Reformtervet készített a magyar kosaras szövetség

Új pályán címmel átfogó reformtervezet kerül a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének (MKOSZ) pénteki küldöttgyűlése elé. A hazai kosárélet megújítását célzó stratégiai koncepció részletes képet ad a jelenlegi helyzetről, miszerint csökken a csapatok és játékosok száma, a felnőtt válogatottak nem játszanak meghatározó szerepet, csak női klubok érdekeltek az európai élmezőnyben, a bajnoki eredmények nagymértékben a külföldi játékosokon múlnak, a szakmai programok finanszírozásához nem áll rendelkezésre megfelelő forrás, és a mérkőzéseken eluralkodó hangulat nem segíti a sportág nevelő szerepét.

A program szerint a kosárlabda csak minimális szinten képes állami támogatáshoz jutni, s a közösségi finanszírozást az önkormányzatok támogatásai jelentik. Ezzel egy lokális érdekeken nyugvó, hazai szinten izgalmas de a nemzetközi szinttől elmaradó bajnoki rendszer alakult ki. Eközben a külföldi riválisok központi segítséggel vagy gazdasági erejükkel olyan mértékű forrásokat mozgósítanak, amelyek nagyságrendekkel meghaladják a magyar kosárlabdázásét.

Az MKOSZ májusban megválasztott elnöke, Szalay Ferenc azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra a kosárlabda legyen az ország legnépszerűbb teremsportja, az új program pedig egy csapat tagjaiként mutatja be a sportág egyes területeit. A kezdőötösben a szövetség, az utánpótlás és szakemberképzés, a versenyek, a válogatottak és az amatőr kosárlabda kapott helyet, míg a kiegészítő szereplők (cseresor) a fair play, a marketing-kommunikáció, a sportdiplomácia, a szolgáltatás és a társadalmi felelősségvállalás.

A szövetség célja többek között egy új alapszabály és kisebb létszámú bizottságok létrehozása, támogatói klub kiépítése, a központi támogatás biztosítása, továbbá előkészítő mozgalom indítása az általános iskolákban. Az Új pályán program szerint a hatékony struktúra kialakítása már öt éven belül mérhető eredményeket hozhat.