Tech-tudomány

Találmányok egyszer s mindenkorra 2. rész

Az elektronmikroszkóp volt nagyobb hatással az emberiségre, vagy az instant kávé? Az animált gif vagy a helikopter? Elég a homályból! Az Index Tech rovata összeszedte az elmúlt száznégy és fél év hasznos, felesleges és értelmetlen találmányait, hogy kedves olvasóink kiválaszthassák közülük azokat, amelyek egyszer és mindenkorra átformálták kedves olvasóinkat, a tudományt, a technikát vagy akár az egész emberiséget. Alant szavazás második része következik, katttintson örömmel.

Örömmel konstatáltuk, hogy a szavazás első részét fölényesen megnyerte az integrált áramkör - a lehetséges tíz pontból 8,96-ot kapott átlagosan-, és gyanítjuk, hogy a mostani versenyzők közül kevesen tudják majd megszorítani, bár olyan nehéztüzérséget állítunk csatasorba, mint a macskaszem, az LSD és maga a csodálatos világháló, az úgynevezett internet. A múltkori forduló második helyezettje, az elektronmikroszkóp (8,55), a harmadik IBM személyi számítógép (8,42) lett, maga mögé utasítva a golyóstollat, a cd-t és az egeret. Kedves olvasóink a fenti találmányokat tehát fontosabbnak tartják a helikopternél, a hidrogénbombánál, de még az atomreaktornál is, ami nem meglepő; az viszont elszomorította a teszt összeállítóit, hogy a nagy esélyesnek tartott animált gif nyomorúságos 3,51 pontjával az utolsó helyre szorult. Felháborító. Tudják Önök egyáltalán, mi az az animált gif?

I. rész | II. rész | III. rész

Internet

Itt van most Ön.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Kvarcóra

"Messze kinn a Galaxis Nyugati Spirálkarjának soha fel nem térképezett, isten háta mögötti zugában található egy sehol sem jegyzett sárga nap. Durván kilencvenmillió mérföldre tőle kering egy tökéletesen jelentéktelen, kékeszöld bolygócska, melynek majomtól eredő civilizációja oly döbbenetesen primitív, hogy a kvarcórát még mindig pompás dolognak tartja." (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak)


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Légkondicionáló

A légkondicionálót felfedezték a kínaiak, az egyiptomiak, a perzsák, a görögök, a rómaiak, és még sokan mások; legutóbb a kalickájáról elhíresült angol Faraday fedezte fel a 19. században, aztán az elektromos változatot az amerikai Carrier a múlt század elején, de kereskedelmi forgalomba csak az 1950-es években került, akkor is csak a dekadens Nyugaton. Panelbeli megfelelője a huzat.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Lézer

A lézer működésének alapját jelentő stimulált emissziót maga Einstein találta ki, így valószínű, hogy aki a relativitáselméletet nem érti, a lézert sem fogja megérteni. A lényeg, hogy ha egy megfelelő közeg kellően sok gerjesztett atomot tartalmaz, és az alapállapotba való visszaállás spontán emisszióval történik, a kibocsátott fény véletlenszerűen és körülbelül egyenlő mértékben terjed minden irányban; a stimulált emisszió folyamata azonban megnövelheti egy bizonyos irányban haladó fotonok számát, és szegény Obi van Kenobi darabjaira hullik, mielőtt annyit mondhatna, hogy May the Force be with me.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Linux

A Windowst gyűlölni, a Linuxot szeretni divat, de aki próbált már egy nyomorék printert Linux alatt működésre bírni, és töltött már éjszakákat kernelbe zárva, annak nyilván áll az asztala mellett egy pingvin, amibe néha belerúghat. A finn Linus Torvalds találmánya mindenesetre nyílt forráskódú, ingyen van és geekek néha azzal szórakoznak, hogy külön ablakban futtatják benne a Windowst, majd ha lefagy szegény, csak röhögnek a kék halálon, mint szimbolista költő a szifiliszen.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

LSD

Mióta a svájci Sandoz gyógyszergyár kutatója, Albert Hofmann 1938-ban előállította, majd véletlenül hozzányúlt (sic!), és beállt tőle, az LSD hatalmas karriert futott be mint a világ egyik leghatékonyabb kábítószere. A színtelen, szagtalan és íztelen szintetikus lecsót használták már hivatalos gyógyszerként, vallatóeszközként és felsőoktatási segédanyagként is. Timothy Leary professzor az életét tette az LSD intelligens használatának népszerűsítésére, majd amikor közeledni érezte a halált, maga köré gyűjtötte barátait, fiát és feleségét, és csak annyit kérdezett tőlük: \"Miért ne? Miért ne? Miért ne?\"


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Műhold

Amerika addig tökölt, míg a szovjet inzsinyérek beelőztek, és 1957-ben a Szputnyik 1 fellövésével elindították a hidegháborús űrversenyt. Műholddal sok mindent lehet kezdeni, létezik napelemes műhold, kommunikációs műhold, felderítő műhold és űrállomás-műhold, nekünk legyen elég annyi, hogy ha a műhold megdöglik, űrszemét lesz belőle, ha le is esik, akkor meg hullócsillag.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Macintosh

Almafajtáról számítógépet elnevezni ugyanakkora balfaszságnak tűnik, mint almáról céget, de az Apple-nek bejött. A Macintosh mindig is kultnak számított a rendes IBM-klónokhoz képest, bár azt soha senki nem tudta megindokolni, hogy miért jobb. Akármit is állítanak elvakult maces barátai, ne higgyen nekik: a Macintosh is belassul, a Macintosh is fagy, és a Macintosh sem egy filozófia, hanem csak egy darab műanyag.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Macskaszem

Ha hiszik, ha nem, a részeg biciklisták és sápatag kisiskolások mentőangyalát, a macskaszemet is fel kellett találni. A brit birodalom egyik alattvalójának, a yorkshire-i Percy Shaw-nak 1933-ban pattant ki a fejéből az ötlet, ami olyan jól sült el, hogy harminc évvel később a királynő kitüntette érte, ami nem meglepő egy olyan országban, ahol máig szabadon grasszál egy Sir Michael Philip Jagger nevű nótaénekes.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Mikrohullámú sütő

Ha egy igazán elhivatott tudósnak megolvad a csoki a zsebében, nem káromkodik, hanem gyorsan rájön, mitől olvadt meg, és feltalálja a mikrohullámú sütőt. Az első, 1947-ben készült darabot a military eredet miatt Radarange-nek hívták, két méter magas volt, 340 kilót nyomott és 3000 wattos teljesítményével ma is böcsületére válna bármely jól felszerelt háztartásnak.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Mobiltelefon

Evés, dugás és szarás közben telefonálni ciki, gondoltuk még tíz éve is. Ma már ezt nem gondoljuk.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Modem

A modem az a különös eszköz, ami egyesekből és nullákból analóg madárfüttyöt készít (modulál), átnyomja az egészet a rézdróton, aztán a másik oldalon egy másik modem a füttyöt visszaalakítja (demodulálja) egyesekké és nullákká. Az első kereskedelmi forgalomban kapható modem, a Bell 103 300 bitet továbbított másodpercenként, a mai ADSL- és kábelmodemek ennek sokszorosát, de ők már nem fütyülnek.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

MS-DOS

A Microsoft 1981-ben rongyos ötvenezer dollárért vette meg a Dos-t egy seattle-i cégtől, aztán húsz évig élt belőle pompásan, míg 2000-ben végleg lemondott róla; igaz, akkorra már Windowsban úszott a világ. A retrofelületet azért még ma is elő lehet varázsolni az XP-ből. Kattintson a Start gombra, a futtatáshoz írja be, hogy \"cmd\", aztán lásson csodát: ilyen volt a Dos.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Napelem

A napelem nagyszerű találmány, és hogy akkor miért nem napelemmel megy a világ, arra egyszerű a magyarázat. Egy olyan borús országban, mint amilyen például Anglia, hatvanöt év alatt térül meg egy családi ház napelemekkel való felszerelése, a mai legszofisztikáltabb napelemek viszont negyven év alatt lerohadnak. Tessen utánaszámolni.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Nyomtató

Arra, hogy az ember birtoklásra vágyó állat , számos bizonyíték utal, de kevés erősebb a nyomtatónál, aminek a világon semmi értelme azon kívül, hogy az elektronikus adatot nem lehet megfogni, a papírt viszont igen. Az első nyomtatót a garázsméretű, egymillió dollárból összedobott UNIVAC ősszámítógéphez készítették az ötvenes években, aztán ahogy zsugorodott a printer, úgy alakult át a Gutenberg-galaxis a sok kis gutenberg galaxisává. És még nincs vége.


0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

I. rész | II. rész | III. rész

Véleményüket, észrevételeiket ide írják meg!

hirdetés_
hirdetés