
További Tech cikkek
Ünnepeljünk együtt: éppen száz éve, 1911. június 16-án alakult meg a Google és a Microsoft után a techvilág harmadik leghülyébb nevű cége, amit ma Nemzetközi Üzleti Gépek néven ismerünk. Angolul International Business Machines, vagyis IBM.

Száz év, az nagy idő: ha ember lenne, el kellene mondani róla, hogy túlélt két világháborút, látta Holdra szállni Armstrongot, szétesni a Szovjetuniót és lángokban állni Bagdadot, de egy akkora cég esetében, mint az IBM, ez a száz év nem csak passzív szemlélődéssel telt: a mostanra nagyvárosnyi alkalmazottat foglalkoztató cég társadalmi, politikai értelemben is olyan fontos intézménnyé vált, hogy közvetve vagy közvetlenül komoly befolyása volt az elmúlt évszázad meghatározó eseményeire. És miközben minibirodalommá vált, sikeresen küzdött az ellenséges elemekkel: túlélte a kormánynak az antitröszt-törvények értelmében a cég feldarabolására tett kísérletét, a családi intrikákat, a hatalmi harcokat, a félresikerült felvásárlásokat. A digitális forradalmat meg nemhogy túlélte, hanem egyenesen az élére állt, és bizonyos szempontból le is vezényelte. Túlzás lenne azt állítani, hogy az IBM nélkül nem létezne számítástechnika, de nem akkora túlzás, hogy ne borzongana bele az ember, ha el kellene képzelnie, mivel aknakeresőzne most, 2011-ben, ha nem lett volna IBM.
Big Blue, Big Profit
A cég logójában látható kék színről évtizedek óta Big Blue-ként emlegetett cég a százéves születésnappal olyan elitklubba lépett be, amelynek összesen csak ötszáz tagja van az USA-ban: a Standard and Poor's összeállítása szerint alig több mint félezer százéves vagy annál idősebb amerikai cég létezik, köztük sok ismeretlen, mint a J. M. Smucker Company vagy a Hanger Orthopedic Group, és sok ismerős, mint a Coca Cola vagy a Harley-Davidson.

Az IBM ezek közül is kiemelkedik: a világszerte 425 ezer alkalmazottat foglalkoztató cég a 18. helyen áll a Fortune magazin amerikai sikervállalatokat felvonultató 500-as listáján - a csúcson a bevétel alapján összeállított sorrendben a Wal-Mart, az Exxon és a Chevron, ugyanakkor az IBM tavaly több (14,8 milliárd dolláros) profitot termelt, mint a hetedik Berkshire Hathaway, és több mint kétszer annyit, mint a tizedik Ford.
A korai kezdésnek köszönhetően az IBM azon kevés amerikai teches cégek egyike, amely nem a kaliforniai Szilícium-völgyben székel: megalakulása óta töretlenül az USA keleti partja a központ. A San Franciscó-i öböl környékén 1924-ben szilíciumról még csak nem is hallottak, és javában őszibarackot szüreteltek a vendégmunkások, amikor az IBM elnevezte magát IBM-nek. Jó ideig New York volt a központ, aztán a hatvanas évek közepén átköltöztették a főhadiszállást a nagyvárostól nem messze, egy Armonk nevű faluba, ahol a pár ezer helyi lakoson és az IBM-en kívül máig nincs semmi. Viszont mint minden rendes multinak, az IBM-nek is vannak kirendeltségei; Amerika-szerte és a világ számos más országában mérnökök, kutatók, tudósok tízezrei dolgoznak a cégnek.
World Peace Through World Trade
A vállalat első fél évszázadának sikereiért egyértelműen az akkori első ember, a cég elnöke, Thomas J. Watson volt a felelős, de a Watson-dinasztia még jóval később is meghatározta a vállalkozás sorsát. Watson már tíz évvel azelőtt az IBM-nél dolgozott, hogy az IBM létezett volna: 1914-ben lett az elődcég, a négy vállalatból három évvel korábban összeolvasztott Computing Tabulating Recording Corporation (CTR) elnöke. A CTR, a későbbi IBM az örökséghez híven mindennel foglalkozott, amit nem szégyellt: gyártott mérleget, hússzeletelőt, kávédarálót, és persze gyártott lyukkártyával működő szerkezeteket, mai szemmel primitív számítógépeket, amelyektől egyenes út vezetett a számítástechnikához - mondhatnánk, ha nem tudnánk, hogy idősebb Watson egy időben kifejezetten aggódott amiatt, hogy a számítógépek rosszat tesznek a virágzó lyukkártyabiznisznek.

Az elnök tehát 1924-ben átkeresztelte a CRT-t IBM-re (ennek százéves évfordulóját majd 13 év múlva ünnepeljük meg méltóan), és 1956-os haláláig a kilencmillió dolláros éves bevételű, 1300 alkalmazottat foglalkoztató vállalatból 900 millió dolláros, több mint hetvenezer főnek munkát adó vállalatot faragott. Watson, korának egyik leggazdagabb embere volt az, aki kidolgozta “a cég egy család” elméletet, és tőle származik a “World Peace Through World Trade” jelmondat, vagyis hogy a világbékét világkereskedelemmel kell elérni. A gyakorlatot jó néhány amerikai cég követte később, amikor az USA ideológiájával nem feltétlenül szimpatizáló piacokra tört be - gondoljunk csak a budapesti, a moszkvai meg a pekingi McDonald's-okra.
Watson volt az, akinek hatására az IBM irodáiban az alkalmazottak elkezdték kiírni a híres THINK (gondolkodj) jelszót, amely évtizedekkel később a ThinkPad laptopsorozat nevében köszönt vissza, mintegy főhajtásként. Az IBM első elnöke ugyanakkor ellentmondásos figura volt: Roosevelt elnök nem hivatalos New York-i nagyköveteként emlegették ugyan, de a harmincas években egyes visszaemlékezések szerint együttműködött a náci Németországgal - a népszámláláshoz használt gépeket szállított a Harmadik Birodalomnak - , amiért még kitüntetést is kapott. Viszont ő volt, aki 1934-ben eltörölte a darabbért, 1937-ben pedig az USA-beli cégek közül elsőként bevezette a fizetett szabadságot.
1952-ben az amerikai kormánynak feltűnt, hogy a cég a lyukkártyagép-biznisz 90 százalékán tartja rajta a kezét, és a gépek bérletéből az IBM akkor horribilisnek számító évi 100 millió dolláros bevételhez jut. A kormány által indított polgári per azzal zárult, hogy a cég bíróság előtt vállalta: közkinccsé teszi a gépeket és a vonatkozó szabadalmakat.
Új korszak, új Watson
Az idősebb Watson 1956-ban meghalt; a cég irányítását fia, Thomas John Watson Jr. (haveroknak csak Tom Jr.) vette át, aki 1971-ig maradt az IBM élén, és ugyanolyan fontos figurává vált az amerikai közéletben, mint apja volt. 1998-ban a Time magazin beválasztotta a XX. század legbefolyásosabb alakjai közé, olyan nagyszerű emberek társaságába, mint Muhammad Ali, Che Guevara és Marylin Monroe. Az ifjú Watson apjához hasonlóan közel állt a politikához, olyannyira, hogy 1979-től két évig, Jimmy Carter elnöksége alatt ő volt az Egyesült Államok moszkvai nagykövete.

Az ifjú Watson vitathatatlan érdeme volt, hogy végleg kivezette a céget a tabulátorok, lyukkártyák, mérlegek és kávédarálók világából, és bevezette a digitália, a modern számítástechnika világába. 1953-ban megjelent a világ első általános célú felhasználásra szánt számítógépe, az IBM 701 EPDM, amitől ugye az öreg Watson féltette a lyukkártyás gépeket, aztán ‘56-ban a lebegőpontos műveletek elvégzésére képes hardverrel felszerelt 704-es, majd ‘60-ban az első kereskedelmi forgalomban kapható tranzisztoros gép, a 7090-es.
Watsonék nevét őrzi a Watson nevű számítógép, amely sorra győzte le emberi ellenfeleit az évtizedek óta futó Jeopardy televíziós vetélkedőben, és róluk nevezték el a vállalat New York állambeli kutatóközpontját is.
Az IBM azonban nem az ő idejükben kifejlesztett méregdrága, leginkább bérletre szánt szupergépekkel lendítette át a világot a digitális korba, hanem a személyi számítógéppel, amit ma persze készpénznek veszünk, de még harminc évvel ezelőtt is csak egy koncepció volt. A gépet titkos kódnevén Acornnak, hivatalosan IBM PC-nek hívták, 1981-ben jelent meg, és egy a Harvardról szalajtott fiatalember írta - vagyis inkább szerezte rá az operációs rendszert. Őt Bill Gatesnek hívták, és jórészt neki meg az IBM-nek köszönhetjük, hogy most itt ülünk és kattintgatunk. Köszönjük.
Az IBM további, csaknem ugyanilyen fontos érdeme volt, hogy a riválisokkal, így az Apple-lel ellentétben megengedte a független gyártóknak, hogy klónozzák a cég által kifejlesztett PC-t, és ezzel megnyílhasson az út az olcsó, szinte bárki által elérhető háztartási számítógépek előtt. Onnantól meg már nem volt megállás.

És most?
Találós kérdés: mivel foglalkozik most az IBM? Mivel tölti idejét a félmillió alkalmazott azon kívül, hogy a vízivó köré csoportosulva minden reggel elzsolozsmázza az aktuális vállalati szlogent?
Mert hogy PC-t már nem gyártanak, az biztos. Biztos sokan emlékeznek a pillanatra, amikor az IBM 2005-ben bejelentette, hogy eladja a pécés üzletágat a kínai Lenovónak, ami egy ilyen méretű és az amerikai kultúrába, közéletbe ennyire beágyazott cégnél egyenértékű trauma volt azzal, amikor másfél évvel korábban a japán Mitsubishi megvette a New York-i Rockefeller Centert, az amerikai jólét első számú szimbólumát.
Arra, hogy mivel foglalkozik az IBM, tulajdonképpen ugyanaz a válasz, mint száz évvel ezelőtt volt: mindennel, amit nem szégyell. Elsősorban kutat, fejleszt és innovál. Egy időben a kutatásra fordított összeg aránya elérte a bevételek 30 százalékát, de a vállalat most is őrült módon gondolkodik: 2010-ben 24 milliárd dollárt költött kutatásra és fejlesztésre, és 18 ezer szabadalmat nyújtott be - többet, mint bármely más cég a világon. A cég foglalkozik tanácsadással, nanotechnológiával, szoftverrel és hardverrel; néha megveszi, ami megtetszik neki, mint a PwC tanácsadó céget vagy az SPSS analitikai szoftvercéget, vagy eladja, ami nem tetszik neki, mint a nyomtatókat gyártó Lexmarkot. A középpontban továbbra is a számítástechnika áll, bár a nagyközönség előtt az IBM ezen a téren leginkább kirakatprojektjeiről ismert. Igaz, ezekbe a kirakatokba bárki szívesen kiállna: ott van a Kaszparov-verő szuperszámítógép, a Deep Blue, a több szuperszámítógépet összekötő architektúra, a Blue Gene, és persze a Jeopardyban az embert legyőző szuperalgoritmus, a Watson.

Az oldalról ajánljuk
- Külföld
Az OpenAI visszautasította Elon Musk vételi ajánlatát, de az X-et megvennék a milliárdostól
Még 97 milliárd dollárért sem hajlandóak megválni a cégtől.
február 15., 10:16
- Külföld
Mire jutott Modi Trumppal az Indiát is keményen sújtó vámok ügyében?
A viszontvámok kérdése árnyékolta be a két régi barát tárgyalásait.
február 15., 10:54
- Gazdaság
Kocsmafejlesztési programot szorgalmaz a magyar söripar
Vajon lehet-e újra virágzó sörkultúránk, és hogyan segíthetne ebben az állam?
február 15., 10:44
- Belföld
A MOB korábbi elnöke és Ruszin-Szendi Romulusz is felszólalt a Tisza Párt kongresszusán
Az eseményen szóba került a magyar agrárium helyzete és Magyarország katonai biztonsága is.
február 15., 10:31
- FOMO
A válásukról pletykálnak, mégis egy közös filmmel rombolná a közízlést Kanye West
A rajongók egy felnőttfilm érkezését vizionálták.
10 perce
- Külföld
Orbán Viktor után J.D. Vance is találkozott az AfD vezetőjével
Az amerikai alelnök élesen kritizálta az AfD-vel szembeni tűzfalat.
február 15., 09:16
- Külföld
Újabb hírek érkeztek Ferenc pápa állapotáról
A katolikus egyházfő közelgő programjait lemondták.
február 15., 09:43
- Belföld
„Tisztelt Magyar Péter-támogatók! Értem, hogy fáj” – megszólalt a megtámadott elemző
Nagy Attila Tibor szerint Magyar Péter „megajándékozta” a Fideszt és Orbán Viktort.
február 15., 09:33
- Gazdaság
Energiaügyi Minisztérium: Február közepén is ötven százalékig töltve vannak a hazai gáztárolók
Magyarország jelenlegi gázkészletei mintegy 67 téli napra lennének elegendőek.
február 15., 09:54
- Külföld
Folytatódott az izraeli túszok szabadon engedése, 369 palesztin fogolyért cserébe három túszt engedett szabadon a Hamász
Rajtuk kívül még további 73 elhurcolt ember van a terrorszervezet fogságában.
február 15., 10:37
- Belföld
Magyar Péter olyanra készül, amilyen még nem történt vele politikai pályafutásában
Orbán Viktornál már hagyománya van.
február 15., 06:06
- Belföld
Vitézy Dávid: Lázár János saját kezűleg húzta le 2022-ben Rákosrendező vasúti fejlesztését
„A saját kézírásával összefirkált táblázat bizonyítja ezt” – írta a Podmaniczky Mozgalom vezetője.
február 15., 11:18
- Belföld
Érkezik a hidegfront, vasárnaptól visszatérhet a havazás
Napos, többnyire száraz idővel indul a hétvége.
február 15., 06:02
- Cinematrix
Az új Amerika Kapitány már majdnem olyan, mint egy film
Igazi mélyrepülés a Szép új világ.
február 15., 06:06
- Külföld
Olaf Scholz visszaszólt J.D. Vancenek: Ne avatkozzanak be a demokráciánkba!
A német kancellár reagált az amerikai alelnök kijelentéseire.
február 15., 10:55
- Tenisz
Doppingvétség miatt három hónapra eltiltották a világelső teniszező Jannik Sinnert
Májusig nem léphet pályára az Australian Open győztese.
február 15., 11:01
- Kultúr
A mítoszkutató, aki a legnagyobb hatást gyakorolta a Star Wars atyjára
A mítoszok nem csupán ősi mesék, a hős útja kaput nyitnak önmagunk megismeréséhez.
február 15., 09:15
- Vélemény
Az éber ész két villanása közt
A politikusoknak is jó érzékük van a szürreális performanszokhoz.
február 15., 08:59
- Kultúr
A rasszizmus háborújában két tűz közé szorult, mégis királyként távozott a világról
Hatvan éve halt meg Nat King Cole.
február 15., 09:01
- Külföld
Zelenszkij Vance alelnökkel tárgyalt, közös amerikai-ukrán béketervet és biztonsági garanciákat kér
Az ukrán elnök csak bizonyos feltételekkel ülne le tárgyalni Putyinnal.
február 15., 11:38
- Belföld
Az ámokfutó BMW-s semmivel nem törődve előzött egy teljes sort
A sofőr egy rendkívül veszélyes szakaszon, az M0-ás csomópontnál hajtotta végre a manővert.
február 15., 08:11
- Külföld
Nyomozók szerint szándékos, iszlamista támadás volt a müncheni gázolás
Az elkövető a gázoláskor Allahu Akbart kiáltott.
február 15., 06:58
- Belföld
Leigazolta a Magyar Nemzet Robert C. Castelt
Az izraeli biztonságpolitikai szakértő a lap főmunkatársa lett.
február 15., 07:17
- Belföld
Megjelent a kormányhatározat, Lázár János intézi Rákosrendező ügyeit
Az ő feladata lesz a tárgyalások lebonyolítása.
február 15., 06:07
- Belföld
Távozik állami pozíciójából Vesztergom Dóra
A Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője a a gyermekvállalás magyarországi helyzetéről beszélt.
február 15., 06:38
- Külföld
Tűz ütött ki egy sztárok által kedvelt luxusszállóban, elmarad a BAFTA afterpartyja
A történtek után a londoni hotel magyar tulajdonosa is megszólalt.
február 15., 07:38
- Belföld
Az ATV-ből majdnem kitiltott Deák Dániel üzent „a balos megmondóembereknek”
Szerinte akik nem képesek vitába szállni vele, azok „gyávák”.
február 15., 08:08
- Belföld
Túl sokat kérdezősködött, ezért példát statuált a 24 éves képviselővel az MSZP-s polgármester
Sándor Balázs addig szaglászott a polgármester kényes ügyei körül, hogy elvették a tisztségét.
február 15., 08:26
- Téli sport
Két olimpiai bajnoknő tabudöntögetésbe kezdett
Elsöprő siker volt a zürichi „coming out”.
február 15., 07:37
- Belföld
Minden eshetőségre felkészült a kormány, fenntartja a különleges földgázkészletet
Felhasználásáról az illetékes miniszter dönthet.
február 15., 08:41