Kézilabda-Eb: 15 milliárd helyett jó, ha 60 milliárdból megússzuk

• 2020-tól a férfi kézilabda Európa-bajnokságokat a futballhoz és a kosárlabdához hasonlóan már 24 csapattal rendezik.
• Az európai szövetség (EHF) egyértelmű célja, hogy százezernél jóval több néző lehessen a helyszínen.
• A 2022-es esemény rendezési jogát Magyarország és Szlovákia kapta meg, olimpiai selejtezőre nem lehet róla jutni. 2024-ben Németország a rendező.
• Férfi vonalon most először kapott Magyarország nagy tornát, a nőknél korábban Eb és vb is volt itt.
• Január 15-30. között lesznek a meccsek, a döntő pedig Budapesten.

Óriási munka, szoros határidőkkel. 2021. szeptember elsejéig mindennel el kell készülni, hogy két próbatornát le tudjunk bonyolítani az Európa-bajnokságig

- a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, Kocsis Máté a tavaly november közepi rendkívüli küldöttgyűlésen beszélt így a tagsághoz, amikor a rendezési előkészületekről volt szó.

A próbatornához annyi értelmezés, hogy az EHF várhatóan elfogad két BL-meccset is, a versenynaptár feszessége miatt nem kell többre gondolni, és egy ilyen meccsen már kiderülhet, minden rendben van-e.

Egy Európa-bajnokság akkor is nagy esemény, ha direkt kijutást, vagy éppen olimpiai selejtezőt nem garantálnak róla, januárban rendszerint nincs más nagy esemény, ezért is övezi nagy figyelem.

Az elején nem véletlenül volt három ország a pályázatban, de végül a csehek kiszálltak, így maradt Magyarország és Szlovákia. A csehek részvétele azért lett volna jó, mert a prágai O2 aréna nagyjából 20 ezres, a döntőnek ideális helyszín lett volna, mert az EHF azt szereti, ha 18 ezernél többen tudnak a helyszínen drukkolni a csapatoknak.

A közös pályázatban 4 magyar város szerepelt. Az EHF honlapján ma is megtalálható kandidálás szerint így vettük fel a harcot.

• Budapest (Papp László Sportaréna, 14.000 férőhely)
• Debrecen (Főnix Csarnok, 6500)
• Veszprém (8469)
• Szeged (8139)
• Két szlovák helyszín: Pozsony és Kassa

A két ország a megszerezhető szavazatok 70 százalékát vitte el, a belga-spanyol-francia terveket megelőzve, a svéd-dán koprodukció már korábban visszalépett. A svédek jövő januárban rendezők (Ausztria és Norvégia a két társuk), övék a döntő is,  és egy futballstadiont alakítanak át, így 35 ezer néző tombolhat majd a lelátókon.

Azon túl, hogy a két ország pályázata jó volt, Kassa például 2016-ban Európa sportfővárosa címet vívta ki, Budapest a vizes vb-vel a dzsúdóval érvelt. Az EHF is érdekelt a nyitásban, hiszen nem lehet mindig a nagyhatalmaknak odaadni a tornákat, például Németországnak.

Szlovákia nem nagyhatalma a sportágnak – de például egy A-csoportos hoki-vb-t lehozott egyedül idén -, a mieinknek is a legjobb helyezése egy hatodik Európa-bajnokságokról, legutóbb a 12 közé sem sikerült beverekedni magunkat. A hazai klubcsapatok viszont meghatározó szerepet játszanak a kontinensen.

A budapesti helyszín adott volt, ismeri az EHF, hiszen a női kézilabda-BL négyes döntőjét rendszerint itt rendezik májusban. Debrecenben is voltak a 2004-es és 2014-es női Eb-n meccsek. A többi helyszínnel viszont van teendő. A jelenlegi veszprémi csarnok 5100 férőhelyes, vagyis biztosan nem annak az adatait írták be, a jelenlegi szegedi csarnok annál is kisebb.

Hiányzó csarnokok, épülő csarnokok

Egy nagyobb és impozáns szegedi csarnok már 2014 óta szerepel a tervek között, de végül folyamatosan halasztották a beruházást, most azonban a pályázat egy új építéséhez is lehetőséget adott. Veszprémben két forgatókönyv volt, vagy egy új csarnok, vagy a mostani kibővítése.

Ez volt tehát papíron a terv, de Horváth Gabriella főtitkár már hónapokkal a döntéshozatal előtt arról beszélt, lehet egy meglepetés is a kalapban. Nem volt nehéz kikövetkeztetni, ez egy teljesen új aréna lehet, hogy az EHF rugalmas iránymutatásának megfeleljünk, vagyis 18 ezres csarnokban rendezzék az elődöntőket és az éremmeccseket.

Nem volt így váratlan, hogy pontosan egy évvel ezelőtt Kocsis már arról beszélt, hogy a szövetség elnökségében felvetődött egy olyan gondolat, hogy Budapesten egy új aréna épüljön, és ők ezzel megkeresik a magyar kormányt.

Kocsis ugyan nem kormánytag, de a Fidesz frakcióvezetője, a párt egyik legbefolyásosabb vezetője, így időpontok egyeztetésével nem lehetett gondja, és novemberben már bejelenthette: egy 20022 férőhelyes, gigantikus komplexum épül, ekkora sportcsarnok nincs is Európában. A kölni és a belgrádi egészen nagy létesítménybe sem férnek el 19 ezren. Az antwerpeni vagy a manchesteri aréna nagyobb ennél, de ha a sportra alakítják át, akkor már nem minden esetben.

Köln onnan lehet ismerős, hogy a férfi BL-döntő szokott lenni, Belgrádban pedig Eb-döntőt is rendeztek már, és Novak Djokovics valamint a Davis Kupa is megtöltötte már jó néhányszor. Nálunk komplikáltabb a helyzet, mert nem igazán van olyan sportoló, aki 20 ezres tömeget képes lenne megmozgatni, de koncerteknél már megesett, hogy a jelenlegi aréna kicsinek bizonyult, ezért a kormány rábólintott a nagyra. Annál is inkább, mert a pályázathoz kormánygaranciát is csatoltunk. 

Ezt a multifunkciós csarnokot, mint kiemelt beruházást Fürjes Balázs államtitkár kapta meg, aki Fradi Stadiont, a Duna Aréna építését is felügyelte, és a Puskás Stadion is hozzá tartozik. Novemberben már létrehozták a szervezőbizottságot, elkezdődött a közös munka, a korábbi elnökségi tag, Bardóczi Gábor is kormánybiztossá lépett elő, neki a másik három helyszínen van dolga.

És akkor a költségek

Az elnök tavaly júniusban azt mondta, 10-15 milliárd forintos beruházást igényelhet összesen ez a torna. Akkor nem részletezte az Inforádiónak, milyen tételekkel együtt jutott erre a következtetésre, de legyünk jóhiszeműek, a csarnokok építését nem vette bele.

Kivált, mert Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta egy februári kormányinfón, hogy az állam 42 millió euróért vásárolta vissza (13 milliárd forint) külföldi tulajdonosoktól az építésre kiszemelt területet, ami a Fradi stadionjával szemben van. 

A 2017-ben átadott koppenhágai aréna ugyanis 134 millió euróba, vagyis 43 milliárd forintba került. A munkabérek miatt hasonló összeggel nincs értelme számolni, de 30 milliárdba könnyen kerülhet egy ilyen multifunkciós létesítmény. A dánok a 16 ezer férőhelyes arénát egyébként három év alatt húzták fel, a londoni olimpiára megépített legnagyobb, 20 ezres csarnok munkálatai négy éven át tartottak. A belgrádi csarnok nem jó példa, mert a délszláv háború miatt 14 éven át épült. Nekünk viszont az építésre mindössze bő két év marad.

A Duna Arénánál láthattuk, hogy tudunk mi rohamtempóban építkezni, igaz a költségek el is szálltak emiatt. Nem volt olyan nap a hajrában, amikor ne drágult volna meg a vizes világbajnokság. A Puskás Stadion végeztével persze át lehet majd vezényelni a munkásokat, cégeket, de nem kell ahhoz közgazdásznak lenni, hogy a feszes határidő nem lenyomni fogja a költségeket.

Fürjes Balázs április közepén azt mondta, 1-2 héten belül kiderül, ki lesz a tervezője az új csarnoknak, így is lett, a Középülettervező Zrt. 995 millió forintért vállalta, ez volt a háromból a legolcsóbb ajánlat. 

A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja azt írta kérdésünkre, a beruházás pontos költségeiről csak a kivitelezésre vonatkozó szerződés megkötését követően lehet nyilatkozni. A munkálatok az év második felében kezdődnek el.

A szegedi csarnokról időközben az derült ki, hogy a régi SZEOL stadionban építik meg a Tisza parton, 16 milliárd forintból. Öt milliárd menne a tervezésre, vagyis 21 milliárddal számolnak jelenleg, erről már kormányhatározat született. Szegeden lenne egy munkacsarnok is a meccsek helyszíne mellett. Egyelőre azonban még a régi stadion bontása sem kezdődött el.

Még nem tisztázott, mi lesz a veszprémi csarnok sorsa, kaptunk már olyan információt, hogy kihúzzák a helyszínek közül, ezért Bardóczi Gábor kormánybiztoshoz fordultunk, aki azt mondta, hogy decemberben kezdődnek a munkálatok, és valójában szerzői jogi problémák merültek fel.

A veszprémi csarnok ugyanis celjei licenc alapján készült el. Veszprémben az 5 ezer néző igazi katlanhagulatot tud varázsolni, de a sajtó kiszolgálása nem megfelelő, ezért kellene alakítani a csarnokon, nem utolsósorban hozzátoldani, hogy 6 ezer fölé mehessen az összlétszám, mert Eb-csoportmeccsen ennyi lenne a kívánalom. Nem lehet tippelni, mennyibe kerül a bővítés.

Debrecenben valójában Bardóczi szerint csak egy kis ráncfelvarrásra van szükség, a Főnix csarnok már bizonyított korábban, minden évben ott van a férfiak kupadöntője. 

A kormánybiztos egyébként kiemelte, nem állunk rosszul időben, mindennel elkészülhetnek. Bár nem árt emlékezni egy kijelentésre:

2019. szeptember elsején nem ártana az első vödör betonokat mindenhol leönteni

- ezt Kocsis Máté tavalyi beszédéből idéztük.

A győztes pályázat óta az idei a második nyár, érdemben eddig kevés dolog történt, igaz a nyárból még hátravan két hónap. Ha űrfokozatba kapcsolnak, és a látványra valamint a presztízsre mindig is adó kormányzat akár vadul el is kezdhet betonozni, nem árt rögzíteni, a helyzet most így néz ki.

• Az új gigacsarnokról nincs publikált látványterv.
• Debrecenben nincs hír a Főnix felújításáról, igaz ez a legkisebb volumen.
• Szegeden a stadion bontása sem kezdődött el, bár annak a csarnoknak a látványterve megvan, a terveket a miniszterelnök is látta és véleményezte, de még nincs semmi elfogadva.
• Veszprémben egy új uszoda építését elkezdték a napokban, a csarnok bővítéséről nincs hír, de egymilliárdot már félretettek a bővítés tervezésére.

Ha a csehek nem szálltak volna ki, most nem kellene ilyen kihívásokkal szembenézni. A válogatott jelenlegi ereje nem indokolja a 20 ezres telt házas csarnokról szövögetett álmokat. Az olimpiai álmok ébren tartásához viszont fontosak az építkezések, és nyilván egy jól behatárolható üzleti körnek is.

(Borítókép: Kocsis Máté. Fotó: Mónus Márton / MTI)