Adalbert
13 °C
21 °C

Torrenten terjed a tananyag

2012.01.23. 10:36
Siralmasnak tűnik a magyar tananyagfejlesztők helyzete, mert bár az iskolákat felszerelték digitális táblákkal, a tartalomra már nem maradt elég pénz. A diákok illegális módszerekkel terjesztik a tankönyveket, az iskolák spórolnak.

Amikor az Apple bejelentette, hogy olcsó digitális jegyzetekkel látná el a középiskolásokat, rögtön arra gondoltam, hogy ez is csak a gazdag nyugati országok kiváltsága lesz. A kaliforniai cég ötlete kiváló, mert sokkal egyszerűbb egy táblagépet cipelni az iskolába, mint nehéz könyveket. A színes animációk is nagyobb kedvet adnak a tanuláshoz, mint a felismerhetetlen rajzok, mint például az alábbi kép a mioglobin térszerkezetéről, ami egy bagolyköpet ábrája is lehetne.

Térszerkezet, mi?
Térszerkezet, mi?

Az a bökkenő, hogy az Egyesült Államokban sem tud minden középiskolás 500 dolláros iPadet venni. Ráadásul a multimédiás táblagép négy év alatt elavul, elromolhat. A drága kütyü jobban passzol a főiskolások büdzséjéhez, akik suli mellett valószínűleg dolgoznak is, hogy legyen pénzük sörre könyvtárba járni.

Közösségbe forrva

A magyar viszonyok felderítéséhez kapóra jött a hétvégén megtartott Educatio kiállítás, ahol egy fedél alatt találkozni lehet a magyar egyetemekkel (és néhány külföldivel), valamint azzal a maroknyi vállalattal, amelyek a legfrissebb tankönyvekkel, szoftverekkel és digitális tananyagokkal várják a tanárokat, hátha kifognak egy-két vevőt.

Az egyetemi standoknál elcsípett hallgatók elmondták, hogy az előadásokon használt bemutatókat megkapják, de elektronikus könyvek - hivatalosan legalábbis - általában nincsenek. Vannak pozitív példák, a Pármány jogászkarán például a jegyzetek letölthetők, míg a SOTE e-könyveket árul, amiket kölcsönözni is lehet, és a nyomtatott orvosi szakkönyvekhez is van multimédiás dvd.

A legtöbb esetben azonban a diákok maguk oldják meg az e-könyveket beszerzését, nem teljesen legális módszerekkel. Beszkennelik a nyomtatott könyveket, és a másolatokat fájlcserélő programokkal vagy weboldalakon osztják meg egymással. A BME villanykarán a hallgatók egy közösen frissített wikiben teszik közzé a legfrissebb tananyagot, kidolgozott tételeket és jegyzeteket. Azt is nyíltan megbeszélik, hogy a vacak hivatalos jegyzet helyett melyik könyvet kell elolvasni, hogy biztosan átmenjenek a vizsgán.

Nem meglepő, hogy a diákok az ingyenes megoldás hívei. Az 5-6 ezer forintba kerülő egyetemi könyvektől legalább annyit elvárna az ember, hogy a legfrissebb ismereteket tartalmazzák. De ez nem így van, a cikkem elején lévő ábra egy 2001-ben kiadott, azóta is használt jegyzetből való, míg az élelmiszeripari mérnökök 2006-os mikrobiológia könyvből tanulhatnak, pedig az elmúlt évek E. coli és egyéb járványai alapján feltételezhető, hogy azt lenne mivel frissíteni. Mindez azt mutatja, hogy érdemes lenne mihamarabb átállni a könyvek elektronikus kiadására. Egy fájlt könnyebb frissíteni, mint a kinyomtatott könyveket.

A külföldi egyetemeken sem sokkal jobb a helyzet, az Educatio kiállításon megjelent kanadai, koreai és finn intézmények képviselői csodálkozva néztek rám, amikor megkérdeztem, adnak-e iPadet, vagy legalább e-könyveket a tanulóknak. Világszerte zajlik az átállás a nyomtatott könyvről az elektronikusra, de egyelőre a nyomdagépek állnak nyerésre.

Forráshiány van

A középiskolákban, az Apple által célba vett korcsoportban egészen mások a problémák. Vidéken a lepukkantabb iskolákban is van digitális tábla, akár több is, de nincs hozzájuk elegendő szoftver, hogy ki tudják használni azokat. "Nincs az iskoláknak keretük a vásárlásra, ezért nem fogják használni az interaktív táblát. Különösen, ha arra sincs pénz, hogy egy kiégett projektorlámpát pótoljanak, ami akár 70 ezer forintba is kerülhet." - mondta Herczog Gábor, a fali atlaszokat és digitális tanszereket gyártó Stiefel ügyvezető igazgatója.

A Cartographia azzal válaszolt az iskolák pénzhiányára, hogy a 200-300 ezer forintért kínál több tanévet lefedő, animált interaktív csomagok mellett piacra dobott statikus e-térképeket is. Öt térkép huszonötezer forintba kerül. Vektoros rajzokról van szó, kinagyítva is jó a minőségük. Ezzel a tanárok viszonylag olcsón kihasználhatják a tábláikat.

E-könyv a számítógépre
E-könyv a számítógépre

A Nemzeti Tankönyvkiadónál sok tankönyvhöz árulnak úgynevezett flipbookot, azaz interaktív könyveket, amiket a számítógépen lehet lapozgatni. Ezek viszont háromszor többe kerülnek, mint a nyomtatott könyvek, és a tartalmat nem ültették át teljesen a pc-kre. A demóban kipróbálható könyv a nyomtatott változat digitális hasonmása, és a 15 hüvelykes kijelzőn csak nagyítva néz ki jól a szöveg. Nem lehet egyben áttekinteni az oldalt, folyton le-föl kell gördíteni. A táblagépek 10 hüvelykes kijelzőjén túl aprók a betűk. Az sem túl felhasználóbarát, hogy a történelemkönyv margóján megemlítik a História magazin kapcsolódó cikkét, oda is írják a www.historia.hu címet, de a felirat nem kattintható, az olvasónak kell előkeresnie a linket.

Váltás a gyártásban

Most még nem iPaddel járnak iskolába a diákok, de egyre olcsóbbak a táblagépek, ezért néhány éven belül a köreikben is sok felhasználó lesz (most 70-90 ezer forint a jó minőségű tabletek árának alsó határa). A szöveges tartalmakat, például az irodalmi szöveggyűjteményeket és a kötelező olvasmányokat már most érdemes lenne e-könyv-olvasóra ültetni, hiszen a kütyük ára már idén tízezer forint alá csúszhat - vagyis olcsóbbak lesznek, mint 10-15 nyomtatott könyv, márpedig ennyit simán elfogyasztanak az iskolások. A kötelező olvasmányok többsége ingyenes, nem kell utánuk szerzői jogdíjat fizetni, tehát elég az olvasó árával számolni.

Ami a multimédiás tartalmakat illeti, az Apple üzleti modellje iránymutató. A felújított iBooks 2 könyvesbolt azért hozhat forradalmi változást, mert az Apple két dologra is rávette a tananyagfejlesztőket. Egyrészt arra, hogy az iPad kijelzőjére optimalizálva készítsék el a tartalmakat, figyelembe véve a táblagép méretét, a hardver tudását, és a jó felhasználói élményre vonatkozó előírásokat. Másrészt arra, hogy a kiadók új vevők felé is nyissanak. A nyomtatott könyvek korábbi, 75 dolláros átlagárával aligha tudtak volna belépni a tömegpiacra, de az Apple által meghúzott 15 dolláros maximális ár már alkalmas arra, hogy a szülőket is rávegye a vásárlásra. Mindegy, hogy az iskola hivatalosan használ-e táblagépet, vagy sem, mert ha már van a családban egy iPad, megéri ennyi pénzt a gyermek oktatására áldozni.

ibooks.PNG

Ennek fényében nagy hibának tűnik, hogy a magyar vállalatok még mindig csak a közpénzből gazdálkodó iskolákat veszik célba az ajánlataikkal. Szükségük van a pénzre, hogy finanszírozni tudják a fejlesztéseket, de az iskoláknak szűkös a büdzséjük. A magyar piac kisebb mérete miatt talán a web lenne a legjobb platform az oktatóanyagok tömegpiaci terjesztésére. A weben megoldható, hogy az intézmények és a magánfelhasználók másfajta hozzáféréssel lépjenek be, előfizetéses, reklámalapú modellek is szóba jöhetnek. Ráadásul egy rakás technikai probléma is megszűnik, mert teljesen mindegy, hogy a felhasználó androidos tableten vagy pc-n (esetleg okostévén) böngész, és azzal sem kell törődni, hogy a Tisztaszoftver program változása miatt eltűnik-e a Windows az iskolai gépekről, vagy sem. Egy biztos: arra nem érdemes várni, hogy az Apple oldja meg a magyar tankönyvgyártás problémáit.