Mostantól szabad a torrent?

A magyar jogban évekig nagyon fura volt a fájlcseréhez, és úgy általában a filmek, zenék, könyvek kalózmásolataihoz való hozzáállás. A magáncélú, jövedelemszerzést nem célzó letöltéseket a törvény nem büntette, a megosztást, letöltésre való felkínálást azonban igen. Ez azzal a tudathasadásos állapottal járt, hogy legálisan lehet beszerezni az internetről olyan tartalmakat, amelyek csak illegálisan kerülhetnek fel oda. Másrészt a modern fájlcserélő hálózatok működése – egyszerre töltöm le az adott tartalom apró darabkáit akár több száz másik felhasználótól, és osztom meg azt, amit már letöltöttem – nem nagyon volt értelmezhető ilyen jogi keretek között.

A Büntető Törvénykönyv legújabb, júliusban hatályba lépett változata tisztázza ezt a helyzetet, egy látszólag egészen haladó szemléletű, megengedő, a való élet realitásához alkalmazkodó új szabályzattal. Konkrétan a 385. paragrafus 5. bekezdéséről van szó, ami egészen pontosan így hangzik:

“Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.”

A hivatkozott első bekezdés pedig ezt mondja:

Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Fordítsuk magyarra a jogi zsargont. A többszörözés esetünkben a letöltést, a lehívásra történő hozzáférhetővé tétel pedig a megosztást takarja. Vagyis a törvény azt mondja, szabad a letöltés és a megosztás is, amíg senki nem keres az egészen egyetlen fillért sem. Csakhogy a jogi szövegeknek van egy olyan jellegzetessége, hogy nem magyarul, hanem ügyvédül kell őket olvasni – meg is kerestünk két jogászt, hogy józanítsanak ki a maguk értelmezéseivel, mert mi már lassan azt vizionáltuk, hogy Magyarországra költözik és legálisan fog működni a Pirate Bay és azzal véget ér a torrentoldalak és Hollywood háborúja. Dr. Grad-Gyenge Anikó, a Proart szerzői jogvédő szövetség tanácsadója, és dr. Dallos Zsolt ügyvéd segített megérteni, miért sérthet törvényt az, amiről két bekezdéssel előbb mondtuk ki, hogy nem sért.

Torrentezni nem kell félnetek jó lesz

Önmagában az, hogy valami büntetőjogi szankciót nem von maga után, még nem jelent semmit, polgári jogi szempontból a fájlcserélők továbbra is felelnek minden egyes megosztásukért. „Attól még, hogy egy torrentező ellen nem indul büntetőeljárás, egyáltalán nem biztos, hogy a sértett kiadó vagy filmstúdió nem pereli be polgári úton, követelve az elmaradt szerzői jogdíjakat” – mondja Dallos.

Trükkös megfogalmazás még az is, hogy „jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja”. Józan paraszti ésszel azt gondolná az ember, hogy ez csak torrentoldalak üzemeltetőinél értelmezhető, náluk pedig a közvetlen jövedelemszerzés az, ha pénzt kérnek az oldal használatáért, közvetett pedig az, ha reklámbannereket futtatnak. A Proart szakértője szerint azonban „lehet közvetett jövedelmet szerezni egyszerű felhasználóként is, hiszen a jog azt is jövedelemként értékeli, ha nem fizettem meg valamely egyébként megfizetendő díjat.”

Máris ott tartunk, hogy valójában minden maradt a régiben? Jogász szakértőink szerint pontosan ez a helyzet. „Nem sok minden változott. A Btk. most is bünteti a megosztást, csak egyes, nagyon nehezen beazonosítható cselekményeket kivenni látszik a bűncselekmény hatálya alól. A gyakorlatban ez érdemben semmit nem fog változtatni. Sajnos a szabályt rosszul fogalmazták meg” – mondja dr. Grad-Gyenge Anikó. Dr. Dallos Zsolt a dolog gyakorlati oldalát írja körül: „Egyrészt a jogalkotó engedményt adott azzal, hogy a 100 ezer forint alatti elkövetéseket szabálysértésként szankcionálja, ugyanakkor szigorított is azzal, hogy a különböző sértetteknek okozott vagyoni hátrányt egységként kell kezelni. Szigorított azzal, hogy a büntetési tételeket megemelte, ugyanakkor enyhített azzal, hogy magáncélra, tehát a jövedelemszerzést közvetve sem szolgáló letöltésekkel kapcsolatban felmerülő károkkal szembeni szerzői igényeket a polgári jog területére szorította.”

Na álljon meg a menet, mi az hogy szigorított? Dallos újabb részletekkel szolgál: „Az elkövetőnek a több jogosult szerzői jogait sértő cselekményei törvényi egységet alkotnak, vagyis az elkövető által több szerzőnek okozott károkat a büntetőjogi megítélés szempontjából össze kell adni. Ha a NAV gyakorlatát nézzük, akkor úgy tűnik, hogy ezt a szintet néhány mozifilm üzleti célú, p2p-alapú letöltésével (például továbbértékesítés céljából letöltött filmek) nemcsak el lehet érni, hanem át is lehet ugrani.”

Fontos látni, hogy a hazai bűnüldöző szerveknél az utóbbi években már nem divat az egyszeri fájlcserélő felhasználókat zaklatni, a figyelem fókuszába a kalózmásolatokra üzletet építő nagy letöltő- és fájlcsereközpontok kerültek (persze ezen a téren is történt pár szürreális eset). Akiknek viszont fontosak az elvek, azok nem könnyebbülhetnek meg azzal, hogy a büntetőjog nem szankcionálja, ha lehúzzák a netről, vagy éppen megosztják a Breaking Bad múlt vasárnapi részét – a közvetett jövedelemszerzés tág értelmezése miatt egy tuti vesztes polgári perre elméletben bármikor jók lehetnek.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!