Jönnek a számítástechnika megváltói?

A 2012-es IFA-n két kérdésre kell választ adnia a növekedni képtelen pc-iparnak: Milyen számítógépre van szükségük az embereknek, és mennyit fizetnének érte? A válasz dollárban számolva is százmilliókat ér, az ultrabook termékkategóriát kitaláló Intel ugyanis 300 millió dollárt költ új gépek fejlesztéseire, és a bevezetést az évtized legnagyobb relámkampányával támogatja meg.

Először is, mekkora nem mindegy

Arra a legnehezebb választ találni, hogy milyen gépekre van szükségük az embereknek. Az Intel igyekezett meghúzni a határokat, szerinte az ultrabook 14 hüvelyknél kisebb kijelző esetén legfeljebb 18 milliméter vastag lehet, csak a nagyobbak lehetnek 21 milliméteresek. A gépnek 7 másoderc alatt fel kell ébrednie mély alvás üzemmódból, az akkunak pedig legalább 5 óra használati időt kell biztosítania.

Ez meglehetősen nagyvonalú előírás, és nem garancia arra, hogy az ultrabook versenyképes lesz a táblagépekkel szemben. A tableteken is nagyon sokféle munkafolyamat elvégezhető. Ha nem is olyan profin, mint egy windowsos laptopon, de a menet közben elvégzendő apróbb módosításokra az érintőkijelzős eszköz is használható. Aki pedig kizárólag szórakozni vágyik, az tutira jobban jár egy 10 órán át működő tablettel, mint a hamarabb lemerülő, kétszer vastagabb ultrabookkal.

Az elmúlt napokban kipróbáltunk két korábban bemutatott, de csak mostanában boltokba kerülő ultrabookot, a Samsung 900X és a Sony Vaio T Ultrabook modelleket, amelyek jól mutatják, hogy milyen nagy a szórás a szupergépek mezőnyében. A Sony Vaio T-ben 1,4 gigahertzes Intel Core i3-as processzor, 4 gigabájt RAM, egy kisebb ssd és 320 gigabájtos merevlemez van. Az ssd-n van az operációs rendszer, hogy a gép gyorsan magához tudjon térni alvó állapotból.

A dizájn a hagyományos laptopokra hajaz, a Macbook Airrel ellentétben nem csepp vagy ék formájú, hanem szögletesebb. Egyéni megoldásokat is felmutat, a kijelzőt megnyitva például néhány milliméterrel megemelkedik a gép hátulja. A szigetes elosztású billentyűk és a nagy méretű tapipad jól használható.

A Samsung 900X szorosabban követi az Apple által diktált trendet, már ami a laptop elvékonyodó kialakítását illeti. De nem lehet azt mondani, hogy ez egy klón lenne. A dél-koreai gyártó nagyon igyekezett egyedi vonásokkal felruházni a gépet, ami az eltérő színű borításban, valamint az izgalmas formájú éleken kibukkanó nyers fémben nyilvánul meg.

A gép kisebb is, mint egy hasonló méretű kijelzővel felszerelt Macbook Air, mert az lcd mellett vékonyabb a keret. Ebben a gépben erősebb 1,7 gigahertzes Intel Core i5 processzor, 4 giga RAM, és egy 120 gigabájtos ssd van. A billentyűzete és a tapipadja ennek is nagyon kényelmes, és a matt kijelző nem tükröződik, nagyon jól olvasható.

Összességében mind a két gép nagyon menő, persze eltérő szegmenst vesznek célba, a Sony ugyanis 240 ezer forintot kér a laptopjáért, az első osztályú Samsungért azonban 375 ezret, vagy annál is többet kell leszurkolni.

Az emberek nem ezeket fogják talicskaszámra hazavinni a teszkóból. Az iparági elemzők is az ultrabookok magas árban látják a pc-ipar növekedésének gátját. A NDP piackutatása alapján a Windowst futtató laptopok átlagosan 510 dollárba kerülnek, ezzel szemben az ultrabookok átlagára az elmúlt öt hónapban 927 dollár volt.

Amikor szoftverrel újítanak a hardveresek

Az alacsony kereslet másik oka az lehet, hogy az ultrabookok nagyon gyorsan változnak. Tavaly még az Intel Sandy Bridge technológiájára épültek, idén viszont már csakis az Ivy Bridge a menő. És ez még semmi, hiszen az IFA-n bemutatott újfajta gépek pár hónapon belül elárasztják a piacot, tehát az ultrabookok erős versenytársat kapnak a hibrid, tablet, slate és egyéb furcsa formájú gépek formájában. Ki az, aki most kiadna 200 ezer forintot egy gépre, amikor már októberben megbánhatja a döntését?

A két laptop tesztelése közben az is egyértelművé vált, hogy a Windows 7 milyen súlyos béklyót jelent azoknak a hardvergyártóknak, akik szeretnék megkülönböztetni magukat a többiektől. A Sony például kitalált egy fölső menüsort, amellyel gyorsan elérhető néhány gyakran használt funkció. Igen ám, de ez akkor is előugrik, amikor csak az ablak fejlécét akarjuk megragadni, vagy be akarjuk zárni az ablakot. A tapipad nem céloz olyan pontosan, mint az egerek, ezért óhatatlanul aktiváljuk a menüt, még ha nincs is éppen szükségünk rá. Higyjék el, a Windows 8 új Start menüje ehhez képest megváltás.

A Samsung egészen más extra szolgáltatással próbálkozik. Alapvetően nagyon jó húzás, hogy van a gépen egy helyreállító partíció, és néhány kattintással telepíthetjük az Office 2010 programcsomagot, sőt, még arra is figyel a cég, hogy a rendszer hibernálásakor külön partícióra kerüljenek a lementett adatok. Mindezeknek köszönhetően azonban a prospektusokon 120 gigabájtosnak feltüntetett merevlemeznek nagyjából a fele áll a felhasználó rendelkezésére, mert a helyreállító partíció 23 (!), a hibernáló 4 gigabájtos, a felhasználói partíción kétszer van meg a Microsoft Office telepítője (-6 GB), a Wildtangent közepes minőségű játékokat kínáló szoftverboltja 1,8 GB helyet foglal el, míg a Microsoft szoftvereinek telepítői (Mail, Photo Gallery) tucatnyi különféle nyelven vannak meg a gépen.

A Sony és a Samsung persze csak két kiragadott példa, a windowsos laptopokat gyártó összes cég esetében megvan ez az izzadtságszagú erőlködés. A jó szándék értékelhető, de nem biztos, hogy a szükségtelen szolgáltatások tucatjaival jelentősen javítják a felhasználói élményt.

Menekülési útvonal

Intő jel, hogy a Samsung és a Sony is sokkal jobban az arculatára tudja formálni az Androidot futtató táblagépeit. Ezek a gépek egyre erősebbek, lassan már ott tartanak, hogy át tudják venni akár egy pc szerepét is. De azért sem érdemes most számítógépet venni, mert október 26-án jön a Windows 8 és az azt futtató hardverek.

A Microsoft új operációs rendszere sok változást hoz, például már nemcsak kiegészítőnek számítanak majd a felhőszolgáltatások, hanem a Windows 8 szerves részét képezik. A felhasználót talán kevésbé zavarja majd a szűkre szabott háttértár, ha a fotóit úgyis a Skydrive-ra vagy a Facebookra menti le, a dokumentumokat pedig a céges Office 365-ből nyitja meg. Éppen a Samsung az, aki az androidos gépeihez 50 gigabájtos online tárhelyet ad, ha esetleg nem elég a bárki számára ingyen elérhető 2 gigabájtos Dropbox-fiók.

Az egységesítésben és az egyedi arculat kialakításában egyaránt segítséget nyújthat a Windows 8. Az például nagyon fontos lenne, hogy mindegyik Windows 8-as rendszeren ugyanazokkal a multitouch ujjmozdulatok működjenek. Jelenleg kaotikus a helyzet, egy Samsungon jól begyakorolt ujjmozdulat nem biztos, hogy pont ugyanúgy működik egy Dell vagy egy Asus laptopon. A márkaimidzset nem kell félteni, az megteremthető előre telepített appok, extra szolgáltatások, valamint a cég arculatához illő grafikus témák és háttérképek segítségével. Mindezt úgy, hogy a gyártóknak nem kell a Windowstól idegen programindító menükkel bénázniuk, mint teszik azt a jelenlegi számítógépeiken.

A berlini IFA előtt lezajlott sajtótájékoztatók már jó ízelítőt adtak a számítástechnika jövőjéből, de a következő napokban a helyszínen is körülnézünk, hogy tényleg érdemes-e várni októberig a vásárlással, vagy azután sem történnek csodák az iparágban.