Vereség a svédektől, de él az olimpiai esély a kézi-Eb-n

A magyar férfi kézilabda-válogatott úgy lépett pályára utolsó előtti középdöntős meccsén, ha pontot szerez, akkor mehet az olimpiai selejtezőre. A házigazda svédek már eleve ott vannak az áprilisi selejtezőtornán, számukra nem volt különösebb tét. Az persze igen, hogy megszerezzék első győzelmüket a második szakaszban, és visszaszerezzék szurkolóik megingott bizalmát – fél ház sem volt a Malmö Arenában –, mert az utóbbi időben a legtöbb cikk és kommentár a kocsmázásról szólt, nem a válogatott teljesítményéről.

Mindössze egyszer vertük meg eddig a svédeket, vagyis a történelem nem mellettünk szólt. A 2009-es horvátországi világbajnokságon Harsányi Gergely az utolsó pillanatban egy remek lövéssel alakította ki a 31-30-as végeredményt. Sok fájdalmas vereségünk volt, a 2012-es olimpiai elődöntőn volt a legnagyobb tét, akkor 27-26 lett a skandinávoknak. A legutóbbi vb-n 33-30-ra nyertek, de most olyan formában van a magyar csapat, hogy joggal bízhattunk abban, megszakad ez a rossz sorozat. Nem így lett. Ha végig akarja nézni, mi történt percről percre, akkor itt megteheti.

ELSŐ FÉLIDŐ:

A magyar válogatottnál a már szokásosnak mondható sor kezdett: Győri Mátyás irányított, Szita Zoltán és Máthé Dominik volt a két átlövő, a beállóban természetesen Bánhidi Bence. A két szélen Hornyák Péter és Bóka Bendegúz.

Mikler Roland védéssel kezdett, Szita Zoltán pedig két átlövésgóllal, erre csak Gottfridsson válaszolt, így öt perc után 2-1-re vezettünk. Emberhátrányban Szita a szélről is belőtte, Pellas miután belőtte a szélről, másodszorra már könnyen olvasta a gondolatát Mikler, majd amikor ziccerben rohanhatott rá, akkor is túljárt az eszén. Győri viszont pontosan célzott, így a tizedik percben 4-2 lett.

A támadásaink akadoztak, pontatlanok voltak, Lagergren közelebb hozta a svédeket, akik érezhetően tartottak a magyar kapustól, Nilsson a földre pattintott, de a léc fölé. Az első negyedóra végére így 4-3-as magyar vezetésnél jártunk. A svédek időt kértek, mert nem tudtak mit kezdeni a hatos falból kilépő szikrázóan magyar védőkkel. Máthé kiállítása után Pellas most megtalálta a kapuba vezető utat. (4-4)

Appelgren labdát fogott, indított, de Mikler a megiramodó szélső elől elvitte a labdát, a 20. percben Ligetvári pattintása a felső sarokban kötött ki, Chrintz a szélről egyenlített, Du-Rietz labdáját azonban kitolta a magyar kapus a felsőből, így ismét megakadályozta, hogy a rivális átvegye a vezetést. A 23. percben azonban jött Nilsson, és először vezettek. (5-6)

A beállóba futtatott Fekete Bálint a jól védő Appelgren lábai alatt megtalálta a helyet, és oda is varázsolta. Az újabb Nilsson–Mikler párharcot a kapus nyerte, Gottfridsson pedig egy sáncolt lövés után meg sem állt a kapuig.

Balogh betörésből Bánhidi tökéletes passza után meglepte az igen masszív svéd védőfalat. Nagy Bence, Nilsson és Pellas gólja után alakult ki a félidei 9-10-es állás. Ez a félóra a védekezésről szólt, mindkét oldalról hiányzott a dinamika, kevés lendület volt a játékban. Mivel a magyar csapat a második félidőkben kétszer is fontos meccsen fordított, abban bízhattunk, hogy a fordulás után a játékunk telítődik sebességgel.

MÁSODIK FÉLIDŐ:

Mikler az első játékrészben 47 százalékos hatékonysággal védett, ami egészen kimagasló. Baloghnál belemenést láttak, Mikler szó szerint ráült egy átlövésre, annyira érezte, hová fog jönni a labda. Szita bombája viszont pontos volt, Lukas Nilsson először lőtt a kapuba. Pellas hetesével először volt kétgólos a különbség, Máthé Dominik megoldására viszont nem tudott felkészülni Appelgren.

Bánhidit kissé szigorúan kiküldték a bírók, Mikler hidegvérrel tolta oldalra Lukas Nilsson távoli lövését, Appelgren is tudta viszont, mi következik a másik oldalon. Lagergren a hiányos védőfalon átsétált, ismét kettő volt oda. (11-13)

Balogh büntetője a legjobbkor jött, Lukas Nilsson reagált rá, Máthé Dominik saját kipattanóját terelte a kapuba, így a negyvenedik perc után eggyel vezettek a svédek. Gottfridsson viszont átkígyózott a magyar védőfalon, Appelgren újra védett, de most Bóka szedte össze a kipattanót, és ő egy cunderrel meglepte a kapust. Sipos kapufára pattintott, az egyenlítés nem jött össze.

A svédek időt kértek, lövésig sem jutottak el, Máthé viszont tökéletesen célzott, szépen kijátszott támadás volt. (15-15) Gyors gólváltás után kezdődött az utolsó negyedóra.

Andreas Nilsson beállóból befordult, Bánhidi ugyanolyan klasszis módon válaszolt. Két svéd gól után 18-20-ról fordultunk rá az utolsó 10 percre. Mikler kétszer is a helyén volt, így nem tudtak hárommal elhúzni, de Bánhidi szétforgácsolta a kapufát.

A túloldalon Gottfridsson nem kegyelmezett, a magyar stáb időt kért. A támadásunk nem javult fel, pontatlan és dekoncentrált maradt, olykor tanácstalan is, a svédek pedig elléptek négy góllal. (18-22)

A végén már csak az volt a kérdés, mekkora lesz a különbség, végül hat gól lett oda, 18-24.

Portugália ellen pontot kell szerezni az olimpiai selejtezőhöz, egy győzelemmel pedig szerencsés esetben a legszebb álmok válhatnak valóra, vagyis az Európa-bajnoki elődöntő.

• Svédország-Magyarország 24-18 (10-9)
• Malmö, v.: Horácek, Novotny
•     lövések/gólok: 48/24, illetve 40/18
•     gólok hétméteresből: 1/1, illetve 1/1
•     kiállítások: 0, illetve 6 perc
• Magyarország:  Mikler - Hornyák, Máthé 3, Bánhidi 3, Sipos, Szita 4, Győri 2, cserék: Bóka 1, Fekete 1, Balogh Zs. 2, Nagy B. 1, Ligetvári 1, Rosta, szövetségi kapitány: Gulyás István