Saját PRISM-programjuk volt a franciáknak?
További Tech cikkek
- Beperelték a Disney-t, szabadalmi jogokat sérthetett az egeres cég
- Hatalmas bejelentéssorozatra készül az Apple
- Új válság fenyeget: a B-vitamin-hiány már itt van a sarkon, az italpolcok is kiürülhetnek
- Fontos változás jön a Google keresőjében, érdemes résen lenni
- Beperelték a YouTube-ot, súlyos vádakat fogalmaztak meg
A Le Monde azt írja, hogy felfedeztek egy titkos rendszert, amit a francia titkosszolgálat, a DGSE épített ki. A rendszert arra tervezték, hogy metaadatokat gyűjtsön az ország lakosairól, és talán az országon kívüliekről is. Ahogy tegnap megírtuk, a megfigyelések minden elektronikus kommunikációt érinthetnek: az SMS-eket, a faxokat, az emaileket, a Twitter-bejegyzéseket és a Facebook-posztokat is.
Francois Hollande, Franciaország elnöke mindig is hevesen kritizálta azt a gyakorlatot, hogy az Egyesült Államok európai intézményeket hallgasson le, de amikor a PRISM-botrány kitört, sokan azzal vádolták, hogy nem tiltakozott ellene. Ez azért is meglepő, mert a PRISM-akciók több országot is érintettek, köztük Franciaországot is. Ha a Le Monde értesülései helyesnek bizonyulnak, az magyarázatot adhat Hollande hallgatására.
A csütörtökön megjelent cikkben azt állítják, hogy a DGSE által gyűjtött adatokat a titkosszolgálat alagsorában gyűjtötték össze, ahol egy szuperszámítógéppel dolgozták fel azokat. Elképzelhető, hogy ezekhez az adatokhoz más, Franciaországban működő hírszerzők is hozzáférhettek. Ez a tevékenység illegális, mivel a francia törvények csak meghatározott esetekben engedélyezik a kémkedést és a lehallgatást.
A célzott kémkedéssel foglalkozó francia nemzetbiztonsági szervezet tagadta a Le Monde vádjait. A parlamenti bizottság azt állítja, hogy csak a törvény szabta kereteken belül folytatnak megfigyelési tevékenységeket, és csupán egy kormányügynökség foglalkozik ezzel, ők pedig a miniszterelnökség irányítása alatt állnak.
Az egész világ figyel
Franciaország nem az egyetlen állam, amit az állampolgárai után való kémkedéssel gyanúsítottak a PRISM-botrány kitörése után. Az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal egykori munkatársa, Edward Snowden például azt állította, hogy a briteknek is volt hasonló rendszere, a Tempora, ami az egész világon megfigyelhette az internetforgalmat.
Az amerikai megfigyelési botrány kapcsán Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa szerdán elmondta, hogy egyelőre nem kaptak világos válaszokat az Egyesült Államoktól az esettel kapcsolatos kérdéseikre, ezért tovább folytatják a vizsgálatot. Reding leszögezte: az, hogy ezek a programok nemzetbiztonsági érdekeket szolgáltak, nem jelenti azt, hogy az illetékes szervek bármit megtehetnek.