Mánya Bianka

A reaktortértől tíz méterre lévő gépház homlokzatában keletkeztek károk a zaporizzsjai atomerőmű hatodik blokkjának északi oldalára szombaton mért ukrán dróncsapás következtében − közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint személyi sérülés nem történt, az atomerőmű rendes üzemmódban működik tovább.

A vasárnapi hadijelentés szerint az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, és mintegy 1400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan − adta hírül az MTI.

Oroszországot nem érdekli, ha európai célpontokat talál el, mivel egyáltalán nem tart a Nyugat reakciójától − figyelmeztetnek szakértők a romániai lakóházat ért támadás után.

A konfliktus kezdete óta most először sebesített meg egy orosz drón egy NATO-állampolgárt a szövetség területén. Az ukrán Unian által szemlézett brit The Telegraph szerint az, hogy egy orosz Gerany–2 drón becsapódott egy tízemeletes lakóházba a romániai Galacon, új, jóval veszélyesebb szintre emelte a konfliktust.

Bár Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő alaptalannak nevezte a vádakat, Ed Arnold, a londoni RUSI intézet szakértője rámutatott: „Az oroszokat egyszerűen nem érdekli, ha európai célpontokat találnak el, mert nem foglalkoztatja őket Európa reakciója”.

A NATO 5. cikkelyének aktiválása csak az interneten merült fel, Oana Toiu román külügyminiszter csupán a drónellenes technológiák átadását kérte a szövetségtől. A The Telegraph kiemeli: Moszkva tanul a gyenge reakcióból, és a NATO akadozó légvédelmét kihasználva próbálja szétforgácsolni a szövetség erőforrásait. Minden megválaszolatlan incidens növeli a Kreml vakmerőségét, amit az amerikai csapatok esetleges részleges kivonása is fokozhat.

Kijevet ugyanakkor felszabadította, hogy Washington figyelme megosztottá vált. Ukrajna az utóbbi hónapokban már önállóan, akár a balti NATO-légteret is érintve mér csapásokat orosz területekre. Putyinnak így azzal kell szembesülnie, hogy hibrid háborúja veszített az erejéből, mert Kijev már egyre kevésbé függ a nyugati partnerek jóváhagyásától.

Oroszország az Európa elleni agresszió új hullámára készül − jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök a lengyel Gazeta Wyborcza című lapnak adott interjújában − írja az Unian. Arra a kérdésre, hogy Oroszország kiterjesztheti-e az Ukrajna elleni háborúját más államokra is, Frederiksen elmondta, hogy ezt a forgatókönyvet nem lehet kizárni.

Nem tudom megjósolni, hogyan és pontosan hol fog eszkalálódni a helyzet. Azt sem tudom előre jelezni, hogy mivel kell majd szembenéznünk. De biztos vagyok benne, hogy Oroszország részéről az agresszió egy új hullámával állunk szemben

− fogalmazott a dán miniszterelnök.

Frederiksen hozzátette, hogy az Oroszország által indított háború nem csak Ukrajnáról szól. Kiemelte, hogy miközben a háború folytatódik, és Ukrajna szörnyű árat fizet érte állampolgárai ezreinek halálával, ez a konfliktus kezdettől fogva Oroszországról is szól: egy olyan Oroszországról, amely a birodalma helyreállításáról álmodik, és amely jogot formál arra, hogy Európa sorsáról döntsön, miközben valójában nincs semmi joga hozzá.

Frederiksen szerint ebből csak egyetlen következtetést lehet levonni, ami a háború kezdete óta változatlan: Ukrajnát minden rendelkezésre álló eszközzel, bármi áron támogatni kell.

A dán kormányfő rámutatott, hogy Oroszország 2022 óta egyre agresszívabbá válik, és jelenleg is hibrid háborút vív Európa területén.

Úgy gondolom, hogy Oroszország támadásra készül. Nem tudjuk, mi lesz az. Talán egy hamis zászlós művelet? Vagy a hibrid háború valamilyen új formája? Ez mindenütt jelen van, az oroszok folyamatosan átlépik a határokat. Jelenleg az Ukrajnában elszenvedett veszteségeik fogják vissza őket. Ott elakadtak, a háború felemészti a katonai erőforrásaik nagy részét, beleértve az embereiket is

− mondta.

Frederiksen biztosított mindenkit arról, hogy Európa ma már sokkal jobban fel van készülve egy esetleges orosz támadásra, mint néhány évvel ezelőtt. Véleménye szerint ugyanakkor sok európai ország még mindig nem veszi elég komolyan a fenyegetést.

Jobban értjük − különösen Nyugat-Európában −, hogy mi a tét. De vajon készen állunk? Nem hiszem. Még mindig úgy viselkedünk, mintha békeidőben élnénk. Bár senkivel sem állunk háborúban, a békeidő mint opció már megszűnt Európában. A gondolkodásmódunk viszont ehhez még nem alkalmazkodott. Úgy teszünk, mintha rengeteg időnk lenne

− foglalta össze a dán miniszterelnök.