Ettől a rekordtól tényleg hasra kell esni?

Russell Westbrook sporttörténelmet írt az NBA-ben, és hétfő hajnalban megdöntötte Oscar Robertson több mint ötvenéves legendás rekordját: negyvenkét tripla-duplát jegyzett az alapszakaszban. Az idén 78 éves Robertson az 1961/62-es szezonban állította fel a modern kosárlabdában mostanáig megdönthetetlennek tűnő csúcsot.

Nehéz ezt a teljesítményt más sportágakkal érzékeltetni, de nagyjából olyasmit képzeljünk el, hogy valaki egy futballmeccsen szerez hét-nyolc labdát, aztán kioszt két gólpasszt, és közben lő két gólt is, és ezt többször megismétli. Vagy mondjuk az NFL-ben valaki rendszeresen 70-70 yardokat kap el és fut, touchdownt szerez, és még beáll a védelembe is, hogy csináljon öt szerelést. Vagyis mindenhol ott van a pályán. 

Más sportágakkal tehát elég nehéz életszerűen belőni, mit is művelt kosárlabdában az idén Westbrook, akinek a csúcsa után így néz ki a tripla-duplás örökranglista élmezőnye: 

• Russell Westbrook: 42
• Oscar Robertson 41
• Wilt Chamberlain 31

Vagyis Wilt Chamberlain óta még csak a közelébe sem ért senki Oscar Robertson rekordjának, gyakorlatilag érinthetetlennek tűnt a csúcs. 

De álljunk meg egy kicsit. Mégis, ki a fene az az Oscar Robertson, mert 55 éves távlatból elég nehéz elhelyezni a kosarast meg az ő legendás rekordját, amit az emlékezetes 61/62-es idényben produkált. A Cincinnati Royals másodéves játékosaként hozta össze a 41 tripla-duplát egyetlen idényben, és amíg akkoriban Chamberlain a méretével tűnt ki a mezőnyből, addig Robertson is megelőzte a korát.

Öt éve az NBA.com-nak volt egy nagy cikksorozata a szezonról, és ebben megszólaltatták Robertson egyik csapattársát, Jack Twymant. „Oscar a 196 centijével és 93 kilójával volt az első igazán nagydarab, erős guard, aki mozgatni tudta a támadójátékot. Már csak azért is egyértelmű volt, hogy nem találkozott senki addig ilyen játékossal, mert lehetetlen volt megállítani.” 

A korabeli csapattársak és ellenfelek leírása alapján a cikksorozatot jegyző Fran Blinebury úgy jellemezte

Egyszerűen nem bírt leállni. 

Az 1961/62-es szezon amúgy tényleg egészen elképesztő eredményeket hozott. Wilt Chamberlain abban az idényben állította fel a máig megdönthetetlen 100 pontos rekordot; négy játékos legalább tizennyolc lepattanót átlagolt; Oscar Robertson a rekordja mellett tripla-duplát is átlagolt az alapszakaszban; a mérkőzéseken átlagosan több mint 230 pont született.

A magyarázat az, amit már a szezon közben is írtunk: a csapatok észvesztő tempóban kosaraztak, és jóval több támadást vezettek, valamint a kosarasok is több időt töltöttek a pályán. Robertson az emlékezetes idényében 44-et, Westbrook most 34,8-at. Akkoriban átlagosan 107,7 dobás jutott meccsenként egy csapatra, ez most átlagosan 23-mal kevesebb. 

Ezek fényében is különösen nagy szám, amit Westbrook véghez vitt az idén, pláne azok után, hogy az Oklahoma City másik sztárja, Kevin Durant a szezon előtt a Golden State-hez igazolt, és sokan megkérdőjelezték, hogy mire lesz majd képes a csapat nélküle. Nyilván a sztárcsapattárs távozása is hajtotta Westbrookot, mert meg akarta mutatni, hogy Durant nélkül is menni fog nekik, na meg persze rengeteg támadás fut rajta keresztül azóta. 

Átalakult persze a kosárlabda is, a remek adottságokkal rendelkező kosarasokat most már tényleg csúcsra járatják, Westbrook képességeit pedig maximálisan ki is aknázzák – pláne Durant távozása után. Az NBA vezet egy úgynevezett használati aránnyal kapcsolatos statisztikát, ami azt mutatja, hogy egy csapat támadásainak hány százaléka megy bizonyos játékosokon át. Ebben magasan Westbrook vezet 41 százalékkal, a második DeMarcus Cousins 36-tal, az MVP-címre szintén esélyes James Harden a harmadik 34-gyel. 

Ez a kihasználtság meg is látszott ez Oklahoma teljesítményén: amikor Westbrooknak tripla-duplája volt, akkor általában nyernek, amikor meg nem, jobbára veszítettek. 

Westbrook a rekordja mellett egyébként Oscar Robertson után a második lett az NBA hetvenéves történetében, aki olyan mutatóval zárta az alapszakaszt, hogy a mérkőzései is tripla-duplás átlagra jöttek ki – ez szintén emberfeletti. 

„Történelmi, amit csinált. Ha nem lenne ennyire nehéz, már sokkal több ember elérte volna ezt. A teljesítménye mindent elmond, hogy milyen hatással tud lenni egy mérkőzésre, legyen szó pontszerzésről, lepattanózásról vagy asszisztokról. Jó ideje nem láttunk már ilyet az NBA-ben” – mondta a rekord felállítása után Billy Donovan, az Oklahoma City edzője. 

A hétfő hajnali meccsen megint Westbrook nemcsak a rekord felállítása miatt volt hős, hanem azért is, mert ő szerezte a meccset eldöntő triplát, és végül 50 ponttal, 16 lepattanóval és 10 assziszttal zárt. Amikor négy és fél perccel a meccs vége előtt meglett a rekordot jelentő assziszt, a denveri közönség is felállva tapsolta, filmezte a történelmi pillanatot. 

Amit még érdemes megnézni, hogy Westbrook milyen rekordokat döntögetett meg vagy állított be, miközben 80 alapszakaszmeccsén összehozta a 42 tripla-duplát:

• Március végén 57 pontos tripla-duplája volt, ami új rekord.
• Az is rekord, hogy egy héttel korábban az összes dobása bement, és így lett tripla-duplája.
• Második lett az NBA történetében, aki 30 pontot és 10 asszisztot átlagolt az alapszakaszban.
• Volt olyan sorozata, hogy hét tripla-duplája volt egymást követő meccseken, ezzel Michael Jordan rekordját állította be.
• Nyolcszor tripla-duplázott úgy, hogy közben 40 pontot szerzett, ez is új csúcs.

De mit szól ehhez az egész cirkuszhoz Oscar Robertson, akinek a rekordja ötvenöt évet élt?

„Nem is lehetnék boldogabb, és csak gratulálni tudok neki ehhez az elképesztő szezonhoz" – kommentálta a történteket abban a cikkben, amit ő maga jegyzett, és az Theundefeated.com-on jelent meg Westbrook meccse után nem sokkal.

De azért az is érdekes, amit Robertson a cikkben megjegyez: magasról tettek akkoriban a tripla-duplákra, vagy legalábbis nem kaptak akkora hangsúlyt ezek a mutatók.

„Úgy játszottam végig a karrierem, hogy nem is tudtam, hogy létezik ilyen statisztika, mert nem használtuk ezt a kifejezést. Egészen addig, amíg Magic Johnsont kikiáltották a tripla-duplák királyává, aztán valaki úgy gondolta, várjunk csak egy pillanatot, érdemes lenne visszanézni, mi volt korábban” – írta Robertson a cikkben. 

Vagyis finoman utalt arra, hogy ez a modern sport statisztikahajhászása is, ezért is őszintébb az a dicséret, amit Westbrook kapott a legendától:

Az én korszakomban is zseniális kosárlabdázó lett volna.

Forrásként az NBA.com-ot, a Bleacher Reportot és Undefeated.com-ot használtuk.