Edit
10 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Az internet okosabbá tesz

2010.02.25. 16:17 Módosítva: 2010.02.25. 16:17
Nemrég 900 szakértőt - tudósokat, vezető üzletembereket és technológiai fejlesztőket - kérdeztek meg az évente kiadott Az internet Jövője (The Future of the Internet) című tanulmány negyedik kiadásához, hogy megpróbálják megválaszolni, okosabbá vagy butábbá teszi-e felhasználóit az internet, és mi várhat ránk az elkövetkező 10 évben.

A legtöbben elvetették azt az állítást, hogy a böngészés és a felületes netezés csökkenti a koncentrációs képességünket, ellenben egyetértettek azzal, hogy a Google tájékozottabbá és kreatívabbá tesz. „A megkérdezett szakértők háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy az internet fejleszti és serkenti az intelligenciát, kétharmaduk szerint pedig a net használata fejleszti az írási, olvasási és tudásrendezési képességeket, bár még mindig vannak, akik pesszimisták a Google, a Wikipedia és a hasonló online szolgáltatások hatásait illetően” - mondta Janna Anderson, a tanulmány társszerzője. Voltak azonban, akik bonyolultabban fogalmazták meg válaszukat. „A Google egyszerre butábbá és okosabbá tesz minket. A jövőben egy áttetsző, 3D-s mobilmédia-felhőben élünk majd, ami mindenhol körülvesz majd bennünket. Ebben a felhőben intelligens gépeket használunk majd, amelyeknek egyszerű és bonyolult feladatokat adunk. Ennek az lesz az eredménye, hogy elveszítünk olyan adottságokat, amelyekre annak idején szükségünk volt, de fejlettebbé válik az a képességünk, hogy jó döntéseket hozzunk. Összességében szerintem az előnyök többet nyomnak a latba, mint a hátrányok" - mondta Marcel Bullinga belga jövőkutató.

Írástudók és farizeusok

Az írás-olvasás kérdése is elgondolkodtatta a tudósokat, akik nem tudták egyértelműen meghatározni, pozitív vagy negatív folyamatok tanúi vagyunk-e. „A helyesírás és a nyelvtani tudás romlott. Az emberek nem figyelnek annyira oda, és kevesebbszer javítják ki a hibáikat. Másrészt viszont a hiperlinkek olyan jelentésrétegekkel látják el az egyszerű szövegeket, olyan indirekt kommunikációs lehetőségeket kínálnak, amelyek papíron nem létezhetnének. Az, hogy egyszerre használhatunk vizuális, audio- és hagyományos eszközöket egy történet elmondására vagy egy álláspont kifejtésére, egyértelműen növeli az eredményességet" - nyilatkozta Rebecca MacKinnon, a Princeton információtechnológiai intézetének munkatársa.

A tanulmány szerzői kíváncsiak voltak arra is, hogy a megkérdezett szakértők szerint a jövő technológiai újdonságait vajon képesek vagyunk-e előre látni, vagy a semmiből fognak megjelenni. A megkérdezettek többsége úgy vélte, a következő tíz év nagy áttöréseinek legtöbbje váratlanul robban majd be a köztudatba. „A helyes válasz valójában a kettő kombinációja – írja David Clark, az MIT professzora. – Azt hiszem, a berendezések terén nagyjából biztosak lehetünk az előrejelzésekben– a mindenütt jelenlévő szenzorok, a kiberautó, a különböző implantátumok és proto-kiborg technológiák kora következik. Az alkalmazások terén azonban nem vagyunk ilyen jók a jóslásban."

A szabadság oltára

A szerzők arra is választ kerestek, vajon az Internet még a 2020-as évben is szabad lesz-e, vagy jobban korlátozzák, ellenőrzik-e majd. A válaszadók 61 százalékának az volt a véleménye, hogy az internet alapját jelentő szabad és nyitott információáramlás győzedelmeskedik. Mások arra mutattak rá, hogy a Kínához és Iránhoz hasonló nemzetek valószínűleg ezután is megpróbálják majd hatalmukat úgy biztosítani, hogy korlátozzák a világhálóhoz való hozzáférést, a kereskedők és cégek pedig szintén csökkentik a felhasználók lehetőségeit. „Nekem úgy tűnik, a nemzetállamok elkerülhetetlenül nagyobb ellenőrzésre törekszenek majd. Ennek viszont nem lesz akkora hatása, hogy a net ne maradhasson továbbra is viszonylag szabad" – mondta Hal Varian professzor, a Google vezető közgazdásza.

Ugyancsak megosztotta a szakértőket az a kérdés, vajon fennmarad-e az interneten az anonimitás. Ezt illetően mindössze 55 százalékuk nyilatkozott derűlátóan. „Vannak olyan törekvések, amelyek a bűnelkövetésekre, csalásokra, a spam-jelenségre és a terrorizmusra hivatkozva törölnék el az anonimitást, és mivel nincsen szervezett lobbi a megóvásáért, attól félek, ezt a csatát könnyen elveszíthetjük" – mondta Ethan Zuckerman, a Global Voices munkatársa.

A jelentés a negyedik volt abban a sorban, amelyet az Elon Egyetem kutatócsoportja indított el négy évvel ezelőtt. Az eredményeket 895 internetszakértő válaszaiból vezették le, akiknek e-mailen, Facebookon és Twitteren keresztül tették fel a kérdéseket.