Ilona
17 °C
31 °C
Index - In English In English Eng

Mark Zuckerberg is hibázhat

2011.01.28. 15:04
Az európai adatvédelmi biztosok szerint több hatalmat kellene adni az államok kezébe, hogy kordában tarthassák a magánszférát sértő közösségi szájtokat. A helyiekkell nincs baj, azokkal elbánnak a helyi törvények, és elméletileg a Facebook ír lerakata is fülön csíphető, de a globális versenyzőkkel egyelőre nehéz mit kezdeni.

A Google, a Facebook, az Európa Tanács, az Európai Bizottság, sőt az adatvédelmi biztos szerint is fontos az adatvédelem, derült ki csütörtökön az Adatvédelem napja (január 28.) alkalmából szervezett budapesti konferencián január 27-én.

Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa nyitóbeszédében elmondta, hogy a közösségi hálózatok, különösen a Facebook mostanra nagyobbra nőttek, mint a nemzetállamok, ehhez képest nem lehet őket a székhelyükön érvényes törvények alapján szabályozni – ezért el kell érni, hogy az európai törvények is vonatkozzanak rájuk. A személyes adatok, a magánszféra védelme alapvető emberi jog, de a vonatkozó törvények inkább az államoktól védik saját polgáraikat. Ezért egyre fontosabb, hogy a profit és a piaci elsőség által motivált cégek ellen is fel lehessen lépni, ha megsértik a magánszférát. Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója nyíltan kijelentette, hogy cége a legnagyobb kommunikációs vállalat akar lenni, és hogy „a privacy (a magánszféra) többé nem számít modern koncepciónak” - mondta Hammarberg.

„Mark [Zuckerberg] nyilvánosan elismerte, hogy követett el hibákat” - védte főnökét Luc Delany, a Facebook európai politikájáért felelős munkatársa. Delany szerint a közösségi szájt mindent megtesz az adatok védelméért, és a legfőbb baj az, hogy a tagok olyasmire is használják a Facebookot, amire a készítők nem számítottak – így a szolgáltatásnak fokozatosan fejlődnie kell, hogy kiszolgálja a KLM légitársaságot, amely például a Facebookon nyitotta meg ügyfélszolgálatát, vagy az egyiptomi és tunéziai emberi jogi aktivistákat, akik a közösségi szájton szervezkednek.

Az adatvédelmi biztos és a kriptoanarchizmus kísértete

Jóri András magyar adatvédelmi biztos az állami szabályozás szükségességét tartja a legfontosabbnak, mert ha az állam nem cselekszik, akkor magáncégek privatizálják a felügyeletet az internet fölött. Jóri érdekes módon a Wikileaks-szivárogtatásokért is az állami szabályozás hiányosságait okolja: „A Wikileaks alapítója egy személyben dönt arról, hogy mit lehet nyilvánosságra hozni, és mit nem.” Jóri szerint az internetről a kezdetek kezdetén elterjedt, hogy az egy „jogmentes tér”, amelyre nem vonatkoznak a törvények, és elrettentésképpen be is mutatta a kivetítőn a mindössze 15 soros legendás Kriptoanarchista kiáltványt, amely 1992-ben íródott, és úgy kezdődik, hogy „Kísértet járja be a modern világot – a kriptoanarchizmus kísértete”, majd azzal végződik, hogy „Keljetek fel! Csak a szögesdrót kerítéseiteket veszíthetitek!”

Jóri András adatvédelmi biztos

Ha ebből nem lett volna egyértelmű, miért van szükség komolyabb állami kontrollra, az adatvédelmi biztos az elrettentő példák között bemutatta még a szexuális bűnözőket nyilván tartó amerikai Family Watchdogot, amelynek működése „Európában elképzelhetetlen lenne”, illetve a hazai adatvédők rémét, az excsajok.netet (Lepattintott sunák gyűjteménye!) amely egyik napról a másikra külföldi szerverre költözött, és máig boldogan működik, hiába próbálja a hivatal itthonról letiltatni a rendőrséggel.

A Facebookkal viszont elégedett Jóri, legalábbis abból a szempontból, hogy – mint azt kevesen tudják – a szájtra feliratkozó európai felhasználók az amerikai cég ír leányvállalatával kötnek szerződést, és mivel Írország EU-tag, ott már érvényesíthetők az európai adatvédelmi szabályok, még ha nem is túl egyszerűen.

Hasonló élményekről számoltak be Jóri András régióbeli meghívott kollégái, Piotr Dobek, a lengyel adatvédelmi biztos hivatalának igazgatóhelyettese és Andrej Tomšič, a szlovén információs biztos helyettese. Mindketten elmondták, hogy a helyi közösségi szájtokat minden további nélkül képesek megregulázni, a baj csak a globális elérésű külföldiekkel van, mert azokra ugye nem vonatkoznak az amerikaiaknál általában szigorúbb európai alapelvek.

Hetekig tart egy account törlése

A Google és a Facebook meghívott képviselői cserébe elmondták, hogy nekik aztán mindennél fontosabb a privacy, ami a két cég történetének és konkrét balfogásainak ismeretében legalábbis meglepő, még ha jól is hangzik. Delany szerint a Facebookon akár még accountot is lehet törölni - igaz, hogy a procedúra hetekig is eltarthat, többek között a rendőrség miatt, mert mi van akkor, ha egy bűnöző akarja magát csak úgy egycsapásra eltüntetni. További innovatív biztonsági intézkedésként mutatta be azt a szolgáltatást, amely kétséges bejelentkezés esetén arra kéri a felhasználót, hogy azonosítsa ismerőseit fényképeik alapján, pedig ez akár rejtett, címkézésre való felszólítás is lehet, aminek a privacyhez nem sok köze van. Mint ahogy annak sem sok, hogy a felhasználók jelenthetik a Facebooknál az „öngyilkos tartalmat” (suicidal content), ha egy posztból arra gyanakszanak, hogy egy ismerősük önkezével készül véget vetni életének. Az ilyen esetekben a Facebook veszi magának a fáradságot, és kapcsolatba lép az adott ország öngyilkosság-prevenciós szervezetével, majd megadja nekik az öngyilkosjelölt telefonszámát.

„A Google arra használja a felhasználókról begyűjtött adatokat, hogy tanuljon a jó fiúktól, harcoljon a rossz fiúk ellen, és feltalálja a jövőt” - mondta Cyrill Osterwalder, a Google magánszféra-védelmi osztályának helyettese, aki szerint többek között azért kell a keresési adatokat tárolni és időről időre ellenőrizni, mert ezek alapján lebuktathatók a találatokat manipulálni szándékozó csalók. „Ez persze csak addig működik, amíg több a világon a jó fiú, mint a rossz fiú, de egyelőre ez a helyzet.” Osterwalder beszélt még a legendás kezdetekről, a PageRankről, a jó fiúkról, Larryről és Sergeyről, nem beszélt viszont arról, hogy elindul-e végre a Street View Magyarországon.

Cyrill Osterwalder, a Google magánszféra-védelmi osztályának helyettese

Az Index információi szerint úgy volt, hogy a Google adatvédelmi szakértője a héten leül Jóri Andrással, és esetleg megállapodásra is juthatnak arról, hogy a cég újrakezdheti a budapesti utcák fotózását. Az érdemi tárgyalás elmaradt, Jóri ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a Google március elején nekiállhat a fényképezésnek. Az adatvédelmi biztos elmondta: legfőbb aggálya, hogy az amerikai cég kiviszi az itt megszerzett adatokat a határon kívülre, és az USA-ban persze nem érvényesek az európai adatvédelmi szabályok. Ezért van az, mondta Jóri, hogy a román székhelyű, a Street View-hoz hasonló panorámaképeket készítő NORC-kal nincs baj, hiszen az az Európa-szerte hatályos törvények szellemében működik.