Miután a Guardian és a Washington Post segítségével Edward Snowden korábbi NSA-nak bedolgozó technikus kiszivárogtatta, hogy az amerikai titkosszolgálatok együttműködtek az olyan techóriásokkal, mint a Microsoft, Google, Facebook vagy a Yahoo, hogy megfigyeljék a teljes amerikai elektronikus kommunikációt, a cégek sokáig védekeztek. Szerintük a kormány titkos jogszabályai lehetetlenné tették, hogy részleteket közöljenek arról, milyen adatokat kérnek ki tőlük az amerikai titkosszoglálatok.
Most az érintettek közül két cég, a Google és a Microsoft közösen indított pert, hogy engedményekre kényszerítsék a kormányt: szeretnének több adatot megadni a kérésekről. Az összefogást Brad Smith, a Microsoft ügyvédje jelentette be egy céges blogbejegyzésben.
Az ügyvéd szerint az igazságügyi minisztériummal folytatott tárgyalások eredménytelenek maradtak, mivel a cégek statisztikákat publikáltak volna a konkrét emailekről szóló kérelmekről és más kommunikációs formákról, valamint olyan metaadatokról is, mint egy email küldője vagy címzettjei. A kormány ebbe nem ment bele.
Augusztus végén derült ki, hogy az NSA fizetett a cégeknek azért, hogy részt vegyenek a lehallgatásokat átfogó Prism programban (ezt a Google továbbra is tagadja, a többi cég többé-kevésbé elismerte). Addig arról volt szó, hogy csak egyszerű, jogi alapon nem megtagadható kérésekről van szó, átfogó program nincs. A legfrissebb, kiszivárogtatott dokumentumok pedig a titkosszolgálatok költségvetésébe adtak betekintést.