Mánya Bianka

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a Kijevbe látogató Friedrich Merz német kancellár jelenlétében tartották meg az ukrán-német üzleti fórumot. Denisz Smihal ukrán energiaügyi miniszter tájékoztatása szerint a felek összesen 15 dokumentumot írtak alá 8,5 milliárd euró értékben, amelyből a közvetlen energetikai portfólió értéke meghaladja a 155 millió eurót.

Németország emellett 250 millió euróval járul hozzá az Ukrán Energetikai Támogatási Alaphoz, Merz kancellár pedig egy újabb, 1,3 milliárd eurós átfogó támogatási csomagot is bejelentett Kijevben.

Az Ukrinform beszámolója szerint Ukrajnának sürgősen transzformátorokra, turbinákra, generátorokra és nagyfeszültségű berendezésekre van szüksége. Smihal hangsúlyozta: „Hálásak vagyunk Németországnak a gyakorlati és pénzügyi segítségért.”

A fórumon kötött főbb energetikai egyezségek:

• Siemens Energy és Ukrán Energiaügyi Minisztérium: Vizsgálják 12 gázturbina csatlakoztatását a decentralizált áramtermelés biztosítására.
• Naftogaz és Siemens Energy: Együttműködés az infrastruktúra kibervédelmében, valamint öt gázturbinás kompresszoregység beszerzése a föld alatti gáztárolók fejlesztéséhez.
• Ukrenergo és német hálózatüzemeltetők (50Hertz, Amprion): Gyorsított eljárásban biztosítják a kritikus elektromos berendezések szállítását.

Az ukrán védelmi tárca értékelése szerint az orosz olajfinomítók elleni támadások nem elszigetelt akciók, hanem egy gondosan előkészített, hosszú távú stratégia részét képezik.

Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Jevhen Hmara ukrán védelmi miniszter kiemelte: a csapások közvetlenül az orosz gazdaságot és a megszálló erők katonai ellátási képességeit gyengítik.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az ukrán katonai akciók „alaposan átgondolt, tervszerű és szisztematikus lépések eredményei”, amelyek kifejezetten az orosz hadigépezet elvérzésig tartó gyengítésére és katonai-gazdasági potenciáljának megsemmisítésére irányulnak.

Az ukrán Védelmi Minisztérium Telegram-csatornáján közzétett hivatalos tájékoztatás szerint a legutóbbi időszakban számos kiemelt fontosságú oroszországi létesítményt ért találat. A megnevezett célpontok között szerepel többek között a Moszkvai, a Jaroszlavli, a KINEF (Kirisi), az Uszt-Luga-i, a Permi, az Ilszkij-i, a Szaratovi és a Szizrami olajfinomító is.

A szaktárca közleményében aláhúzta: „Az ukrán műveletek következményei nem mindig látszanak azonnal. Ám a hatásuk felhalmozódik, és érezhető eredményt hoz.”

Hmara rámutatott, hogy az ukrán erők által végrehajtott úgynevezett „mélységi csapások” közvetlenül Oroszország területére viszik át a hadi cselekményeket.

A védelmi miniszter leszögezte: az orosz hátország katonai és gazdasági infrastruktúrájának szisztematikus rombolása a Védelmi Minisztérium egyik legfőbb prioritása marad a jövőben is.

Az Atesh elnevezésű ukrán-tatár partizánmozgalom értesülései szerint az orosz parancsnokság elrendelte a tengeri járőrözések gyakoriságának jelentős növelését, valamint a tenger felől érkező fenyegetések elhárítását célzó gyakorlatok intenzívebbé tételét. A szigorított biztonsági intézkedések hátterében a Krími híd elleni október 8-i csapás évfordulójának közeledte áll.

Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint a fejleményeket Dmitro Pletencsuk, az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészetének szóvivője értékelte az ukrán televízió központi műsorában.

Pletencsuk rámutatott, hogy a háború kezdete óta gyökeresen megváltoztak a tengeri erőviszonyok, és a korábban az ukrán partokat fenyegető orosz flottának teljesen át kellett alakítania a stratégiáját.

Az, hogy egyáltalán arról beszélünk, hogy az oroszok kénytelenek a saját bázisaik elleni támadások kivédésére készülni, a teljes körű invázió kezdetén valószínűleg kicsit szürreálisnak tűnt volna. De a helyzet megváltozott, és az oroszok kénytelenek voltak mély védekezésbe átmenni. És ez valóban mély védekezés, mert még a hajóállomány alkalmazása szempontjából sem aktív

− fogalmazott a szóvivő.

Az ukrán tengerészeti képviselő emlékeztetett arra, hogy az ukrán védelmi erők már több alkalommal mértek sikeres csapást az orosz támaszpontokra, beleértve Novorosszijszk kikötőjét is, amely jelenleg az oroszok „egyetlen és utolsó bástyájának” számít a Fekete-tengeren.

Pletencsuk hozzátette: a legutóbbi ukrán akció eredményes volt, így a szemben álló fél mindent megtesz védelmi vonalainak megerősítésére, ugyanakkor a tengeri operatív helyzetben nem történt drasztikus fordulat, az jelenleg érdemben stabilnak tekinthető.