Fábián, Sebestyén
-1 °C
7 °C

A Földet fotózta egy brit egyetemista

2012.09.12. 00:04

Rekordalacsony költségvetéssel készített kiváló képeket a Földről egy brit egyetemista. A 36 kilométeres magasságból fotózott felvételeket egy saját tervezésű eszközzel rögzítette, amire csupán kétszáz brit fontot, azaz körülbelül hetvenezer forintot költött.

article-0-14EB9288000005DC-664 634x650

A 19 éves Adam Cudworth a Nottingham Egyetemre jár. A fotózáshoz használt kamerát kéz alatt vásárolta 30 fontért egy internes árverésen, majd nagyjából negyvenórányi otthoni munkával összeállított egy műholdas helyzetmeghatározóval, rádióval és mikroprocesszorral felszerelt egységet. Ezt dobozba tette, majd léggömbbel indította az űr felé múlt csütörtökön. Az autókban használt GPS-hez hasonló helyzetmeghatározóval Cudworth nyomon követhette a léggömb útját, ami időnként a 240 kilométeres sebességgel haladt óránként.

article-0-14EB9384000005DC-176 634x475

A képrögzítés mintegy két és fél órán át tartott. A doboz végül 50 kilométerre ért földet starthelyétől. Amikor Cudworth megnézte a kamera által rögíztett felvételeket, meglepődött jó minőségű felvételek láttán. A mérnöknek tanuló egyetemista szerint a projekt inkább hobbi, mint iskolai feladat volt, de elsősorban szórakozásból csinálta. Néhány évvel ezelőtt látott egy hasonló kísérletet, és kíváncsi volt rá, hogy reprodukálni tudja-e az akkori eredményeket, de az általa épített eszköz hatékonysága még őt is meglepte.

A képek ellenére Cudworth kamerája nem jutott fel az űrbe, ahhoz 100 kilométeres magasságig kellett volna felmennie (ami ilyen, házilag barkácsolt megoldásokkal nem lehetséges). Az űr határát egyébként egy magyar tudósról, Kármán Tódorról nevezték el, aki a harmincas években vándorolt Amerikába, és ott a NASA első rakétafejlesztő központja, a pasadenai Jet Propulsion Laboratory egyik alapítója és első igazgatója volt. Ő számolta ki azt a magasságot, ahol a légkör már olyan ritka, hogy egy Földről indított jármű nem tud a felhajtóerő segítségével repülni. Ezt a nagyjából száz kilométernél húzódó határt róla nevezték el Kármán-vonalnak; a határ alatt repülő járművek az aeronautika, a fölötte repülők az asztronautika hatáskörébe tartoznak.