iPhone: újraélesztve
További Tech cikkek
- Mark Zuckerberg robotokkal váltaná ki a tartalomkészítőket
- Egy mesterséges intelligenciával kapcsolatos állást utasított vissza Scarlett Johansson
- Az Europol elárulta, mennyi áldozata volt napont a kiberbűnözésnek 2023-ban
- A Microsoft elárulta, hány gépet érintett a globális informatikai hiba
- Ismét elérhető a Wizz Air online rendszere
Pár nappal az iPhone 4-es premierje és tesztje előtt nehéz cikket írni a mobil új operációs rendszeréről, hiszen az összes fordulatot, poént, meglátást a készüléknek tartogatjuk: mégiscsak az a nagy durranás, még ha szoftver nélkül mit sem ér az egész. Most tehát főleg a tényekre koncentrálunk, és a világegyetem nagyobb összefüggéseit, az iPhone-nak a gravitációra és egyéb fizikai törvényszerűségekre vonatkozó hatásait valamikor jövő hétfőn-kedden, az új készülékről szóló tesztünkben fogjuk ismertetni.
Ingyen telepíthető
Az iPhone új operációs rendszere három készüléken futtatható, különböző minőségben: a 3G-n, a 3GS-en és a héten a boltokba kerülő 4-en. A legelső generáció sajnos kiesett a kedvezményezettek köréből, aki még mindig a 2007-ben bemutatott, maximum EDGE-kompatibilis készüléket használja, az az Apple szerint jobban teszi, ha felakasztja magát az iPhone töltőkábelére.
A 3G-s modell már elbánik az OS 4-essel, amit most már hivatalosan is iOS-nek hívnak, de a legjobb újdonság már meghaladja a képességeit: a multitask nem hozható elő ezeken a készülékeken, ahogy a memóriazabáló háttérkép-funkció sem.
Persze aki használt mostanában ilyen mobilt, tudja, hogy az igencsak képességei határára érkezett, és multitask meg háttérkép nélkül is 90-95 százalékos leterheltség mellett üzemel. Nem kell tehát tovább terhelni, mert még belerokkan.
A 3GS-en viszont már majdnem minden funkció elérhető lesz, kivéve két fontos újítást: az egyik az iMovie, aminek a segítségével a készüléken is megvághatjuk az iPhone 4 720p-s, tehát nagyfelbontású videóit.
A másik a facetime, ami a héten érkező készülék előlapi kameráját használva videokonferenciát rendez két iPhone között. Egyébként ezzel az újítással kapcsolatos az egyik legviccesebb, Apple-t gúnyoló videó is:
Általánosan igaz, hogy az új operációs rendszer egyik készüléket sem gyorsította fel drasztikusan: a 3G maradt olyan darabos, mint volt, a 3GS meg továbbra is gyors, egyelőre nehéz megérteni, hogy mi szükség az iPhone 4 erősebb hardverére, bár a jóval több pixelt megjeleníteni képes kijelző már önmagában elég ok lehet a fejlesztésre.
Természetesen szebb lett
Nem is az Apple adta volna ki az iOS-t, ha nem nyúltak volna hozzá a grafikus interfészhez. Szebb lett az iPhone menüje, kulturáltabbak az ikonok, térbeli, ragyogó lett a dock. Szépen sikerültek a mappák is, eddig csak szanaszét szórva feküdtek az asztalon az ikonok, most kategóriákat létrehozva tudjuk csoportosítani azokat. Ha feltörtük a mobilt, eddig is létre tudtunk hozni mappákat, de egyrészt a legtöbb ilyen szoftver lassan és kevésbé megbízhatóan működött (nálam például már volt olyan, hogy egész mappatartalmak tűntek el), másrészt meg sokan nem is szeretik törni a mobilt.
Új funkció az orientation lock, amivel kikapcsoljuk, hogy az iPhone a pozíciójának megfelelően forgassa el a kijelzőt. Ennek akkor van jelentősége, amikor például reggel, az ágyban fekve nézzük a mobilt: ilyenkor eldöntjük azt, hogy fekvő helyzetben is kényelmesen tudjuk olvasni a kijelzőt, a szoftver viszont szemét módon elforgatja a képernyőt is, így megint olvashatatlan lesz a szöveg. Ilyenkor általában őrületes küzdelem veszi kezdetét, aminek része a telefon ideges rázása, fenyegetése, majd óvatos elforgatása, aztán a fekvőpozíció kitekerése, de végül mindig az iPhone győz, mi meg ott fekszünk félálomban, hülyén, a fejünkön ücsörögve, seggünkből kilógó mobillal. Ennek a problémának azonban most vége, egy gombnyomás, és nincs többé forgó kijelző.
Teljesen új a magyar nyelv támogatása. A szoftver magyarítása egész jól sikerült, akiket ez tartott vissza a vásárlástól, most rohanhatnak a boltba, csak ritkán futunk olyan borzalmakba, mint az álló irányultságnak szinkronizált orientation lock. A magyar nyelvvel együtt megjelent a magyar helyesírásellenőrző is, ami gépelés közben automatikusan felajánlja a jó megoldást: főleg azért jön ez jól, mert ékezetes karaktereket körülményes az iPhone-ba beírni, a szoftver viszont egy pillanat alatt felajánlja azt, hogy felajánlja, arra, hogy felajanlja. A lexikon egyébként nem hibátlan, nem teljes, és az sem világos, hogy képes-e tanulni, de első lépésnek jó egy szebb világ felé (különben is, Magyarországon egy szoftver beszéljen magyarul!).
Még várat magára
A legnagyobb újításról, a multitaskról, tehát a több program párhuzamos futtatásáról azonban nem sokat lehet mondani, egyelőre ugyanis még nincsenek olyan programok, amiket már felkészítettek volna az új funkcióra. Egy alkalmazást azért kipróbáltunk, ami legalább arra jó volt, hogy lássuk, mire számíthatunk: az egész egy dupla gombnyomással indul. Ekkor a futó alkalmazás alatt megjelenik egy menüsor, ahol az éppen futó, vagy mostanában futtatott programok ikonjai jelennek meg szép sorban. Ezek közt oldalirányban tudunk navigálni, majd a megfelelő kiválasztása után az épp futó program ablaka a háttérbe kúszik, és előjön az újonnan elindított program.
Az Apple elég trükkösen oldotta meg a multitaskot, valójában nem is az alkalmazás, hanem annak néhány, operációs rendszerbe épített funkciója marad aktív, amolyan fél multitask ez, ami jót tesz az erőforrásoknak, de nem alkalmas mindenre. A hamarosan megjelenő programok majd megmutatják, mire képes ez a funkció, ugyanakkor az már most látszik, hogy a Google Android multitaskja, ami egy gomb megnyomására képes egymás mellé rendezni a futó alkalmazásokat, átláthatóbb, könnyebben használható.
A rendszer tesztelése közben tűnt fel, hogy a fejlesztők hozzányúltak az animációkhoz is, aminek hála szebb lett az iPhone kezelőfelülete: a váltás a programok közt, a kilépés a főmenübe, a mappák megnyitása mind-mind látványos animációk kíséretében történik.
És akkor még néhány újítás: a kereső immár nemcsak a levelekben, névlistákban, alkalmazások közt, de az sms-ekben, a wikipedián és a neten is kutat. Végre tudjuk, hogy hány karaktert írtunk az sms-be. A levelező, akár a Gmail, képes threadbe rendezni az összetartozó leveleket, ez a funkció azonban kikapcsolható. A képeink közt nézegetve a gps-koordinátákat használva az iPhone egy világtérképen is elhelyezi a fotókat, és bluetooth-os billentyűzeten is gépelhetünk, ami valószínűleg nem fog gyakran előfordulni, de akkor legalább bármit megtehetünk. Az Apple billentyűzetét használva például a dedikált hangerőgombokkal tudtuk állítani az iPhone hangerejét, ahogy a fényerőgombokat is funkciójuknak megfelelően tudtuk használni a mobilon.
Az utolsó nagy fícsör az iBooks, ami lehetővé teszi, hogy az Apple online könyvesboltjából vásárolt regényeket az iPad mellett immár az iPhone-on is olvasgassuk, de nehezen tudok elképzelni olyan embert, aki egy nagyobb műnek nekiállna a 3,5 colon (vagy bármilyen LCD-n).
Szavazz a diktatúrára!
Összességében az iPhone iOS 4.0 majdnem minden olyan funkciót megadott a mobilnak, amire annak szüksége volt, bár az továbbra is fájó pont, hogy a kezdőképernyőre nem lehet hasznos információkat rakni, és csak a billentyűzár feloldása, valamint az egyes alkalmazások elindítása után jutunk hozzá olyan információkhoz, mint a napi teendők, vagy a legújabb emailek.
Jailbreak után persze ezek a képességek is kihozhatók a mobilból, és ahogy arról az első hírek szóltak, az iOS-t is fel lehet minden további nélkül törni. De egyre kevesebb értelme lesz, hiszen az Apple szépen-lassan beépít minden olyan funkciót a készülékbe, amire a népeknek szükségük lehet. Kérdés, hogy elég lesz-e ez a Google Androiddal szemben, amint viszont részben éppen maguk a népek fejlesztenek. Az Apple koncepciója más, Steve Jobs azt állítja, hogy jobban tudja nálunk, mire van szükségünk, és elég gyakran kiderült már, hogy igaza van. A következő hónapokban meglátjuk, hogy az iOS 4.0 képes lesz-e felvenni a harcot a Google Android 2.2-essel, vagy győz a demokrácia a diktatúrával szemben.