvégok jönnek szombaton (20.30), vasárnap pedig a svédek (18.00), mindkettő agresszív védekezéssel. Görbicz mégis jó játékot vár.

Argentína ellen kötelező a győzelem – ezért lesz nehéz –, a lengyelekkel és a csehekkel fejezzük be csütörtökön és pénteken, van miért törleszteni ellenük is. A lengyelek a két évvel ezelőtti vb-n – akkor még Rasmussen volt a kapitányuk –, a csehek a tavalyi Eb-n verték a magyarokat.

Görbicz amondó, másfél évet dolgoztak keményen végig azért, hogy azt a két meccset hozzák, és hozni is fogják. Szeretne éremért játszani, persze, de látni és érezni kell a realitásokat. Hárman-négyen kilógnak a mezőnyből felfelé, de ő mindent megtesz azért, hogy ott lehessen a legjobb nyolc között.

Inkább irigyeim legyenek, mint bárki sajnáljon.

Ez volt egy fontos idézet tőle a múltban, most már ilyesmin kevesebbet gondolkodik, leginkább azért, mert édesanya lett, ami teljesen megváltoztatta az életét, és pontosan tudja, mi az, ami igazán fontos, és mi kevésbé.

Az is jellemző volt, hogy hevesen szidta magát a pályán, ha hibázott. „Igyekszem jól nevelt lenni” – válaszolt erre a felvetésre a rá jellemző széles mosollyal.  „Természetesen bosszant minden hiba, hiszen a csapattól veszek el valamit. Tökéletes nem lehetek, de fontos törekedni rá.”

Rasmussen megváltoztatta a lengyel kézilabdát – kétszer egymás után jutottak be a négybe a vb-n, igaz, a 2016-os olimpiáról lemaradtak –, abban reménykedik most mindenki, hogy a dán kapitány Magyarországon is jó eredményeket ér el.

Görbicz így beszélt arról a faktorról, amit a szakember érkezése hozott:

„A legfontosabb, hogy fegyelmezetten játsszunk, jól védekezzünk, gyorsan induljunk, és kevesebb kilengéssel játsszunk, ha az egyik nap a csúcson vagyunk, másnap ne zuhanjunk mélyre.

Kim azt mondja, hogy ha kevésbé látványosan játszunk, az sem baj, csak legyünk fegyelmezettek, bár ha lehet, azért a látvány ügyében is igyekszünk mindent megtenni.”

Borítókép: Görbicz Anita a női kézilabda világbajnokság selejtezőjében játszott Magyarország - Szlovákia mérkőzésen a debreceni Főnix Csarnokban 2017. június 10-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt