Mánya Bianka

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció- és médiatudomány szakán végzett, film- és videótanulmányok specializáción. Diploma munkája az Az Ajándék című rövid drámafilm volt, amelynek rendezője és forgatókönyvírója is egyben. Több kisebb filmes projektben is részt vett, köztük egy angol nyelvű produkcióban forgatókönyvszerkesztőként. Az írás gyermekkora óta meghatározó része életének, emellett rendszeresen sportol, főként úszik és fut. 2026 februárjától az Index newsroom szerkesztőjeként dolgozik.
Távozik sajtófőnöki posztjáról a Tisza Párt politikusa, Tárkányi Zsolt Távozik sajtófőnöki posztjáról a Tisza Párt politikusa, Tárkányi Zsolt

Közleményben búcsúzott a szerkesztőségektől.

tegnap, 13:10

Túszdráma Németországban, fegyveresek barikádozták el magukat a helyi bank páncélszobájában Túszdráma Németországban, fegyveresek barikádozták el magukat a helyi bank páncélszobájában

A várost különleges egységek és helikopterek lepték el, a rendőrség hírzárlatot rendelt el.

tegnap, 12:29

Köves Slomó a sábát miatt nem lesz ott Magyar Péter miniszterelnöki eskütételén Köves Slomó a sábát miatt nem lesz ott Magyar Péter miniszterelnöki eskütételén

A szombati ünnepi ülésről távol maradó rabbi videóban üzent.

tegnap, 11:51

Európának és az Egyesült Államoknak kölcsönösen szüksége van egymásra a globális stabilitás érdekében − jelentette ki Antonio Tajani olasz külügyminiszter a Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel folytatott, az iráni háború okozta transzatlanti feszültségek enyhítéséről szóló pénteki tárgyalása után − adta hírül az MTI.

Tajani pénteken Rómában fogadta amerikai hivatali partnerét, aki kétnapos látogatást tett Olaszországban és a Vatikánban a megromlott szövetségesi kapcsolatok rendezése végett.

Hiszek abban, hogy a dolgok jó irányba fordulhatnak

− mondta az olasz külügyminiszter a találkozót követően.

Meggyőződésem, hogy Európának szüksége van Amerikára − Olaszországnak szüksége van Amerikára −, és az Egyesült Államoknak is szüksége van Európára és Olaszországra

− hangsúlyozta.

Tajani megerősítette, hogy Olaszország tartós tűzszünet elérése után kész segíteni a Hormuzi-szoros aknamentesítésében, valamint fenntartja szerepvállalását az ENSZ libanoni missziójában.

Donald Trump amerikai elnök korábbi csapatkivonási fenyegetéseire utalva kiemelte: az amerikai csapatok európai jelenléte kulcsfontosságú a NATO számára.

Az olasz külügyminiszter hozzátette: bízik abban, hogy Rubio látogatásával sikerült enyhíteni az elmúlt hetek éles nézeteltérései nyomán kialakult feszültségeket.

Donald Trump vámintézkedései, az iráni háborúval kapcsolatos nézeteltérések, valamint a XIV. Leó pápa elleni bírálatai az elmúlt hetekben komoly feszültséget okoztak az olasz–amerikai kapcsolatokban.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök korábban „illegálisnak” nevezte az izraeli–amerikai bombázásokat, a pápa elleni bírálatokat pedig visszautasította. Trump válaszul azzal vádolta meg Melonit, hogy hiányzik belőle a bátorság, és nem támogatja kellőképpen az Egyesült Államok háborús erőfeszítéseit.

Az elemzők rávilágítottak, mi rejlik a Kreml fenyegetőzései mögött, amelyekkel még az Oresnyik bevetésével is dicsekedtek − írja az Unian.

Oroszország a május 9-i parádé megtartása érdekében egyoldalú tűzszünetet alkalmazhat, hogy aztán ezzel igazolja az Ukrajna elleni háború további eszkalációját vagy újabb fenyegetéseit − áll az amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) legfrissebb jelentésében. Az elemzők hangsúlyozták: minél közelebb van a május 9-i parádé, annál élesebb eszkalációs fenyegetéseket fogalmaz meg a Kreml Ukrajnával szemben.

Az ISW példaként említette az orosz Állami Duma képviselőit − akik gyakran a Kreml szócsöveként működnek −, akik azt állították, hogy az orosz csapatok válaszul Oresnyik ballisztikus rakétákat használhatnak Kijev ellen. Kijelentéseik szerint ez „Oroszország utolsó figyelmeztetése Brüsszelnek”.

A Kreml azt igyekszik bizonyítani, hogy képes néptelenné tenni Kijevet, és a háború eszkalációjával fenyegetve próbálja befolyásolni Ukrajna partnereinek döntéshozatalát. Eközben Putyin igyekszik leplezni azt a gyengeséget, amelyet az Oroszország mélységi területeit érő ukrán támadások tártak fel

− olvasható a jelentésben.

Az ISW megjegyezte, hogy a Kreml azon fenyegetései, miszerint válaszlépéseket tesznek, ha Ukrajna megzavarja a parádét, azt tükrözik: Vlagyimir Putyin orosz elnök tisztában van azzal, hogy nem képes megbízhatóan megvédeni Moszkvát és más, a fronttól távol eső hátországi területeket az ukrán csapásoktól.

Az elemzők szerint Oroszország ezúttal is a megfélemlítés politikáját próbálja alkalmazni, részben az Ukrajna és partnerei elleni fenyegetések fokozásával.

A szlovák külügyminisztérium közölte, hogy Robert Fico moszkvai látogatása során a háború kérdését kívánja megvitatni Vlagyimir Putyinnal − írja az Unian.

Robert Fico szlovák miniszterelnök moszkvai útja során azt tervezi, hogy átadja Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetét.

Erről Rastislav Chovanec, a szlovák külügyminisztérium államtitkára számolt be a TASR hírügynökség közlése szerint. Elmondása alapján Fico tájékoztatást kaphat Putyintól arról is, hogyan látja a Kreml a háború befejezésének távlatait.

Úgy vélem, jelenleg szükséges a kommunikáció a konfliktusban érintett összes féllel. Az európai politikusoknak gondoskodniuk kell arról, hogy ott legyenek a tárgyalóasztalnál, ahol a békemegállapodást megkötik

− jelentette ki a szlovák külügyi képviselő.

Hozzátette: az utóbbi időben Európában − különösen Nyugat-Európában − egyre több politikus támogatja a Putyinnal való tárgyalások ötletét a háború lezárása érdekében.