Zsuzsanna
-2 °C
13 °C

Kínai a leggyorsabb vonat

2010.09.30. 16:47 Módosítva: 2010-10-01 09:34:48
A vonatok már több mint száz éve átlépték a kétszáz kilométer per órás tempót, és lassan ötven éve biztosítanak hasonló tempót a motorvonatok. Lassan a 350 kilométer per óra feletti tempó lesz a normális.

Új sebességrekordot állított fel a kínai CRH380A-nevű motorvonat próbaútja alatt: 416,6 kilométer per órás sebességet ért el, többet, mint bármelyik, nem módosított szerelvény korábban.

000 Hkg3079539

A rekordra Sanghaj és Hangcsou között került sor, a két város közti 202 kilométeres távolságot a nagyon nagy sebességű vonat várhatóan 40 percesre csökkenti a jelenlegi közel másfél óráról. A menetrend tartásához a CRH380A-nak 350 kilométer per órás átlagsebességgel kell haladnia, ezért aztán a gyorsulást és lassulást beleszámítva szükség is lesz a 400 kilométer per óra körüli érték elérésére.

Kínában a városok közti jelentős távolságok miatt komolyan veszik a nagy sebességű vonalak fejlesztését, különös tekintettel az egymástól néhány száz kilométerre fekvő településekre, ezeken a vonalakon ugyanis a vonat gyorsabb lehet a repülőnél. Egy reptérre eljutni, a becsekkolást elvégezni ugyanis hosszadalmas folyamat, míg egy vasúti pályaudvaron vonatra szállni sokkal kevesebb időt vesz igénybe.

Kínának jelenleg 3529 kilométernyi nagy sebességű vonala van, jóval több, mint a második helyezett Japánnak 2452 kilométerrel, vagy a harmadik Franciaországnak 1872 kilométerrel. Az arányok ráadásul teljesen felborulnak a következő években, hiszen Kína épp 6696 kilométernyi vonalon dolgozik, míg Spanyolország 2219 kilométerben, Japán 590 kilométerben gondolkozik, pár éven belül tehát a nagy sebességű vonalak közel fele az ázsiai országban lesz.

Technológiák

Kína komoly útkeresésben volt az elmúlt években, az ázsiai ország például kipróbálta a maglev-technológiát is. A vasbeton pálya fölött lebegő vonat menetrend szerint jelenleg a világon csak Sanghaj és a repülőtere közt közlekedik, a 2004 óta működő szerelvény 7 perc 20 másodperc alatt teszi meg a 30 kilométeres távolságot, két perc alatt éri el a 350 kilométer per órás sebességet, és egészen 431 kilométer per óráig gyorsul a rövid szakaszon.

Az ázsiai ország hivatalosan nem is mondott le a technológiáról, hiszen a Sanghajt és Hangcsout a hagyományos vasút mellett maglev-technológiával is össze tervezik kötni. Idén márciusban legalábbis még arról volt szó, hogy megkezdik az építkezést körülbelül kétszáz kilométeres szakaszon. A tervek szerint a szerelvény 450 kilométeres óránkénti sebességig gyorsul majd.

A világ többi részén mindenesetre a motorvonatokkal tervezik felgyorsítani a tömegközlekedést. A gyorsvonatokat nem most kezdték el fejleszteni, a sebességrekorder kínai szerelvényt gyártó Siemens például már 1903-ban készített olyan mozdonyt, ami elérte a 203 kilométeres óránkénti sebességet.

Tömegesen

Az áttörést mégis a japán Sinkanszen érte el, amelyik 1964-ben kezdett üzemelni, és amit a világ első nagy sebességű vonatjaként tartják számon. A szerelvény eleinte 210, majd 220 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedett, míg ma már a háromszázat ostromolják a legújabb motorvonatok.

Sinkanszen
Sinkanszen

A hatvanas években már Európában is volt olyan vonat, amelyik kétszáz kilométer per órás sebességgel haladt, de a német és brit próbálkozások után a francia TGV szerzett világhírnevet az európai vonatgyártásnak. Az Alstom motorvonata a nyolcvanas években kezdett el utasokat szállítani, majd több rekordot is megdöntött. 1990-ben például 515 kilométer per órás sebességet sikerült elérni a vonattal, amit három éve szintén egy TGV, egy brutálisan megerősített TGV döntött meg ötszázhetvennégy egész nyolc tized kilométeres óránkénti sebességgel. Ezek azonban mind speciális vonatok voltak, szemben a CRH380A-val, amin nem módosítottak.

Eddig már több, mint 128 millió utast szállítottak a TGV-k, és a fejlődés nem állt meg: a mozdonyokat gyártó Alstom már az utódokon, az AGV-ken dolgozik, amik akár 360 kilométeres óránkénti sebességgel is képesek száguldani, és amik már közlekednek.

AGV
AGV

De készül a japán Sinkanszen utódja is, az E5-ös sorozat várhatóan 320 kilométer per órás sebességre lesz képes, a motorvonatok tehát dominálnak a legtöbb piacon.

Persze van még kraft a maglev-technológiában is, hiszen a japán JR-Maglev-nevű szerelvény 2003-ban 581 kilométeres sebességet ért el egy tesztpályán, ami eddig megdönthetetlen csúcsnak tűnik, csak egyelőre nem világos, hogy ki fog pénzt ölni a meglehetősen drága technológiába.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!