Szoftveré vagy szolgáltatásé a jövő?

Tíz évvel ezelőtt megbuktak azok a hálózati számítógépek, amelyek a feladatokat szervereken végezték el. Győztek a nagy teljesítményű pc-k és a Windows csilivili extrái. Az Oracle rivális ötlete csöppet sem volt időszerű: modemmel nem lehetett jó felhasználói élményt nyújtani, és a hálózati terminálok is túl gyengék voltak.

Most viszont újra eljött a hálózati gépek ideje. Az okostelefonok, netbookok, tévék és médialejátszók nagyobb teljesítményűek, mint egy tíz évvel ezelőtti pc, és most már nem kell az infrastruktúra miatt aggódni. Százmilliók interneteznek széles sávú kapcsolaton.

A következő év, sőt a következő évtized arról szól, hogy visszatérünk az Oracle ötletéhez, a szoftverekről átállunk szolgáltatásokra. Ezalatt kiderül, hogy a hagyományos netbook, az érintéssel vezérelt táblagép vagy a zsebszámítógép lesz-e a kedvenc mobilnetes eszköz. Valamint elterjednek a több tíz megabites üvegszálas, kábeles és mobilos internetelérések, azaz még nagyobb sávszélességen lehet szolgáltatásokat nyújtani.

Most még nem dőlt el, hogy milyen mértékben állunk át, milyen területeken maradnak meg a szoftverek, és hogy ki irányítja a szolgáltatásokat. A cikkben végigmegyünk a lehetőségeken, kiválasztjuk a győzteseket, ha egyáltalán lehet ilyenekről beszélni.

Barátok a felhőben, email a zsebben

Több mint háromszázmillió felhasználóval a Facebook a közösségi hálózatok királya, és Mark Zuckerberg cégvezér szerint eljött az ideje, hogy mindenki önként kiteregesse a szennyesét. Mondja ő, aki mások személyes kapcsolataiból próbál megélni. Viszont eljöhet még az az idő, amikor az emberek ráébrednek: a személyes adataik értékesek, amit csak maguk tudnak megvédeni.

Ahogy nő a személyes eszközök adattároló kapacitása, a hálózatok sebessége, úgy válhat érdektelenné a Facebook és a többi riválisa. Minden személyes adatunk, fényképünk és videónk tárolását megoldhatjuk a saját hardvereinken. Eszközeinkkel csatlakozunk az online közösségekhez, akár ideiglenesen is, és nem kell azon  aggódnunk, hogy a Facebook valóban törölte-e fájlokat, vagy csak a weboldalon levették a képre mutató linket.

A júzer által működtett közösségi szolgáltatás egyik úttörője a norvég Opera, amely a legújabb böngészőjében lévő Unite funkcióval szerverré alakítja a júzer számítógépét. A regisztrált felhasználó cseveghet az ismerőseivel, megoszthat vele képeket és más fájlokat. Egy szem böngészőnél azonban többre lesz szükség a Facebook leváltásához.

Késleltetési idő

Nehezebb kitalálni, hogy mi lesz a munkahelyi szoftverek sorsa. Az elmúlt hónapokban kipróbáltam néhány hazai szolgáltatást, a Google szövegszerkesztőjét és más online rendszereket. A Magyar Telekom által bevezetett Virtualoso csoportmunkarendszerrel például az egymástól távol lévő munkatársak tudnak a weben prezentációkat, terveket készíteni. Nem kell mérnöki diploma a telekonferencia elindításához. Egy másik magyar cég, a Navigátor a teljes operációs rendszer funkcionalitását nyújtja weben, mégpedig a megszokott Windows-alapú környezetben. Minden szoftvert és adatot a szerver tárol, a laptopon nincs elveszíthető információ.

A távmunka, és az utazást kiváltó telekonferenciák biztosan elterjednek, főleg ha olyan minőségben lehet majd a neten csevegni, mint a magyar Holográfia által kifejlesztett 3D videokonferencia-rendszerben.

Sajnos már a jelenlegi, 2D netes szolgáltatásoknál is érezni lehetett, ha nem elég gyors a hálózat. Az online cégek életében drámai változást hoz majd a 4. generációs, úgynevezett LTE mobiltechnológia. A Nokia Siemens Networks tavalyi bemutatóján élőben tapasztalhattam, hogy az új hálózaton nagyon rövid a válaszidő, a webes rendszerek azonnal reagálnak a kiadott utasításokra.

Nehezebb lesz az átállás a szövegszerkesztők, adatbázisok és más irodai és kreatív programok esetében. Ezekben a szoftverekben sokkal több funkció van, mint az online szolgáltatásokban. A szoftvereken meggazdagodott óriáscégeknek, például a Microsoftnak és az Adobe-nak nincs miért aggódnia. Sőt előnyösebb helyzetben vannak, mint az internetes riválisaik: a szoftverek területén kiforrott, piacvezető termékeik vannak, és ezeket kell kiegészíteniük a jóval egyszerűbb felépítésű online szolgáltatásokkal.

Ostor, kötőfék

A vállalati felhasználók ráadásul az információk kiszivárgásától is tartanak, ezért igyekeznek minden adatot házon belül tartani, vagy tűzfalak mögé rejtett szerveren, amihez csak a cég dolgozói férnek hozzá. Ebben az esetben lehet döntő fontosságú, hogy ki irányítja a szerveren az online szolgáltatást.

Nagyon jó példa a web üstököse, a Google, amelyik a kezében tartja a gyeplőt. Mindegyik ügyfele ugyanazt a levelezőt, online szövegszerkesztőt és egyéb szolgáltatást kapja. Így kevesebbet kell fejlesztésre költeni, és a Google alacsony árat kínálhat. Illetve a Google nem kockáztat olyan sokat, ha az átlag internetezőknek ingyen adja a szolgáltatást, és reklámokkal hozza be a fejlesztés költségét.

De a Google-féle modell nem túl rugalmas. Ha például egy vállalatnál minden alkalmazottnak androidos mobilja van, akkor jobban ki tudja használni a Google szolgáltatásait, mint ahol mindenkinek másfajta mobilja van. Az utóbbi ügyfél ugyanannyit fizet kevesebbért. Ez csak egy kiragadott példa, számos más területen jelenthet gondot az uniformizált szolgáltatás.

Ezzel szemben áll az, amikor a szolgáltatást az ügyfél irányítja. A nagyvállalati szoftvereket és szolgáltatásokat gyártó SAP korábban nagy rendszereket adott el, amiket az ügyfelek rengeteg extra idő és pénz ráfordításával tudtak az igényeikhez igazítani. Most viszont az SAP a személyre szabott szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt, új fejlesztési módszerek bevezetésével próbálja növelni a rugalmasságát.

Arra is rájött a német óriáscég, hogy a fejlesztési erőforrások kihelyezése nem mindig kifizetődő: az otthon elzártan vagy a távoli, olcsóbb országban dolgozó fejlesztők gyakrabban lőnek mellé, nem találják el a vevők igényeit.

Nem szoftver és nem is szolgáltatás?

2020-ban valószínűleg észre sem vesszük, hogy mi szoftver, és mi szolgáltatás. Már most is így van az okostelefonokra letölthető szoftverek nagy részénél: az Apple iPhone szoftvereinek a nagy része nem más, mint az ismert weboldalak, online játékok és szolgáltatások újracsomagolása.

A tévéműsor mobilos kliense egy online adatbázist köt össze a telefonnal, más programok csak egy hírportál cikkeit listázzák ki. Ezek mind online szolgáltatások, csak éppen a mobilra letölthető az interfész. Ugyanakkor vannak olyan szoftverek, amelyekhez nem kell állandó internetes kapcsolat, ilyen a játékok többsége, vagy azok a nyelvtanító programok, amelyek több száz megabájtnyi hanganyagot telepítenek a mobilra.

Ahhoz, hogy valóban ne legyen semmi különbség a szoftver és a szolgáltatás közt, nem csak műszaki fejlődésre, gyors, állandó elérésére és különféle hordozható kütyükre van szükség. Legalább az Európai Unió területén el kell érni, hogy a mobilinternet olcsó legyen, és független attól, hogy melyik tagállamban próbáljuk frissíteni a közösségi státuszunkat.