A cáparuha stigmáját még viseli az úszás

A 2009 őrült év volt az úszásban, akkor zárult le a mindössze két évig tartó szuperdresszkorszak. A római világbajnokságon sorra születtek a világrekordok, előfordult, hogy egy nap kétszer is átírták a csúcsokat.

Azóta eltelt öt teljes év, és a rekordok az olimpiai számokban alig változtak, a 14 egyéni számból kilenc még mindig az olasz fővároshoz köthető.

Fotó: Francois Xavier Marit

A férfiaknál 1500 gyorson, 100 és 200 mellen, valamint 200 vegyesen változott a rekord. A hiányzó egyen, 50 gyorson a brazil Cielo Fielho hazájában javított még 2009 végén, tehát még az is a régi érához köthető.

A kínai gyorsúszó Szun Jang Londonban az olimpián 1500-on ért a leggyorsabban célba.

200 vegyesen Ryan Lochte a 2011-es világbajnokságon döntött, Phelpst és Cseh Lászlót megelőzve.

Mellen a legnagyobb a fejlődés, úgy látszik, a dresszek ebben az úszásnemben gyorsították a legkevésbé az úszókat a múltban.

Százon Adam Peaty idén áprilisban 58 másodperc alá került, de már ő is egy 2012-ben felállított csúcsot adott át a múltnak.

Kétszázon Gyurta világrekorddal nyerte az olimpiát három éve, de azóta már a japán Akihiro Jamagucsié a dicsőség. Igaz, ő egy japán bajnokságon repesztett gyorsabban a magyarnál, nem vb-n, mert azt Gyurta nyerte 2013-ban.

A legrégebbi rekord a férfiaknál egyébként Michael Phelpsé, 400 vegyesen 4:03.84-et tudott a pekingi olimpián, Cseh László volt mögötte.

A nőknél már nagyobb a mozgás, gyorson, mellen, háton, pillangón és váltóban is van új rekord. Sőt, 100 mellen folyamatos a fejlődés.

Név szerint: Kati Ledecky (amerikai) 400 és 800 gyors, Missy Franklin (amerikai) 200 hát, Ruta Meilutyte (litván) 100 mell, Rikke Möller Pedersen (dán) 200 mell, Dana Vollmer (német) 100 pillangó, Je-Siven (kínai) 400 vegyes.

Je az olimpián emlékezetes befutót produkált, gyorsabb volt a gyorson, mint Ryan Lochte a férfiaknál a hajrában. Két éve, a barcelonai vb-n ugyanakkor árnyéka volt önmagának, a kazanyi vb-n viszont alighanem ő is nagy ellenfele Hosszú Katinkának.

Kiss László szövetségi kapitány a dresszkorszakot csak rongyos forradalomnak nevezte. Az ő jóslatai általában teljesülni szoktak, most tévedett, mert ő már Londonban azt várta, hogy lényegesen több rekord születik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!