Átaludta a szoftveripar a netbookok világsikerét

Málhás szamárnak nézett minket a számítógépipar, de ennek vége, mert egyre többen hagyják ott a boltban a mázsás óriáslaptopokat, és vesznek inkább egy könnyen hordozható netbookot. A váltás mögött az áll, hogy az emberek rájöttek: a számítógépeket szinte semmire sem használják. A leggyakoribb tevékenységek, azaz emailezés, csevegés, böngészés és online videók nézegetése közben a processzor halálra unja magát, a feladatok java részét a kommunikációért és a grafikus megjelenítésért felelős csipek végzik el. Nagyon kevés embernek, például a játékosoknak és a dizájnereknek kell nagyobb teljesítményű hardver, a többségnek bőven elég a netbook.

Egy igazi erőgépre vágytam én is, leginkább egy Macbookra, de végül egy Asus Eee S101 tulajdonosa lettem, ami még a netbookok közt is puritán. A Windows XP mindössze 16 gigabájton terpeszkedhet, és plusz háttértárként egy 16 gigabájtos SD-kártyát adnak hozzá. Viszont a gép teljesen a netre van teremtve: az akkuja bekapcsolt wifivel is kibír 3,5 órát, és adnak hozzá egy 30 gigabájtos online tárhelyet, ahová ugyanolyan egyszerűen lehet fájlokat másolni, mint a számítógépen lévő mappákba. Erre a tárhelyre még nem volt szükség, mert a Gmailben elfér 7 gigabájtnyi email, az Indafotóra vagy a Facebookra töltöm fel a fényképeimet, zenéket meg a mobilomon, a YouTube-on vagy a Last.fm-en is találok.

Eddig egyetlen bosszantó hibát találtam, és a szoftveripar a vétkes: az optikai meghajtó hiányára máig nincs jó megoldás. Hiába hever a polcon a Microsoft Office meg a Photoshop telepítője, ha nincs hová rakni a korongot. A szűkös 16 gigabájtos tárhelyre is meglepően sok program feltelepíthető, és szoftverekre a jövőben is szükség lesz – akkor is működnek, amikor megszakadt a netkapcsolat.

A játékfanatikusok sem válnak hirtelen sztahanovista androiddá, csak mert a korábbinál gyengébb gépet vettek. Sőt a netbookban éppen az a vonzó, hogy a kanapé sarkába behúzódva lehet virtuális vérfürdőt rendezni a Counter Strike-ban, miközben a család többi tagja valódi véres műtéteket néz a Spektrumon.

A gyártók alapból azt javasolják, hogy vegyünk külső dvd-olvasót, ami röhejes, sokan ugyanis azért vesznek netbookot, mert olcsóbb. A tapasztalt internetező valószínűleg hamar rájön, hogy a legegyszerűbb megoldást a fájlcserélő hálózatok nyújtják, szinte bármilyen szoftver letölthető. A bittorrenten elérhető a telepítő dvd képmása, amit többek közt a DaemonTools nevű programmal lehet beolvasni.

Ez a program virtuális dvd-meghajtót telepít a Windowsra, és ha beolvasunk egy képfájlt, automatikusan elindul a telepítő, mintha az eredeti korongot használnánk. A módszer egyetlen szépséghibája, hogy az illegalitás felé húzza a felhasználót. Mert lehet, hogy a júzer először még letölti a Photoshop 5.0-át, és a telepítéskor a saját legális kódját pötyögi be, de legközelebb biztosan elgondolkozik azon, hogy ugyanilyen egyszerűen megszerezheti a sokkal fejlettebb Photoshop CS4 kalózmásolatát.

Ugyanolyan beépített szoftverboltra lenne szükség, mint amilyen a fejlettebb mobilokon van. Az Apple azért tudott több százmillió szoftvert eladni az iPhoine-júzereknek, mert mélyen a készülékbe integrálta a szoftverboltját, és azon minden program elérhető.

Számítógépen egyelőre csak játékokat lehet ilyen egyszerűen megszerezni. A Steampowered.com portálon bankkártyával lehet fizetni és több száz játék tölthető le. Olyan klasszikusok is, mint a Max Payne és az ősrégi Commander Keen, vagy az újabb a Doom 3. A portál azonban még nem készült fel a netbookok várható rohamára. Sajnos a netbookok tipikus kijelzőfelbontása 1024x600 pixel, amit sok játék egyáltalán nem kezel, ám erről semmi sem derül ki a Steamen, sem arról, hogy melyik játék fut jól a többi processzornál gyengébb Intel Atomon. Blogokon és fórumokon megjelentek listák a netbookokon futó játékokról, kérdés, hogy mennyire alaposak és megbízhatók.

Az irodai szoftverek beszerzése már nem ilyen egyszerű. Sok szoftvergyártó portálján lehet vásárolni, az Adobe dizájnerprogramjai, a Symantec vírusirtói, sőt a Microsoft szoftverei is mind letölthetők és kifizethetők online, dombornyomott bankkártyával. Az viszont elég béna, hogy a Microsoft magyar weboldalán nem lehet letöltést venni, de a microsoftstore.com brit aloldalán már magyarországi számlázási címet is elfogadnak. Más kérdés, hogy a neten így az angol verziót vehetjük meg, nem a magyart.

Aki nem ragaszkodik a Windowshoz, kihasználhatja az alkalmat, hogy megismerkedjen néhány nyílt forráskódú szoftverrel: Microsoft Office helyett jó az OpenOffice, Photoshop helyett a GIMP, Windows helyett az Ubuntu. Mindegyik régóta elérhető magyar nyelvű kezelőfelülettel, és mindegyik ingyenes. Sokan úgy látják, hogy a Windows XP amúgy sem igazán jó választás, mert az apró ikonokat nehéz eltalálni a parányi kijelzőn, és több vállalat emiatt teljes új netbookos operációs rendszer kifejlesztésébe vágott bele. Ilyen például a JoliCloud, amit a webes szolgáltatásokat összefogó Netvibes portál egyik alapítója keltett életre. A rendszer Linux-alapú lesz, és még nem lehet kipróbálni, de megjelent néhány kép a kezelőfelületről. Az iPhone-interfész koppintásának tűnhet, nem véletlenül: a cél, hogy érintőkijelzővel is irányítható legyen.

A hardvergyártók nem késlekedhetnek sokat, mert ha hihetünk a piaci előrejelzéseknek, akkor 2009 végére már negyvenmillió netbookhasználó szembesül ezekkel a problémákkal. A szoftvergyártók pedig nagy lehetőség előtt állnak, mert a sok nyűggel járó papírdobozos áruházi értékesítésről teljesen átállhatnak az online disztribúcióra. És amint az iPhone példája is mutatja, akár a legegyszerűbb flashjátékok is megjelenhetnek letölthető, pénzért megvehető termékként, és a fejlesztőnek nem kell reklámokkal bajlódnia. Még a régebbi játékokra is újra vevőt találhatnak. Én bármikor visszaülnék egy Porsche volánja mögé, ha elég olcsón adnák.