Kevés a tartalom az e-könyv-olvasókhoz

Lendületesen nő az e-könyv-olvasók piaca, az Egyesült Államokban a karácsony előtti 10 százalékról januárra 19 százalékra nőtt felhasználók aránya a teljes lakossághoz mérten. A Pew Kutatóintézet felmérése szerint a táblagépek piacán ugyanekkora növekedés történt. Ha egy kalap alá vesszük a fekete-fehér e-tintára épülő olvasókat a színes lcd-kijelzős tabletekkel, akkor minden harmadik amerikainak van könyvolvasója. A magyar piacról sajnos nincs ilyen statisztikánk, csak azt tudom, hogy a villamoson egyre gyakrabban látok e-könyv-olvasóba temetkező arcokat.

A Kindle Fire táblagépet már elemeztük, de ez inkább multimédiás lejátszó, amit az Amazon a jól bejáratott Kindle márkanévvel támogatott meg. Éppen olyan rajta olvasni, mint az Apple iPaden. Ezzel szemben két tesztalanyunk szinte kizárólag könyvek megjelenítésére való, és ebben sokkal jobbak, mint a tabletek. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy piszok olcsók a táblagépekhez képest. A Kindle 4 csupán 79 dollárba kerül, plusz áfa, és így az USA-ban nagyjából 22 ezer forintra jön ki az ára. A Kobo Reader Touch valamivel drágább, körülbelül 35 ezer forintba kerül. Ezek a kütyük a ma kapható egyik legjobb kijelzőre, az E-Ink Pearl típusú elektronikus papírjára épülnek, amiben nincs fényforrás, a ráeső fény teszi láthatóvá a betűket.

Más megoldás

A Kindle világszerte jól ismert márka, két és fél éve Magyarországon is kapható, milliókat adnak el belőle. A Kobo Touch kevésbé ismert, legalábbis egyelőre, de mivel Chris Anderson, a befolyásos Wired magazin főszerkesztője az e-könyv-olvasó-tesztjében ezt találta a legjobbnak, mi is úgy gondoltuk, érdemes kipróbálni.

A Kobo Touch nagyon jó használati élménnyel lepett meg, és most már a világ legtermészetesebb dolgának tűnik, hogy a jobb margó megérintésével kell előre lapozni egy könyvben. Alapbeállításnál csak egy vékony sáv érzékeli az érintést, de átállíthatjuk úgy is, hogy a kijelző kétharmadán előre lapozhassunk.

Hathüvelykes a kijelzője, és ha csak olvasásra használjuk, akkor állítólag egy hónapig bírja az akkuja. Vékony a kerete, az átlagos férfi hüvelykujjak rálógnak a kijelzőre, ezért édemes a könyveket margóval olvasni. Szerencsére a Kobo elég ügyesen kezeli a szövegeket, a margó mérete egyéni ízlés szerint állítható, ezen kívül hét betűtípus és tizenhét méret közül választhatjuk ki a kedvünkre valót. Persze a legkisebb méretnél már olyan vékonyak a betűk, hogy alig látszanak.

A támogatott formátumokban jobb a Kobo, mint az Amazon olvasói, mert pdf, mobi, rtf, html, txt és epub könyveket is beolvas, az utóbbiból az Adobe másolásvédelmével ellátott könyveket is. Fontos szempont, mert ez teszi lehetővé, hogy a magyar e-könyves-boltokból vett tartalmakat el tudjuk olvasni a kütyüvel.

Az olvasást az teszi még izgalmassá, hogy a Kobo használatával díjakat gyűjthetünk, éppen úgy, mint az Xbox Live-val. Az elért eredményeket közzétehetjük a Facebookon, ha összekötöttük a profilunkat a könyvolvasóval. A kütyü statisztikákat is gyűjt, amiből kiderült, hogy átlagosan 12 percet olvasok egy huzamban, és másfél hét alatt 9,6 órát olvastam.

A Kobo Touch microSD memóriakártyával bővíthető, microUSB kábellel lehet könyveket átmásolni rá a gépről. Wifin csatlakozhatunk az internetre, ha közvetlenül az eszközről akarunk könyveket venni, ám ezzel a módszerrel csak a Kobo hivatalos boltját érjük el. Ott pedig csak idegen nyelvű kiadványokat találunk.

A Touch három beépített extra szoftverrel érkezik: egy fapados rajzolóprogrammal, sudokuval, valamint egy primitív böngészővel, amiben az Index.hu mobilos változatát nem sikerült betölteni, de a Twitter, a Facebook és a Gmail mobilos változata olvasható minőségben jelent meg.

A Kindle Fire elterelte a rivaldafényt az Amazon hagyományos e-olvasóiról, pedig sokaknak nem a színes kijelző fontos, hanem az árcímke. A Kindle 4 az Egyesült Államokban 79 dollárba kerül adók nélkül, és az Amazon részben azért tudja ilyen olcsón adni, mert kihagyott belől pár kevésbé fontos funkciót. Például a hangszórót és fülhallgató aljzatot, amik a hangoskönyvek lejátszásához kellettek, de ez simán megoldható mobillal, amikre az Amazon szoftveres klienst készít. A lezárt készüléken hirdetések is megjelennek. Nem túl tolakodók, amiket eddig láttam, azok mind a könyvesboltból ajánlottak újdonságokat.

Azt azért tudni kell, hogy a Kindle 4 valójában a hármas verzió hardverének az újracsomagolása, billentyűzet nélkül. A régi változat most már Kindle Keyboard néven fut. Ez persze nem probléma, mert még mindig a Kindle az egyik legjobb e-könyv-olvasó. Ebben is 600x800 pixeles, 16 szürkeárnyalatú e-Ink Pearl kijelző van, ami gyorsan frissíti az oldalakat lapozáskor.

A Kindle 4 vékony, könnyű, és az érintőkijelzőt gombok helyettesítik. Az eszköz oldalain elrejtett két-két gombbal tudunk lapozni, és a kijelző alatt lévő négyirányú joystickkel lépkedhetünk a menüben. Csak a bekapcsoló gomb van rossz helyen. A készülék alján elhelyezett kapcsoló megnyomásakor mindig attól tartok, hogy a készüléket az aszfaltra lököm. Szerencsére a Kindle hátlapja kellemes tapintású, nem csúszós, tehát nem kell attól tartani, hogy kiesik a kezünkből.

A memória csupán 2 gigabájtos, és nem bővíthető kártyával. Kötve hiszem, hogy átlagos használat mellett ez kevésnek bizonyulna, mert az Amazon számítása szerint 1400 könyv fér el a belső tárhelyen. Az internetet wifin érhetjük el, de a böngészőtől ne várjunk csodákat, a weboldalak mobilos verzióját érdemes csak Kindle-lel látogatni.

A Kindle legkomolyabb hibája, hogy elsősorban az amerikai piacra készült, és az elsődleges célja az, hogy növelje az Amazon online e-könyvesboltjának a forgalmát. Ott főleg angol nyelvű tartalmakat találunk, de alternatív forrásból sem könnyű könyveket tölteni rá, mert a Kindle formátumokban is eléggé válogatós. Az Amazon által kitalált prc fájlokat kedveli, ezek a magyar e-könyves-boltokban többnyire "mobi" formátum alatt találhatók meg. Emellett van lehetőség arra, hogy pdf-fájlokat küldünk az olvasóra, amiket az Amazon átkonvertál megfelelő formátumúra, ám ez is csak akkor működik, ha az eredeti művön nincs másolásvédelem.

Nem lopnál könyvet

Az e-könyv-olvasók megszerzése után az első utam az online boltokba vezetett. Az Index cégcsoportjához tartozó Bookline kínálatában körülbelül nyolcszáz e-könyv van, és a szépirodalom a legnagyobb kategória. Itt friss művek is megtalálhatók, amiket a szerzői jogvédelem miatt az ingyenes Adobe Digital Editions program segítségével kell az e-könyv-olvasóra küldeni.

A program kezelése nem különösebben bonyolult. A Bookline kicsit körülményesen oldotta meg a vásárlást, a letölthető fájlra mutató link csak néhány perccel később válik elérhetővé. Azt ígéri a cég, hogy emailben elküldi a linket, de sokkal gyorsabban megszerezhető a könyv, ha a Bookline weboldalán a nevünkre kattintunk, és a Letöltéseim fül alatt keressük meg a könyvünket. Itt a korábbi megrendelések is megtalálhatók, és újra letölthetők.

A Multimedia Plaza majdnem ezerötszáz könyvet tart az elektronikus boltjában. Vannak szabadon letölthető művek, ezek leginkább Jókai-regények. Vásárlás előtt belelapozhatunk a művekbe, így könnyebb eldönteni, hogy valóban izgalmas-e. Ez csalinak sem utolsó, hiszen ki ne akarná folytatni a könyvet az első fejezet végigolvasása után? A Multimedia Plaza kártyás fizetési rendszere kicsit rémisztő, a K&H bank kártyaelfogadó oldala olyan, mintha mobilra optimalizálták volna, ugyanakkor a letöltés valamivel simábban ment, mint a Bookline esetében.

A boltok legnagyobb hibája a szerény kínálat, én például nagyon szerettem volna megszerezni Kurt Vonneguttól a Titán szirénjeit, mert már háromszor olvastam, háromszor ellopták kölcsönvették tőlem. Nem találtam, Karinthy után pillanatok alatt Oscar Wilde-nál találam magam a szerzők szerinti felsorolásban, sehol egy jó Kurt. A fájlcserélő hálózatokon persze rengeteg magyar nyelvű könyv van, a Titán szirénjei is letorrentezhető.

A lopás viszont nem jó megoldás. Nehéz helyzetbe kerülnek a könyvkereskedők, mert a nulla forintos árral nem lehet versenyezni, ráadásul még mi, olvasók is szívunk, mert csapnivaló minőséget kapunk. Vannak a fájlcserélőkön olyan könyvek, amiket manuálisan kell átkonvertálni a megfelelő fájlformátumra. és ennél a folyamatnál előfordulhat, hogy a magyar ő betűk helyére kalapos ô kerül, ami eléggé zavaró. Ennél is bosszantóbbak a készre konvertált könyvekben megjelenő érthetetlen szavak (><rulás, Oelsius-fok és ilyesmi), amik a karakterfelismerő program hibájából árulkodnak.

Viszonylag olcsón juthatunk jó e-könyv-olvasóhoz, de ezek csak akkor érnek valamit, ha van is rájuk igényesen szerkesztett tartalom. E tekintetben még van hova felzárkózni.