Ahol nincs szavazás, ott lehet téli olimpia

A 2022-es téli olimpiára tavaly még hat város pályázott, de egyre több a visszalépő, egyszerűen nem éri meg anyagilag, ráadásul az olimpia után megmaradt létesítményekkel sem tudnának mit kezdeni. A kazahsztáni Almatinak és a kínai Pekingnek egyre jobbak az esélyeik.

A szocsi téli olimpiai minden idők legdrágábbja lett, 51 milliárd dollárt szívtak fel az előkészületek és a komoly korrupciós mechanizmus. Más városoknál biztos nem ekkora összeggel számolnak, de még így is pazarló lehet, ha valamelyik város beleáll egy pályázatba.

München tavaly pár millió eurót beletett a projektbe és kampányolt a téli olimpiáért, olyan sztárokat is bevont, mint a biatlonos Magdalena Neuner, de hiába a felfokozott várakozás, a bajor főváros végül el sem indult a pályázaton. A négy érintett város népszavazást tartott, 52 százalék ellenezte az olimpiát. NOlympia néven még mozgalom is alakult.

Fotó: Christof Stache

„A szavazás nem a sport ellen, hanem sokkal inkább az átláthatatlan finanszírozás és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kapzsisága ellen szól" – mondta akkor Ludwig Hartmann zöldpárti képviselő.

A mindig mindenről közösen döntő svájciak is szavaztak a téli olimpiáról. A szervezők 4,3 milliárd svájci frankos befektetéssel számoltak, és azzal kampányoltak, hogy ez a költség a turizmusból kigazdálkodható, a létesítmények később is fenntarthatók, és nem jelentenek környezetvédelmi problémát. St. Moritz és Davos szeretett volna rendezni 2022-ben, de a Graubünden kantonban tartott népszavazáson tavaly márciusban a münchenihez hasonló eredmény született, 52, 66 százalék mondott nemet az olimpiára.

Oslo még beadta a pályázatát, de már egyre kevéssé valószínű, hogy nem lép vissza. A szeptemberi népszavazáson még kis különbségekkel az igenek nyertek, de a koalíciós kormányban egyre több ellenzője van az olimpiának. Nem is szavazták meg a parlamentben a kormánygaranciát. A jobboldali Fremskrittspartiet azzal érvelt, hogy többre mennek azzal, ha az arra szánt pénzt az oktatásra, az egészségügyre és infrastrukturális fejlesztésre költik.

Stockholm januárban döntött úgy, hogy visszalép a 2022-es rendezéstől, egyszerű és hatásos érveket találtak arra, hogy miért nem kell nekik az olimpia. „Egy téli olimpia rendezéshez nagy sportlétesítmény-beruházásokra van szükség, például szánkó- és bobpályák kellenek. De ezek pont olyan létesítmények, amelyekre egyáltalán nincs szükség az olimpia után" – írta közleményében a Moderaterna párt.

Fotó: Jessica Gow

A város polgármestere sem tudott túl sok lelkesítőt mondani, úgy vélte, hiába voltak jól kidolgozottak az előzetes számítások, a bevételek várhatóan kisebbek, a költségek viszont nagyobbak lesznek a tervezettnél, így borítékolható a bukás. Sten Nordin azonban nem zárta ki egy későbbi pályázás lehetőségét.

 A legutolsó visszalépő Krakkó lett. A lengyel város pályázata már amúgy is számos sebtől vérzett. Többen rámutattak arra, hogy a klimatikus és környezeti adatokat meghamisították a kedvezőbb kép érdekében, és az is ellenérzéseket váltott ki, hogy több létesítményt a város egyik nagy zöldterületének eltüntetésével építettek volna fel. Ahogy lenni szokott, a vesztegetési szál is előkerült. Azzal vádolták a pályázati bizottság egyik vezetőjének, Jagna Marczułajtis-Walczaknak a férjét, hogy újságírókat fizetett le, hogy pozitív képet mutassanak a krakkói pályázatról. Márciusban végül a polgármester szavazást írt ki. A pályázat megsemmisítő vereséget szenvedett, odalett a kezdeti lelkesedés, 69,7 százalék szavazott nemmel. Így a városnak sem volt lehetősége, visszavonta pályázatát. 

A fent említetteken kívül még három város maradt állva, de az ukrán krízis miatt Lvivnek még akkor sincs esélye nyerni, ha teljesíteni tudná a feltételeket. Egyelőre azonban még nem mondtak le az álmukról.

Így már csak két esélyes maradt, Peking és Almati, valószínűleg egyik városban sem adnak esélyt arra, hogy a polgárok leszavazzák a tervet. Az utóhasznosítással sem nagyon számolnak. Peking a 2008-as nyári olimpiával bizonyított, nem áll távol kínaiktól a megalománia, akkor gond nélkül elköltöttek 40 milliárd dollárt és rajzolták át a város terveit.

25

Galéria: Záróünnepség

Almatiban is beállt mindenki a pályázat mögé, a tervet Nurszultan Nazarbajev elnök és a befektetők is támogatják, a sportot eleve stratégiai ágazatnak tekintő kormány képes bármennyit beleölni a projektbe. Az esélyeiket azonban gyengíti, hogy 2014-ben Oroszország volt a rendező, míg a 2018-as olimpia szintén Ázsiában lesz. Ez Pekingnek sem kedvez, de könnyen lehet, más jelentkező híján duplázhat Ázsia.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!