Tíz éve nem látott szezon jöhet

Az NBA történetében vitathatatlanul a Los Angeles Lakers és a Boston Celtics a két legsikeresebb csapat. 1947 óta összesen 52 döntőben játszottak, a Celtics 17, a Lakers 16 bajnoki címet tudhat magáénak, a harmadik helyen messze lemaradva a Chicago Bulls 6 bajnoki gyűrűvel áll. A Celtics utoljára 2008-ban nyert, pont a Lakers ellen, míg a Los Angeles 2009-2010-ben duplázni tudott, előbb az Orlando Magicet, majd a Boston Celticset verte.

A múlt nagyon fényes mindkét franchise esetében, de mit hoz a jövő?

Az elkövetkező 2-3 szezont alapvetően befolyásolhatja, hogy a Los Angeles-i és a bostoni csapat szurkolóinak mennyi örömük lesz a közepesen távoli folytatásban. A két keret között vannak ugyan hasonlóságok, az újbóli felemelkedéshez vezető út azonban alapvetően más a két esetben.

A Lakers és a Celtics legjobbja is sérülésből tér vissza, a nyugatiaknál Kobe Bryant lábadozik Achilles-ín-szakadása után, míg a bostoni Rajon Rondónak térdszalagszakadásból kell felépülnie. Vélhetően egyikük sem áll majd készen a szezon október végi rajtjára.

Továbbá egyik csapatnak sincs túl sok költhető pénze a szezonra, ám a Celticsnél megvan az egy keretre való 15 játékos, a Lakers viszont még mindig csak 13 élő szerződéssel bír, és már így is jócskán a luxusadót jelentő 71,8 millió dolláros összesített fizetés fölött vannak, vagyis a keretet csak minimum fizetésért aláíró játékosokkal tudják kitölteni. A 2013-as rájátszásba ugyan mindkét csapat bejutott, de a Lakers csak az utolsó fordulóban csípte el a nyolcadik helyet, a San Antonio Spurs pedig simán, 4-0-val búcsúztatta őket, míg a Celtics 4-2-vel esett ki a New York Knicks ellen.

A terv egyik oldalon sem nyilvános, a Boston eddigi lépéseiből azonban úgy tűnik, hogy eltökéltek a hosszú és fájdalmas újjáépítés mellett, a Lakers jövője viszont nagyban a következő szezonon és nyáron múlik.

LA már nem annyira csábító

Dwight Howard 30 millió dollárral magasabb fizetést kaphatott volna Los Angelesben, mégis a Houston Rocketshoz szerződött, hogy a 34 éves Kobe Bryant helyett a 23 éves James Hardennel játszhasson. Pedig a Lakers mindig is híres volt arról, hogy ha egy sztárt meg akart tartani, akkor az sikerült is neki, egyedül AC Green távozott 1993-ban a csapat akarata ellenére, amikor a Phoenix Sunst választotta. A másik dolog, ami nagyon ment nekik, az a sztárok elcsábítása: Kareem Abdul-Jabbart, Shaquille O'Nealt, Wilt Chamberlaint, Sam Perkinst, tavaly Steve Nasht, de a csapat jelenlegi igazgatóját, Mitch Kupchakot is meg tudták győzni játékos korában, hogy náluk a legérdemesebb folytatni a pályafutásukat.

A város vonzó, az időjárás jó, mindenfelé sztárok mászkálnak, akiket éppen ezért nem kezelnek szenzációként, így nyugodt életre számíthat, aki oda igazol, nem utolsósorban pedig a csapat is folyamatosan jól teljesített – 1980 óta 10 bajnoki címet szereztek és csak három idényben volt több vereségük, mint győzelmük.

Az időjárás és a sztárok mára sem változtak.

Los Angelesben sosem volt tragédia, ha egy szupersztárjuk kiégett vagy visszavonult, mindig megvolt a megfelelő terv a háttérben, hogy egy, maximum két szezon után hogyan térnek vissza ismét a csúcsra. Magic visszavonulása után kicsit visszaestek, de négy szezonból háromszor így is ott voltak a rájátszásban, amíg Magic nyugdíjban volt. 1995-ben visszatért, 1996-ban pedig már jött Bryant és O'Neal és jöttek az újabb sikerek is. Shaq távozását is túlélték, egy gyengébb szezon után azonban visszatért Phil Jackson és ismét elindultak fölfelé, Pau Gasol megszerzésével pedig sorban három döntőbe jutottak be, amiből kettőt meg is nyertek.

Az újjáépítés nagyon megy

Most ismét hasonló időszakhoz érkeztek. Kirakták Metta World Peace-t, ezzel a lépéssel nagyjából 18 millió dollárnyi luxusadó kifizetését spórolta meg a csapat. A jövőre már 40 éves Steve Nash, valamint Robert Sacre és az idén draftolt Ryan Kelly kivételével mindenkinek lejár a szerződése a szezon végén, az új igazolásokkal is csak egy évre írtak alá. Az nem lehet kérdés, hogy Kobe Bryanttel hosszabbítanak majd, az áprilisban Achilles-szakadást szenvedő helyi legenda is eltökélt a folytatás mellett, még legalább három szezont ígért a szurkolóknak. Szokása szerint nagyon motivált lesz, a hatodik gyűrűt mindenképpen meg akarja nyerni visszavonulása előtt, és Kareem Abdul-Jabbart is szeretné megelőzni a legtöbb pontot szerzők listáján: Abdul-Jabbar 38 387 ponttal áll, Bryant pedig 31 617 ponttal a negyedik.

Nash 9 milliós fizetésével nagyjából 50 millió dollárral lesznek a fizetési sapka alatt, ehhez jön majd hozzá Kobe és esetleg Gasol szerződése. Ők hárman korábbi All-Star játékosok, mint ahogy a frissen leigazolt Chris Kaman is, ez a mag pedig arra elég lehet, hogy kis szerencsével esélyük legyen elcsípni a rájátszás nyolcadik helyét, csakúgy, mint az előző szezonban.

A jövőre felszabaduló 50 millió azonban sok lehetőséggel kecsegtet. Bryant 35, Gasol 34 lesz jövő nyáron, egyikük sem robbant már bankot, megnyílik az út tehát, hogy egy, vagy akár két szupersztárt megfizessenek, mint azt tette 2010-ben a Miami Heat LeBron Jamesszel és Chris Bosh-sal, akik Dwyane Wade mellé csatlakoztak Floridában. 2014 nyarán a Miami nagy hármasa és a Knicksben kosarazó Carmelo Anthony is szabadon felbonthatja szerződését, ha új csapatban szeretné folytatni.

De vajon elég vonzó lesz-e Los Angeles bármelyiküknek?

Ha James mostani társaival akarja folytatni, akkor maradnak Miamiban és nem élnek opciós jogukkal. Anthony a legutóbbi szezonban túl tudott jutni a rájátszás első körén, így lehet, hogy marad New Yorkban, ahol a csapat is marasztalná. Nincs egyelőre tehát egyértelmű célpont, de egy idény alatt sok minden változhat, és a csereüzletekről sem szabad megfeledkezni, hiszen Kareem Abdul-Jabbar és Wilt Chamberlain is így került egykor a Lakershez.

Az azonban, hogy a Los Angeles Jordan Farmarral, Chris Kamannal, Wesley Johnsonnal és Nick Younggal is viszonylag kevés pénzért, mindössze egy évre szerződött, azt mutatja, hogy LeBron Jamesre vagy Carmelo Anthonyra tartogatják az erejüket és pénzüket, de az is terv lehet, hogy mindkettőt megszerzik.

Anthony lenne a könnyebb eset, a csapat hiába szerené megtartani, 2014-ben már 23,3 millió dollár lesz a fizetése, ennyi pedig lehet, hogy nem fog beleférni a Knicksnek a fizetési sapka alá. A Knicks a szerződései miatt csak 2015-ben tudná megkezdeni a nagy újjáépítést, és bár ígéretet tettek Melonak, hogy azt szerzik meg neki, akit csak akar, lehet, hogy ő nem várna ezzel 31 éves koráig. Anthony és Bryant ráadásul nagyon közeli barátok, így Kobe fontos szerepet játszhat abban, hogy Melo Los Angelesben kössön ki. Ketten együtt pedig már elég vonzók lehetnének, hogy James is a költözés mellett döntsön és elhagyja a Heatet a Lakers kedvéért.

Hogy van-e a James- vagy Anthony-féle A-terv után bármiféle elképzelés a jövőről a Lakersnél, azt valószínűleg csak a tulajdonos Jerry Buss és az általános igazgató, Mitch Kupchak tudja. Mindenesetre jó jel lehet, hogy a jelenlegi edzőjük, Mike D'Antoni 2004-ben az előző szezont 29 győzelemmel záró Phoenix Sunsból ütőképes csapatot csinált, mely kétszer is bejutott a főcsoportdöntőbe az irányítása alatt.

A múlt is azt bizonyítja azonban, hogy a Lakers mindig is képes volt a semmiből csodát teremteni. James Worthyért egy első körös választási jogot és Don Fordot adták a Cleveland Cavaliersnek. Az egy meccsen 100 pontot szerző Wilt Chamberlaint tucatjátékosok, Jerry Chambers, Archie Clark és Darrell Imhoff játékjogaiért kapták meg a Philadelphiától, Magic Johnsont pedig a New Orleans Jazzhez távozó Gail Goodrich-ért kapott kompenzációs választásból szerezték meg. Az akkor mindössze 17 éves Bryantet pedig Vlade Divacsért cserélték el 1996-ban. És persze az sem árt, hogy az egyetemről jövőre kikerülő játékosok mezőnye talán a legerősebb 2003 óta, amikor LeBron James, Carmelo Anthony, Chris Bosh, Dwyane Wade és a Lakers egyik idei szerzeménye, Chris Kaman került be a ligába újoncként.

Azt azonban nem szabad elkövetniük, amit Danny Ainge csinált a Celticsnél, hogy nem tudott elszakadni a kiöregedő játékosoktól, és belőlük próbált meg minden évben egy utolsó hajrát kifacsarni. Bryanttel, Gasollal és Nash-sel tehát nem szabad hosszú távon tervezniük, az előbbi kettő mellé is kell egy új név, aki mellett kiegészítő-szerepet kapnak, ha maradnak még 2-3 évig a klubnál.

Bostoni nagytakarítás

A Celticsnél Danny Ainge, a csapat általános igazgatója szerint is mindössze három évre tervezett a Kevin Garnett-Paul Pierce-Ray Allen-trióval, amikor összehozta őket 2007-ben, de még 2013-ban is az volt az egyik elképzelés Bostonban, hogy még egyszer utoljára megpróbálják Garnettel és Pierce-szel megnyerni a bajnokságot.

A trióból először Allen lépett le még tavaly Miamiba, ahol meg is nyerte az újabb gyűrűt magának, majd idén nyáron a vezetőedző, Doc Rivers döntött úgy, hogy még egy újjáépítésbe nem akar belekezdeni. Azzal pedig, hogy Rivers is kikerült a képből, Danny Ainge elkezdte lesöpörni az asztalt. A két helyi legendát, Kevin Garnettet és Paul Pierce-t Jason Terry túl magas fizetésével és DJ White-tal kiegészítve odaadta a Brooklyn Netsnek öt fiatalabb, de jóval gyengébb játékosért cserébe. Rajon Rondón kívül lényegében mindenkit elcseréltek, akiért értékelhető dolgot kaptak vissza, felkészülve a teljes újjáépítésre.

A kispadról távozó 51 éves Doc Rivers nem mondható aggastyánnak, de őt is sokkal fiatalabb utóddal pótolták, a Butler egyetemről érkezett 36 éves Brad Stevens az NBA jelenlegi legfiatalabb trénere lett. Hat évre 22 millió dollárt fizet majd neki a Celtics, ami mutatja, hogy nem holnap várják tőle a sikert, minden támogatást megkap, hogy olyan csapatot építsen, amilyet szeretne. Maga a keret sem öreg náluk, egyedül a Netstől érkezett Gerlad Wallace idősebb 30-nál, de túlzottan nem ragaszkodnának hozzá, őt és a szintén a Netstől érkezett Kris Humphriest is vélhetően elcserélnék a szezon alatt kedvező ajánlat esetén.

Rajon Rondónak, az irányítónak, keresztszalag-szakadásból kell majd visszatérnie, így a szezon kezdetén biztosan nem számíthat rá a csapat, ami tovább rontja az esélyeiket – Derrick Rose hasonló sérüléssel például a teljes 2012-13-as szezont kihagyta.

Rivers elengedéséért cserébe egy, a Garnet-Pierce csereügyletben pedig három darab első körös választási joghoz jutottak, így a saját választásaikkal együtt 2018-ig összesen 9-szer választhatnak a draft első körében, vagyis kellő fiatal tehetséghez juthatnak, ő köréjük épülhet majd a jövő csapata.

Boston ugyanis sohasem volt vonzó az NBA-sztárok számára, ezért is volt meglepő 2007, amikor igazi szupersztárokat tudtak igazolni: Pierce mellé Garnett és Allen csatlakozott, 2008 tavaszán pedig bajnoki címet is ünnepelhettek.

A Celtics mindig is a draftból táplálkozott, az egyetemről érkező játékosokból neveltek sztárokat és köréjük építették a nagy csapataikat. Az 1957 és 1969 között 11 bajnoki címet nyert csapat legendás tagjai közül Bill Russellt, Sam Jonest, Tom Heinsohnt, KC Jonest, Tom Sanderst, John Havliceket, Frank Ramsey-t és Jim Loscutoffot is egyetemről vitték a csapatba. Mint ahogy az 1970-es években két bajnoki címet nyert keret legjobbjai, a Havlicekhez csatlakozó Jo Jo White és Dave Cowens is egyből náluk kezdte pályafutását, de a három bajnoki címet nyert Larry Bird és Kevin McHale is.

A problémás évek ott kezdődtek, amikor Bird visszavonult 1992-ben, utána ugyanis 8 szezonon át több meccset vesztettek, mint nyertek. Az új vezéralak, Pierce, 1998-ban került a csapathoz, de a neki is egy évtizedet kellett várnia, hogy bajnoki címet nyerjen 2008-ban Garnettel és Allennel, de ahhoz a címhez Rajon Rondo is kellett – most pedig úgy néz ki, hogy a 27 éves irányítóé lesz a jövő a csapatnál.

Néha megéri rossznak lenni

Attól, hogy egy csapat a legrosszabb mérleggel végez egy szezonban, nem garantált számára, hogy elsőként választhat az egyetemi (és európai) fiatal tehetségek közül. Utoljára 2003-ban és 2004-ben volt olyan, hogy a legrosszabb csapat nyerte az első választást. 2003-ban a Cleveland LeBron James, egy évvel később pedig az Orlando Magic Dwight Howard mellett döntött.

Ennek ellenére jobb nagyon rossz csapatnak lenni, mint megragadni a középmezőnyben. Úgy tartják, hogy az NBA-ben előbb nagyon rossznak kell lenni, hogy aztán újra nagyon jó lehessen egy csapat, hiszen ha egy közepes kerettel még bejut a rájátszásba, de ott az első körben kiesik, akkor nem választhat a 15. hely előtt, addigra pedig az igazi tehetségek, akik hamar meghatározóvá válhatnak, általában elfogynak.

A 2013-as drafton nem volt olyan játékos, aki minden csapatot és szakértőt lenyűgözött volna, a 2014-es azonban az elmúlt 10 év legerősebb mezőnye lehet, mely egyesek szerint a 2003-assal is vetekszik – akkor került James, Anthony, Bosh és Wade az NBA-be. A Lakersnél sem garancia, hogy a rájátszás közelében lesznek, egy tőlük szokatlan gyenge teljesítménnyel pedig megszerezhetik a jövő tehetségét, a Celtics pedig vélhetően rájuk hajt.

Andrew Wigginst tartják a legjobb játékosnak a jövő évi mezőnyből, de Jabari Parker és Julius Randle is főnyereménnyel érhet fel, és Marcus Smartot, Andrew Harrisont és az ausztrál Dante Exumot is a legjobbak között emlegetik.

A kanadai Wiggins külön vizsgákat tett, hogy előbb érettségizhessen és már 2013-ban egyetemre mehessen, a Kansast választotta, de szinte biztos, hogy egy év után megy a profik közé. A 203 centi magas és 93 kilós kiscsatár lényegében bármit meg tud csinálni a labdával, zsákol, cselez, blokkol, és már most 111 centiméteres súlypontemelkedése van és 213 centis a karfesztávolsága.

Amíg nem tette le az osztályozóvizsgákat Wiggins, Jabari Parkert várták a 2014-es draft első helyére, ő a Duke egyetemen a legendás edzőtől, Mike Krzyzewskitől tanulhat, aki a 4 egyetemi bajnoki cím mellett két olimpiai aranyat is nyert az amerikai válogatottal. Szintén elsőéves lesz az egyetemen Julius Randle, aki mindkettejüket megszoríthatja, erős, jó fizikumú és nagyszerűen tör palánkra.

Amelyik csapat jó helyre kerül jövőre a drafton, megszerezheti magának a következő szupersztárt, de arra természetesen nincs garancia, hogy a 25%-os esélyért bármelyik csapat a rosszabb teljesítményt erőltetné akár Wiggins, Randle, Parker, vagy valaki más miatt. A draft ugyanis kiszámíthatatlan – 2005-ben a Lakers 34-48-as mérleggel zárta a szezont, és az azóta eligazolt Andrew Bynumot választották, 2008-ban hasonló, 33-49-es mérleggel a Chicago Bulls Derrick Rose-t kaparintotta meg.