Az USA hírszerzése tényleg mindent lát

Egyre dagad a csütörtökön kipattant amerikai megfigyelési botrány. Az első hírek még csa arról szóltak, hogy az Egyesült Államok titkosszolgálata, az NSA tulajdonképpen korlátlan adatgyűjtést végez az egyik piacvezető távközlési szolgáltató, a Verizon hálózatában lefolytatott beszélgetésekkel kapcsolatban. A Washington Post értesülései szerint azonban az NSA és az FBI kilenc nagy internetes vállalat szervereit is figyeli, hogy onnan hang- és videofájlokat, fényképeket, e-maileket, dokumentumokat és adatforgalmazási naplókat vegyenek át.

A PRISM fedőnevű akció 2007-ben kezdődött, a Microsoft volt az első cég, aki megadta magát az amúgy a Patriot Actban meghatározott államvédelmi indokok miatt jogilag teljesen tiszta titkosszolgálati igényeknek. Az évek során sorrendben a többi nagy is a titkosszolgálat figyelmébe került, a Google, a Facebook, a Paltalk (ez egy kisebb, de az Arab Tavaszban és a szíriai eseményekben kulcsszerepet kapó szolgáltatás), az AOL, a Skype, a Youtube, végül 2012-ben a legtovább tiltakozó Apple is.

A PRISM-höz csatlakozó cégek, a megfigyelés kezdetének dátumával

Fotó: Washington Post

Tananyag gyakorló ügynököknek

A Washington Post által megszerzett dokumentum egy olyan prezentáció, amit az NSA vezető elemzőinek készítettek. A 41 oldalas dokumentum 2013 áprilisában készült, és csak mint az elnöknek átnyújtott napi jelentés legfontosabb eszközeként hivatkozik a PRISM-re. A prezentáció szerint az NSA jelentései egyre nagyobb mértékben építenek az így megszerzett adatokra, jelenleg minden hetedik hírszerzési jelentés alapul valamilyen PRISM-es információra. Ez különösen akkor ijesztő, ha tudjuk, hogy az NSA évente több billió adatforrást elemez, ráadásul az NSA dolga elméletileg a külső elhárítás és a külföldi kommunikáció lehallgatása, a PRISM-mel szerzett adatok döntő többsége az Egyesült Államokban élő amerikai polgárokról szól.

A prezentációból az is kiderül, hogy az NSA kívánságlistáján az ingyenes tárhelyszolgáltatás miatt népszerű Dropbox is szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy hamarosan már működő kapcsolat lesz ott is, a szolgáltató már mentességet kapott a megfigyelés miatt esetleg felmerülő jogi ügyekben, ezt a főügyész és a hírszerzés igazgatója biztosítja számukra.

Nem tudtak róla

Azonban az értesülést szintén leközlő Guardian szerint a cégek nem tudtak a PRISM-program létezéséről, és ennek megfelelően nem is működtek vagy működnek közre abban. A Google tagadta, hogy a cég bejárást biztosítana a szerverekre a szövetségi szerveknek. A keresőóriás szóvivője azt nem tagadta, hogy a cég együttműködik a különböző nyomozóhivatalokkal, de mindezt a törvényi keretek között, minden egyes adatszolgáltatási igényt alaposan megfontolva teszik. A szóvivő szerint attól még, hogy időről időre előkerül az a gyanú, hogy a cég direkt nyitva hagyott néhány hátsó bejáratot az állami szerveknek, de a „Google-nál nem nyílnak hátsó ajtók privát felhasználók adataira”.

Az együttműködés tényét a Yahoo is tagadta. Egy külön a Skype-ról szóló prezentációs anyagból kiderül, hogy a csevegőprogram hangkapcsolata akkor is lehallgatható, ha az egyik fél hagyományos telefonon beszél, de természetesen bármilyen egyéb hang-, videó- vagy csetbeszélgetés adatait meg lehet szerezni, ahogy a küldött és fogadott fájlok elfogása is megoldható. A Google-nál a levelezés, a hang- és videócset, a Google Drive-on őrzött fájlok, fotók érhetők el, illetve az adott keresési feltételek folyamatos, valós időben történő figyelése is lehetséges.

A Facebook esetében a terroristagyanús személy teljes kapcsolati hálója nyitva áll, továbbá az összes olyan megfigyelési és keresési feltétel is, amit csak a közösségi háló nyújtani képes.

A PRISM egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy nem dragnetről, vagyis olyan eljárásról van szó, amikor a titkosszolgálat minden adatot lemásol, amit csak talál. Nehéz eldönteni, hogy megnyugtatóbb vagy még ennél is ijesztőbb az a tény, hogy az elemzők ehelyett inkább bármihez hozzáférnek egy webes felületen keresztül böngészve a lehallgatott szervereket, amihez csak szeretnének. A keresőfeltételek úgy vannak összeállítva, hogy 51 százalékos bizonyossággal csak külföldinek tűnő emberek adatait hozzák fel találatnak. A prezentáció arra kéri az ügynököket, hogy negyedévente tegyenek jelentést az ennek ellenére véletlenül összeszedett adatokról, de a készítők hozzáteszik, hogy „nincs mitől tartani” az ilyen esetekben sem.

A Washington Postnak egy hírszerzési tiszt adta át a dokumentumot. A forrás elmondta, hogy mikor kipróbálta a rendszert, megrémült attól, hogy a titkosszolgálat szinte az emberek épp formálódó gondolatait is látja. A dokumentumból az is kiderül, hogy a történelem leghatékonyabb kémhálózata mindössze húszmillió dollárjába kerül az amerikai adófizetőknek.

A törvény lehetőséget ad rá

James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója (DNI) csütörtökön azonban elismerte az adatbányászás tényét, de közleményében még mindig csak arról beszélt, hogy az a törvény, amely lehetővé teszi a kormányzati ügynökségek számára, hogy kommunikációs adatokat gyűjtsenek internetes szolgáltatóktól, kizárólag az Egyesült Államokon kívüli, nem amerikai személyek célba vételét engedélyezi.

Ron Wyden demokrata szenátor, a felsőház hírszerzési bizottságának tagja csütörtökön nyilvánosságra hozott egy videót, amelyben egy meghallgatáson a témába vágó kérdéseket tett fel James Clappernek.

"Gyűjt-e az NSA bármifajta adatot az amerikaiak millióiról vagy százmillióiról?" – tudakolta a szenátor a videó tanúsága szerint a hírszerzési igazgatótól. "Tudatosan nem. Vannak olyan esetek, amikor talán, véletlenül gyűjthet, de tudatosan nem" – felelt a megismételt kérdésre James Clapper.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!