Bukás: A Hitler-videók utolsó napjai

Az utóbbi évek egyik legmeghatározóbb mémje tűnhet el pillanatok alatt a netről, mert a YouTube sorra távolítja el a Hitler végnapjairól szóló, A bukás című német film egyik emblematikus jelenetét parafrazeáló videókat.

A 2004-es film (eredeti címén: Der Untergang) kulcsjelenetéből, amelyben Hitler megtudja, hogy elveszítette a háborút, több száz feldolgozás készült: az eredeti képek fölé helyezett feliratok társadalmi, politikai vagy szimplán vicces témákat boncolgatnak úgy, hogy a szöveget Hitler és az őt körülvevő német vezérkar tagjainak szájába adják.

Maga a rendező, Oliver Hirschbiegel januárban azt nyilatkozta, hogy tetszenek neki a filmből készült paródiák, és ugyanezt mondta Bernd Eichinger, a film forgatókönyvének szerzője és producere is, aki „hihetetlenül szórakoztatónak” tartja a Hitler-paródiákat. „Nyilvánvaló, hogy a film, és különösen ez a jelenet felgyújtja az emberek fantáziáját. Mi mást remélhetne egy filmkészítő? Ez neki maga a mennyország!” – mondta Eichinger egy tavaly októberi interjúban.

A filmet kiadó és terjesztő német cég, a Constantin Film azonban hajthatatlan: a szerzői jogokra hivatkozva a hitleres videók eltávolításáért küzd. Bár a videók a napokban kezdtek tömegesen eltűnni a YouTube-ról, Valeria Kurz, a cég kommunikációért felelős munkatársa az Indexnek elmondta, hogy a Constantin Film évek óta fellép a YouTube-on terjedő videók ellen, így ez „nem mai történet”, és nem kíván további nyilatkozatot tenni az ügyben.

Martin Moszkowicz, a cég film és televízió üzletágának vezetője ugyanakkor a MoviePilotnak azt mondta, hogy a társaság már korábban is eljárt a szerzői jogokkal védett tartalmak illetéktelen felhasználása ellen. Moszkowicz szerint sokan egyetértenek a Hitler-videók törlésével. „Ezeket gyakran másként ítélik meg azok, akik látták az egész filmet, mint azok, akik csak a paródiát ismerik. Akik látták a filmet, tudják, hogy ebben a jelenetben olyan döntések születnek, amelyek emberek millióinak halálát okozták.”

A szólásszabadságért küzdő szervezetek és maguk a videók készítői azonban értetlenül állnak a mostani eltávolítási hullám előtt, és arra hivatkoznak, hogy a nagyjából négyperces feldolgozások a hatályos amerikai törvények értelmében a fair use, azaz a szabad felhasználás körébe esnek.

A Michael Jackson-osnak is mennie kellett

A YouTube csak úgy bemondásra nem távolít el egyetlen videót sem. Aki a szerzői jogok megsértése miatt panaszt tesz a cégnél, és egy felvétel blokkolását  követeli, annak aláírásával igazolnia kell, hogy ő az eredeti mű szerzői jogainak birtokosa vagy annak törvényes képviselője; meg kell adnia nevét, címét, telefonszámát, és nyilatkoznia kell arról, hogy a közlést korábban nem engedélyezte.

A szabályok nem véletlenül ilyen szigorúak: néhány éve például egy 15 éves gyerek több száz videót távolíttatott el a YouTube-ról arra hivatkozva, hogy ő az Australian Broadcasting Company, az ABC képviselője. A cég akkor nemcsak hogy blokkolta a videókat, hanem meg is fenyegette a feltöltőket, hogy törli az accountjukat, ha tovább rendetlenkednek. Közben kiderült, hogy az ABC valójában nemhogy tiltaná, hanem egyenesen bátorítja a kérdéses, azóta megszűnt sorozat, a The Chaser's War on Everything online terjesztését.

A Constantin Film viszont valóban rendelkezik A bukás szerzői jogaival, és a YouTube-ról egymás után tűnnek el a hitleres videók, helyükön egy üzenettel, miszerint „a kérdéses anyag a Constantin Film által készített felvételt tartalmaz, és a kiadó a szerzői jogokra hivatkozva blokkolta az elérést”.

A mostani eltávolítási hullámnak eddig áldozatául esett szinte az összes, az Indexen nemrég bemutatott angol feliratos videó, így a Hitler megtudja, hogy Michael Jackson halott, a Hitler megtudja, hogy kitiltották az Xbox Live-ról, a Hitler megtudja, hogy a pokémonok valójában nem léteznek, és a Hitler megtudja, mi lesz a Harry Potter vége című alkotás.

Továbbra is tartja magát ugyanakkor a Hitler megtudja, hogy Sarah Palin lemond, amelynek készítője, Andy Rowe III a kommentek között azt írja: „A Constantin Film szerzői jogok megsértése miatt bejelentette ezt a videót, közvetlenül mielőtt elérte volna a félmillió nézőt. Bár a felvétel a szabad felhasználás körébe tartozik, azt gyanítom, hogy hamarosan eltávolítják”.

A videó még mindig elérhető, szerda délutánig 503 000-n látták.

A magyar felirattal ellátott Hitler-videók közül kedd délután még csak  a Hitler megtudja, hogy fizetős lesz a tárhely az extra.hu-n című munkát blokkolta a YouTube, de szerda délutánra eltűnt a Gyurcsány bukása és a Hitler kiakad a pc-s GTA-n című alkotás is. Egyelőre elérhető Vona Gábor kiakadása és az az alkotás, amelyben Hitler Túró Rudit követel magának, de ezek a videók is bármelyik pillanatban eltűnhetnek.

DMCA vagy Content ID?

A videókat nemcsak a vonatkozó amerikai törvényre, az 1998 óta hatályos DMCA-re (Digital Millennium Copyright Act, pdf) alapozott kérelemmel lehet eltávolíttatni a YouTube-ról. A videomegosztó automatikusan is képes azonosítani az esetleg jogsértő anyagokat úgy, hogy az eredeti jogtulajdonos feltölti a rendszerbe a védeni kívánt művet, filmet vagy zenét, amit a cég digitális ujjlenyomatokként használatos tartalomazonosítóval (Content ID) lát el. Ha ezután észreveszi, hogy egy újonnan feltöltött anyag azonosítója megegyezik egy védett videóéval, automatikusan blokkolja azt.

Az eddig letiltott videókkal valószínűleg ez a rendszer bánt el, ugyanis az osztrák Der Standard szerdai cikke szerint a Constantin Film a YouTube-nak egyetlen esetben küldött eltávolítási kérelmet (takedown notice-t). Azt a videót vetették le, amelyen Hitler az elvesztett iPhone ügyére reagál.

Mire jó?

Kérdés, mit akar elérni a kiadó az eltávolítással, különösen most, évekkel a film megjelenése után. A TechCrunch szerint ezek a videók többet tettek A bukás népszerűsítéséért, mint amennyit bármely hagyományos marketingkampány elérhetett volna. Ráadásul a videóból olyan sok készült, hogy nehéz lesz mindegyiket blokkolni, és a kiadó könnyen a Streisand-effektus áldozatává válhat: minél inkább szorgalmazza az eltávolítást, annál inkább a terjesztésre ösztönzi a felháborodott netezőket.

Nem teljesen egyértelmű, hogy egy esetleges perben a bíróság a kiadónak vagy a YouTube-nak, illetve a feltöltőknek adna-e igazat. Kétségtelen, hogy a videók készítői olyan alkotást használtak fel, amely szerzői jogi védelmet élvez, de vonatkozhat rá a magyar jogban szabad felhasználásként ismert fair use-doktrína, vagyis a szerzői jogi törvénynek az a része, amely bizonyos esetekben engedélyezi a védett művek felhasználását.

A magyar jogszabályok szigorúbbak az USA-ban érvényben levőknél, itthon csak meghatározott esetekben (oktatási cél, idézet, tudományos kutatás, stb.) lehet jogvédett alkotást közzétenni.

Bazsó Gábor, az egyik hazai videomegosztó, az Indexet is kiadó CEMP tulajdonában álló  Index Video Zrt. igazgatója azt mondta, a cég rendszeresen kap eltávolítási kérelmeket, igaz, Hitler-videókra vonatkozó felszólítás eddig nem érkezett. „Az az általános gyakorlat, hogy kevés vizsgálódás után inkább mindent leszedünk, mint hogy vitatkozzunk – mondta Bazsó. – Sokáig tartana nekiállni torzsalkodni azon, hogy a jogosultságot igazoló papírok rendelkezésre állnak-e. Nem üzemeltetünk nagy apparátust, jellemzően inkább minden ilyen anyagot eltávolítunk.”

Bazsó ugyanakkor azt mondta, „szakmai és magánemberi minőségemben is szörnyű hülyeségnek tartom a leszedetést, hiszen minden kulturális terméknek az ilyesfajta továbbélés adja az értékét.”

Amikor egy amerikai bíróság arról készül dönteni, hogy egy alkotás szabad felhasználásnak minősül-e, négy tényezőt vesz figyelembe. Vizsgálja a felhasználás célját és jellemzőit, például hogy a mű kereskedelmi vagy nonprofit céllal készült-e; a védett alkotás természetét; azt, hogy milyen arányban áll a létrejött alkotás a felhasznált mű egészével, illetve hogy milyen hatással van az átvétel a védett mű potenciális piaci értékére.

Az első szempont vizsgálatánál fontos az is, hogy az újonnan feltöltött alkotás pusztán derivatív (származtatott) jellegű, vagyis közel azonos a jogvédett anyaggal, vagy transzformatív, tehát átdolgozás, ami új értéket ad hozzá az eredetihez. Hogy a hitleres videók melyik kategóriába tartoznak, mindaddig nem derül ki, ameddig a YouTube (illetve tulajdonosa, a Google) engedelmesen eltávolítja a videókat, és nem dönt úgy, hogy leáll pereskedni a német kiadóval. Ennek egyelőre nincs jele.

Partizánakcióban az EFF

Az Electronic Frontier Foundation (EFF) más szabadságjogi szervezetekkel együtt már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy a YouTube-nak érdemes lenne olyan rendszert használnia, amely nem blokkolja automatikusan a tartalomazonosító rendszer által jogellenesnek nyilvánított videókat, és bár a cég megígérte, hogy lép az ügyben, ez azóta sem történt meg. Az EFF, amelynek meggyőződése, hogy a Hitler-videók a szabad felhasználás körébe tartoznak, azt szeretné elérni, hogy a YouTube csak azokat az anyagokat minősítse jogsértőnek, amelyek legalább 90 százalékos vagy annál nagyobb egyezést mutatnak az eredeti művekkel. (A bukás rövid változata 156, a hosszú 178 perces; a feldolgozások többsége legfeljebb 4 perc hosszú.)

Az EFF igazgatótanácsának egyik tagja, Brad Templeton stílusosan egy vicces Hitler-videóval érzékeltette a helyzetet: a Führer szerepében a gonosz producer, aki el akarja távolíttatni a videókat. „Ne jöjjenek itt nekem a szabad felhasználással! Ez a mi filmünk.” – üvölti Hitler, miután remegő kézzel leveszi szemüvegét.

És hogy miket nem produkál az élet: Templeton a feltöltés után üzenetet kapott a YouTube-tól, miszerint videóját a Content ID alapján blokkolták. Templeton fellebbezett a döntés ellen, és bár saját accountjában azt látja, hogy a vita rendezéséig a YoTube az egész világon elérhetetlenné tette a videót, azt egyelőre meg lehet nézni. Templeton a biztonság kedvéért feltöltötte a videót saját szájtjára és a konkurens Vimeóra is.