Mayweather valóra váltotta ígéretét, és kiütötte McGregort

Hosszú és intenzív felvezető kampány után magyar idő szerint vasárnap hajnalban csapott össze Las Vegasban az amerikai bokszlegenda Floyd Mayweather és az Ultimate Fighting Championship MMA-szervezet könnyűsúlyú bajnoka, az ír Conor McGregor.

A McGregor meccsein mindig feltűnő írek – hangulatban - focistadionná változtatták a T-Mobile Arénát, melynek ring melletti, 15 ezer dolláros székein olyan arcokat látni, mint LeBron James, Mike Tyson vagy Ozzy Osbourne. A rendezvény maga azonban elég jelentősen megcsúszott, több amerikai sportcsatorna is arról számolt be, hogy gondok akadtak a pay-per-view adásokkal (azaz a közvetlenül a tévénézőknek értékesített közvetítéssel).

A meccs körüli őrületet a két, külön-külön is sportjuk legmegosztóbb alakjai közé tartozó sztár személye mellett az kavarta még, hogy az ír ketrecharcos bevállalta a tiszta, 12 menetes bokszmeccset, nagyobb kesztyűkkel, az MMA rúgásai, dobásai és földharc-technikái nélkül. Emiatt szakértők teljesen esélytelennek kiáltották ki, hiszen McGregor fiatalkori bokszedzései és az MMA keretein belül jónak számító kéztechnikái eltörpülni látszottak ahhoz a tényhez képest, hogy soha életében nem lépett még szorítóba egyetlen bokszmeccsen sem. Mayweather ezzel szemben 49-0-s mérleggel rendelkezett, és csak egyetlen győzelem választotta el, hogy mérlegét tekintve megelőzze a legendás nehézsúlyú Rocky Marcianót.

A meccsre a 154 fontos (majdnem 70 kilós) nagyváltósúlyba mérlegeltek be a versenyzők, de a ringbe már jelentős, csaknem kilenc kilós súlykülönbséggel léptek be, méghozzá a sokat fogyasztó ír javára. Ennek ellenére McGregor tűnt feszültebbnek, Mayweather vigyorogva táncikált a bemutatását kísérő füttyszó alatt.

A meccset mégis az ír kezdte magabiztosabban, a kötélhez szorítva sorozta őt, lábcserével lepte meg őt, később egy kontra-felütéssel is eltalálta. Az első menetet biztosan elvitte, de a második menetben már betalált Mayweather is. Úgy tűnt, hogy az amerikai hajlandó rááldozni néhány menetet arra, hogy mozgassa kicsit ellenfelét, de a ringrozsda csak nem akart leperegni róla. Hiányzott a lábmunka, a gyorsaság, nem ütött jó előkészítő egyeneseket, nem találta a jobb hátsó kézzel a távot. McGregornak viszont kezdetben bejöttek a lábváltásai, és nagyon élesnek tűnt – MMA-ben nem annyira foglalkoztatott – jobb keze is. Baljával meg nem csak egyenesből, de felütésekből is betalált.

De aztán a negyedik menet közepén az amerikai elkezdett agresszívabban belépni az ír ütőtávjába, és elkezdett többet dolgozni és többet találni. A hatodikban több jobbegyenese ült - McGregor ballal válaszolt -, a hetedikben viszont az amerikai  többször is végigkergette a ringben ellenfeleit, közben sorozatban találtak be jobbegyenesei. De hiába tűnt úgy, hogy McGregornak feltűnően kezd elfogyni az ereje, MayWeather nem tudta fenntartani a nyomást. A küzdelmet ráadásul folyamatosan megszakították az összekapaszkodások, támaszkodások, kakaskodások, a bírónak állandóan figyelmeztetnie kellett McGregort a tarkóütések miatt is (melyek egyébként az MMA-ban is illegálisak)

A kilencedik menetben McGregor szépen betalált ballal testre, utána viszont mintha defektet kapott volna, egyik pillanatról a másikra elszállt belőle az erő, és Mayweather úgy végigverte a ringen, hogy alig húzta ki a menet végét. A tizedik menet elején az amerikai hagyta, hogy ellenfele pár gyenge kombinációt ráüssön, utána megindult, és több pontos ütéssel megfogta őt. Az ír a kötelekhez szorult, és amikor látszott, hogy nem tud védekezni, Robert Byrd vezetőbíró megállította a küzdelmet.

A meccs után McGregor barátságosan, szinte nevetve gratulált Mayweathernek,

a végén már csak álltam ott a kötélnél.

A mérkőzés utáni nyilatkozatok is igen jó hangulatúak voltak, Mayweather elmondta, hogy pontosan úgy alakult minden, ahogy előzetesen eltervezték, majd megerősítette, hogy most már tényleg végleg visszavonul. Megdicsérte a promóció során mindennek elmondott ellenfelét, az ír szurkolókat is. McGregor egy éppen kiütött bunyóshoz képest nagyon fel volt dobódva; azt mondta, nagyon örül, hogy itt lehetett, hogy egy, az MMA-tól eltérő közönség előtt bunyózhatott. A meccsel kapcsolatban megjegyezte, az amerikai nem olyan gyors, nem olyan erős, 

de ember, hogy milyen összeszedetten bunyózott!

McGregor kicsit korainak ítélte meg a mérkőzés leállítását, úgy vélte, egy rászámolást még megérdemelt volna. 

McGregor joggal lehetett vidám, mert teljesítménye minden várakozást felülmúlt. De közben azért mégiscsak egy igazi Mayweather-bunyót láthattunk: az amerikai eleinte alig ütött, hagyta ellenfelét dolgozni, hagyta, hogy kiüsse magát, és elfáradjon - utána a mérkőzés felénél elkezdte átvenni az irányítást, és simán győzött. A kiütésben közrejátszott, hogy McGregor mintha nem lett volna állóképességben felkészülve a 12 menetre (mondjuk az MMA-ban is voltak már problémái a szuflával, például a Nate Diaz elleni második meccsén).