Villámgyors gépcsótányt fejlesztettek
A világ leggyorsabb robotja egy gépgepárd, a második legfürgébb azonban egy gépcsótány. A VELOCIRoACH nevű hatlábú, csótányt formáló gépezet 2,7 méteres másodpercenkénti sebességre képes, és ez elég az abszolút második helyre. Azonban ha a méret is számít, VELOCIRoACH rögtön az első helyre ugrik: egy másodperc alatt saját testhosszának huszonhatszorosát tudja megtenni.
Duncan Haldane, a Kaliforniai Egyetem kutatója egy San Francisco-i eseményen mutatta be részletesen a kis robot megoldásait. A munka úgy indult, hogy a csoport alaposan megvizsgálta a másfél méteres másodpercenkénti sebességre képes, igazi csótányok jellemzőit, majd az állat anatómiáját alapul véve úgy építették meg a modellt, hogy az gyors legyen. A gépcsótány kis, C betűt formázó lábakon fut, a lábak másodpercenként tizenötször érintik a talajt, ahonnan rugószerűen pattannak vissza, csak úgy, ahogy az igazi csótányok esetében. A stabilitás érdekében a mérnökök úgy programozták a gépet, hogy három lába mindig a földön legyen. A robot az útjába kerülő akadályokat is a csótányok módszerével küzdi le, vagyis nem kikerüli, inkább nekifutásból megmássza őket.
A kis csótány tehát nemcsak a mérethez arányított sebességben győzi le a robotgepárdot, de abban is, hogy jóval változatosabb terepviszonyok között is képes a csúcssebesség megközelítésére. A Boston Dynamics fejlesztése ugyanis csak speciális futópadon, laboratóriumi körülmények között képes futni, a csótány azonban egy videó tanúsága szerint nemcsak murvás talajon száguld, de akár komolyabb akadályokat is simán legyűr.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy a gépcsótány teste kibírja az igazi csótányok legnagyobb ellenségét, az emberi lábat. A robot már így is a saját testsúlyának négyszeresét bírja el, a csoport azonban a felépítés és az alapanyagok módosításával úgy javítaná a csótányt, hogy az a kilapítás után vissza tudja nyerni eredeti alakját. Haldane szerint azonban messze van még az a fejlettségi szint, amikor a robot az igazi csótányok egyik legfontosabb tulajdonságát is birtokolják majd – egyelőre ugyanis csak az utóbbiak élnének túl nagy valószínűséggel egy nukleáris csapást.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
